A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cockpit. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cockpit. Összes bejegyzés megjelenítése

Sztriptíz a kabinban?

Az alábbi videó már évekkel ezelőtt felbukkant az interneten, legutóbb talán a nagy-britanniai Blikk-ként számon tartott The Sun hasábjain, éppen két éve. Készítésének ideje nem ismert, de a benne látható repülőgép farkán lévő AOM logóból ítélve mindenképp 1987 és 2001, a légitársaság csődjének éve között, legvalószínűbben a '90-es évek vége felé kellett hogy készüljön, méghozzá francia crew "közreműködésével". Akadtak olyan állítólagos bennfentesek, akik szerint az AOM, közvetlenül a csőd bekövetkezte előtti utolsó hosszútávú, méghozzá az indiai-óceáni Réunion szigetéről hazafelé tartó 2252-es járatán, s az emelkedett hangulat azért is volt tét nélküli, hiszen senkinek sem kellett attól tartania, hogy az esetlegesen kiszivárgó videó miatt bárkit is eltanácsolnak majd a cégtől. Ennek ellentmond a tény, hogy a videón látható Stéphanie előadásában található még videó a világhálón, így a jelek szerint az eset nem egyszeri, bár kétségtelenül megismételhetetlen volt.

  

Hogy valóban az AOM légitársaság fedélzetén történt-e, az már erősen kétséges, a lányok által viselt uniformis ugyanis sokakat az AOM mellett az Air France, az Air Lib, az Air Liberté ill. a Corsair ruháira emlékeztetett. Annyi bizonyos, hogy a géptípus Airbus, és biztosan nem A300-as vagy A310-es típuscsalád, hiszen a cockpitban sidesticket láthatunk, nem yoke-ot. Az Air Liberté épp az előbb említett két típust tartotta csak flottájában Airbusai között, ezért kizárható. Az Air Libnek ugyan voltak Airbusai, de maga a cég az AOM és az Air Liberté összeolvadásából jött létre, úgyhogy ők sem lehettek. Az Air France, ahogyan az AOM is, ugyan szóba jöhetne, de uniformisai még csak nem is hasonlítanak a videóban látottakhoz. A Corsair is szóbeszéd tárgya lehetne, ha nem csak 2003-ban érkezett volna flottájába első A330-asa, ekkor viszont már az AOM-gépet nem láthattuk volna a felvételen...

Dreamliner-avionika

A Boeing mindentudó agancsa
Mint minden Boeingen, mind a bal oldali kapitányi ülés, mind a jobb oldali elsőtiszti ülés előtt, középütt található a kormányoszlop, tetején a szarvkormánnyal, az úgyn. yoke-kal. Az egyik fő cél a 787-es tervezése során az volt, hogy a típus leendő pilótái számára a korábbi Boeing-típusokon megszokott környezetet, ismerős műszerfalat tervezzenek, ezáltal egy 777-est vezető pilóta mindössze néhány nap alatt átképezhető 787-esre. A két nagy kapcsoló a yoke külső oldalán a vízszintes vezérsík trimjének kapcsolója. Felfele vagy lefele billentve a gombot a vízszintes vezérsík helyzete fel le változtatható, mindezt nagyon kis lépésenként. A trimet emelkedés ill. süllyedés közben használják a pilóták, hogy ezzel is csökkentsék az erőt, melyet a kormányoszlopon ki kell fejteniük. A másik két gomb az autopilot kikapcsológombja és az úgyn. push-to-talk gomb a rádión való kommunikációhoz.

Mobilkórosoknak
A két pilóta közt elhelyezkedő középkonzol képét a gázkarok uralják, melyekkel a hajtóművek teljesítményét lehet szabályozni. Az automatikus tolóerőszabályozás mellett a pilótáknak lehetősége van akár arra is, hogy az utat elejétől a végéig anélkül repüljék le, hogy hozzáérnének a gázkarokhoz. Közvetlen e karok előtt találhatók a sugárfék karjai, melyeket, segítségükkel a tolóerő irányát megfordítva, a 787-es lelassításához használnak közvetlen a földetérést követően. A gázkaroktól balra lévő kar az úgyn. speed brake, melyet süllyedéskor ill. leszálláskor használnak. A legtöbb egyéb, a középső panelen lévő gomb ill. képernyő a navigációhoz ill. kommunikációhoz kapcsolódik. A nagy kijelző a gázkarok előtt tetszőleges, repüléssel kapcsolatos információ megjelenítésére használható, ám leggyakrabban rendszer- ill. kommunikációs információk megjelenítésére szolgál. A gázkarok mögötti kisebb kijelzők mutatják a használatos rádiófrekvenciákat, a műholdas telefonnal kapcsolatos információkat vagy szöveges üzeneteket (pl. ACARS). A körülöttük lévő gombok a különböző rendszerekbe történő adatbevitelt szolgálják.

