A következő címkéjű bejegyzések mutatása: repülőtér. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: repülőtér. Összes bejegyzés megjelenítése

Minden, amit a poggyászokról tudni akartál...

Alábbi írásunkban megpróbálunk betekintést nyújtani a repülőtér kulisszái mögé. Ezúttal a poggyászok útját követjük nyomon, és a rájuk leselkedő veszélyforrásokat vesszük sorra. Mint az a későbbiekben is olvasható, több fázisnál is tapasztalhatunk "biztonsági réseket", de ez még ne vegye el kedvünket a poggyásszal történő utazástól! És azt se feltételezzük majd a legközelebbi repülőútnál, hogy bárki, aki csak ránéz a poggyászunkra, az annak tartalmára utazik!

Poggyászmérleggel ellátott standard check-in pult
Egy átszállás nélküli egyszerű, úgyn. point-to-point járat sémája: az utas megérkezik a reptérre, majd beáll a járatának megfelelő check-in sorba, és a gép tervezett indulási idejéhez képest jellemzően legkorábban 90-120, legfeljebb 45-30 perccel, még a check-in zárásáig, leadja az úgyn. feladott poggyászát. A check-in pultban ülő alkalmazott leméri, majd felcímkézi a poggyászt egy vonalkóddal ellátott úgyn. taggel, melynek segítségével a csomag rendeltetési helye és ideje a poggyászosztályozó automatika számára egyértelműen azonosíthatóvá válik. Az utas legközelebb már legfeljebb a gépen ülve látja, ahogy a rakodók a poggyászoskocsiról a poggyászszalagra pakolják azt, és az bekerül a gép gyomrába. Ha úgyn. ULD-s a járatot teljesítő repülőgép, akkor legfeljebb a konténert látja az utas, és reménykedik, hogy benne van az ő poggyásza is valamelyikben. Leszállást követően, mire a rakodók kiszedik a poggyászokat a gép rakteréből, az utas legtöbbször már az utashídon vagy a forgalmi előtéren át gyalogol ill. busszal tart a terminál felé. Legközelebb kb. a leszállástól számított 15-20p múlva látja viszont a poggyászát.


Mi történik a poggyásszal a poggyászfeladástól a raktérbe kerülésig?

Az induló és az érkező poggyászok útja a reptéren
Miután a check-in ablaknál búcsút intettünk feladott poggyászunknak, az egy röntgenes átvilágítást követően - hacsak nem próbáltunk meg valami tiltott dolgot felvinni a repülőre a bőröndünkbe rejtve - rendszerint ugyanarra a  - nagyobb reptereken akár több km hosszúságú - szalagra kerül mint minden más desztinációra induló poggyász. Ez egészen addig így is marad, míg a poggyászosztályozóban egy robotkar be nem szkenneli a taget, és az adott járathoz hozzárendelt csúszdára ki nem löki a csomagot. A csúszda alján egy rakodó tartózkodik, aki géptípustól függően vagy úgyn. ULD-konténerekbe rakja, vagy poggyászoskocsikra stócolja fel a poggyászokat.
Mivel a poggyászok nem egyenletesen, hanem változó intenzitással érkeznek meg a szalagvégre, egy-egy lájtosabb időszakban elméletileg lehetőség adódhat a poggyászok megdézsmálására. Magas biztonsági fokozatú munkaterületről van szó, így a helyiség természetesen be van kamerázva. Az itt dolgozókat, mint bármelyik másik repülőtéri alkalmazottat, a munkaterületre való belépéskor átvilágítják, de kifelé jövet rendszerint nincs semmilyen kontroll...


Igazak azok a históriák, miszerint a poggyászok dézsmálása a gép rakodása közben, a raktérben történik?

Harc az idővel és a csomagokkal a raktérben
Mire a poggyászoskocsit, a járatfelvétel zárását követően, kiengedik a gép mellé, a járat indulásáig rendszerint már nincs túl sok idő, ezért a poggyászokat elég jó tempóban kell a szalagra hányniuk a rakodóknak. A raktérben ezalatt, géptípustól függően, 1-2 ember tartózkodik, akik nyomás alatt dolgoznak, hiszen a poggyászok folyamatosan jönnek fel a szalagon, nekik pedig úgy kell pakolniuk azokat, hogy az hely szempontjából a lehető leggazdaságosabb legyen, s eközben a biztonsági előírásokat is betartsák.
A raktérben igaz, hogy nincsen kamera, de gyakran olyan gyér a világítás, és szűk a hely, hogy ilyen körülmények közt nem valószínű, hogy bárki is a poggyászok tartalma közt kutakodna...


Vannak olyan mendemondák is, miszerint a poggyászátvilágítóból szólnak le, mely bőröndben van ígéretes zsákmány...

Sajnos volt már rá példa a világban. Ehhez több, különböző munkaterületen dolgozó munkatárs együttes, összehangolt, rendőrségi szakszóval élve bűnszervezetben elkövetett "munkájára" van szükség...


Miért dobálják a rakodók a poggyászokat?