Ijesztő leszállási konfiguráció
Más fontos berendezések is találhatók a gázkaroknál, mint pl. az úgyn. flap(s) kar a jobb oldalon -általában az elsőtiszt működteti-, üzemanyagszabályozó kapcsolók középütt és stabilizáló-megszakítók a bal oldalon. A flap kar működteti a szárny kilépőélein található nagy felületű, lenyitható felületeket, a fékszárnyakat. A fékszárnyakat felszállás előtt részlegesen kibocsájtják, hogy segítségükkel megnöveljék a szárnyak által képzett felhajtóerőt. Leszálláskor hasonló módon kibocsájtják (170 csomós sebesség vagy az alatt 30 fokig), ezzel megnövelve a szárnyak légellenállását, ami segíti lelassítani a repülőgépet. A középen található nagy üzemanyagszabályozó kapcsolók akkor használatosak, ha vészhelyzet esetén egy hajtóművet le kell állítani az út során. Ez akkor fordulhat elő, ha tűz üt ki a hajtóműben, vagy az egyik hajtómű feltehetően megrongálódik, és a kapitány el akar kerülni minden esetleges további sérülést. A kapcsolót ilyenkor fel kell húzni, és a megszakítás pozícióba billenteni, és a hajtómű már le is van állítva. A bal oldali piros kapcsolók a vízszintes vezérsík trimjének megszakítói. Erre tipikusan "elszabadult" trim esetében lehet szükség. Normál esetben, amikor a pilóta a yoke-on a trim kapcsolót működteti, azt nagyon kicsi lépésenként teszi. Ha a kapcsoló vagy a trim-rendszer valamely része meghibásodik, a vezérsík a pilóta beavatkozása nélkül is képes folytatni mozgását. Ez különösen veszélyes lehet felszállás közben, és ahhoz vezethet, hogy a repülőgép túlontúl meredek emelkedésbe kezd, és átesik. Ha tehát a pilóták elszabadult trim szituációt észlelnek, csak átbillentik a stab gombot normálról cutout helyzetbe, és a vezérsík máris függetlenítésre kerül a trim áramforrásától.

Ipari áram?
A háromszög alakú, leginkább kapaszkodóra emlékeztető dolog az úgyn. tiller, mellyel alacsony sebesség mellett a repülőgép kormányzását végzik a földön. A legtöbb kisgépen a földi kormányzást az úgyn. rudder-pedálok segítségével végzik, de nagyobb gépeken helyette a felszállásig tiller használatos. A tiller melletti kijelző az úgyn. electronic flight bag kijelzője, mely repülési térképeket és olyan információkat képes megjeleníteni, mint pl. a különböző felszállósúlyokhoz tartozó felszállási sebességek, stb. Gyakorlatilag egy átlagos pilótatáska 20kg-nyi papírjának digitalizált, folyamatosan folyamatosan aktualizált változata.

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem!
A 787-est gyárilag két, úgyn. head-up display-jel szerelik fel. Segítségével a repülés kritikus pillanataiban a pilóta a látómezejében lévő, amúgy átlátszó üvegkijelzőről minden fontos repülési adatot le tud olvasni, úgy, hogy közben egy pillanatra sem kell levennie a szemét a leszállópályáról.
Mint égen a csillag
A pilóta feje felett elhelyezkedő panelen található kapcsolók közt ott vannak a világítást szabályozó, az utastájékoztatási rendszer, de még az ablaktörlő kapcsolói is. Az úgyn. overhead panelen hátrébb a kapcsolók és gombok az elektronikus, hidraulikus és üzemanyagrendszerektől kezdve a cargo- és a kabinhőmérséklet-szabályozón át a primary flight display ki/bekapcsoló gombjáig gyakorlatilag minden megtalálható.
 
Légsebesség beállítva
Az autopilot-ot vezérlő kapcsolók és gombok a két pilóta közt, középütt, az üvegpaneles kijelzők fölött helyezkednek el. Tekerős gombbal választható ki, mely rendszer legyen aktív a pilóta által történő bevitel fogadására. Az A/T kapcsolók az automatikus tolóerő-szabályzást, az F/D az úgyn. flight directort élesítik.
Még egy pohártartónak is jutott hely!
A pilóta előtt lévő úgyn. primary flight display fontos repülési adatokat jelez ki, mint légsebesség, magasság ill. műhorizont, mely segít a pilótának egyenesben tartania gépét, mikor, pl. vaksötétben repülve, nincs természetes viszonyítási alapja. Esetünkben még navigációs információ is megjelenítésre került az elsődleges műszerek alatt bal oldalt, ahogy a jobb oldalon is.


Forrás:
http://www.wired.com/autopia/2011/10/cockpit-tour-of-all-nippon-airways-boeing-787-dreamliner