Nehéz fizikai munka a rakodóké
Az utasok, annak reményében hogy így poggyászukat így nagyobb biztonságban tudhatják, gyakran befóliáztatják azokat a repülőtéren. A fólia azonban, annak nagy tapadási súrlódása miatt, csak nehezíti a rakodók munkáját, ugyanis a poggyász nem csúszik, hanem megtapad miatta a különböző felületeken. A rakodó emiatt, még, ha könnyű is a poggyász, kénytelen lesz dobni azt ahelyett, hogy csúsztatni próbálná. 
A legtöbb reptéren a rakodókat nem segítik speciális gépek, ezért kézi erővel kell minden egyes poggyászt - lehet az akár egy, a check-in pultban 'heavy' taggel ellátott, túlsúlyos, 30kg-os koffer is - átpakolniuk egyik helyről a másikra (szalagról kocsira, kocsiról szalagra, szalagról a poggyásztérbe), egy járat alkalmával soktonnyányi súlyt, ráadásul több alkalommal. Ha a rakodók a poggyászokat, a gravitáció segítségét igénybe nem véve, szép akkurátusan pakolnák, a járat nem tudna a számára előírt úgyn. fordulóidő - ez fapados járat esetén jellemzően kb. 30p - alatt megfordulni egy célállomásról, és az utasok is jóval többet várhatnának a csomagjukra a megérkezésüket követően...


Lehet-e az ellen védekezni, hogy egy feladott poggyászba az utas tudta nélkül csempésszen valaki bármilyen illegális dolgot (pl. védett/tiltott állatot/növényt, drogot) ki vagy be egy másik országba? A Bangkok Hilton c. filmben a Katrinát alakító Nicole Kidmant ártatlanul vádolják meg (majd ítélik halálra) Thaiföldön egy hasonló eset miatt...

Poggyászfóliázást majd' minden reptéren kínálnak
Védekezni ellene nem lehet, hiszen egy alkalmas eszközzel egy pillanat alatt el lehet róla távolítani a fóliát, sőt akár észrevétlenül vissza is lehet rá "varázsolni", ha szükséges. A cipzárral zárható bőröndök kinyitásához (és észrevehetetlen visszazárásához) pedig egy egyszerű golyóstoll is elég. Innentől mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy mit lehet ki- ill. belecsempészni az utas poggyászába annak tudta nélkül...


Feladott poggyász nem csak bőrönd lehet - léteznek különleges poggyászok is: bicikli, síléc, szörfdeszka, házikedvencek vagy akár egészen extrém poggyászok: fenyőfa, sörösrekesz, LCD tv, szigony...

Légitársasága válogatja ill. utazási osztálytól is függ, hogy egy járatra hány darab és milyen súlyú feladott poggyász "vihető fel" díjmentesen. Bevett szokás az, hogy 1db max. 23kg-os, de díj ellenében - kilogrammonként fizetendő, de max. 32kg-os lehet! - akár több darab feladására is lehetőség van, viszont darabtól függetlenül a max. súlyhatár összesen 60kg körül van...

Kerékpár feladása speciális védőcsomagolásban
A túlméretes, úgyn. 'bulky' poggyászokat (pl. bicikli, sílécek, snowboard, golfkészlet) egy külön pultban kell feladni, ezek az átvilágítást követően, bár nem a bőröndöket továbbító szalagon, de végül ugyanúgy a poggyászosztályozóba kerülnek, ahol a rakodók ezeket is poggyászoskocsikra teszik. A túlméretes poggyászok általában a gép farkában lévő úgyn. bulk raktérbe kerülnek...


Megesik, hogy ha a fedélzetre valamilyen okból felkerül egy "túlméretes" kézipoggyász, azt leküldi a személyzet a raktérbe?

Bevett gyakorlat, hogy a légitársaságok úgyn. size-wize cartokat állítanak fel a check-in pultok előtt, melyek standard kézipoggyász méretűek (pl: 23cm x 41cm x 51cm). Ha a cartba bele tudjuk tenni a poggyászunkat, és a súlya is rendben van, akkor az felmehet a fedélzetre kézipoggyászként. Az utasok gyakorta folyamodnak különböző cselekhez, melyekkel megpróbálják feljuttatni a gépre "túlméretes" vagy "túlsúlyos" poggyászaikat. Ha sem a check-in-esnek, sem a beszállítást végző alkalmazottaknak nem tűnik fel a turpisság, gyakran megesik, hogy mire az utolsó utasok is felszállnak a fedélzetre, az ülések feletti poggyásztartó rekeszek teljesen megtelnek. Ilyenkor a légikísérők megpróbálnak nekik helyet szorítani, de ha nagyon nem megy nekik, a csomagokat bizony leküld(het)ik a rakodókkal a raktérbe a feladott poggyászok mellé. Ez egyike a késési okoknak, ugyanis ilyen esetben a már rendszerint lezárt raktérajtókat újra ki kell nyitnia a rakodóknak...


A babakocsi is poggyásznak számít?

Kézipoggyász méretűre összecsukható speciális babakocsi
A babakocsi, csakúgy mint a tolószék, poggyásznak számít, így már a check-innél poggyászcímkét kap. Ezeket az utas egészen a gép ajtajáig hozhatja, innentől a rakodók veszik át tőle, és teszik be a gép leghátsó, úgyn. bulk rakterébe. Leszállást követően az utas, ha szerencsés, már a gépajtóban megkaphatja a babakocsit, mert addigra jó esetben már kiszedik azt a raktérből a rakodók...


Hogyan fordulhat elő, hogy a poggyász nem érkezik meg azzal a járattal, amivel kellett volna neki?

Különböző poggyász-tagek
Aranyszabály, hogy poggyász az utasa nélkül nem utazhat, csak speciális esetben ('rush' poggyász), tehát, ha a poggyász fel lett adva, de az utas nem jelenik meg a beszállítókapuban a járatfelvétel zárásáig, akkor a poggyászát a rakodóknak ki kell keresniük a raktérből és el kell onnan távolítaniuk.
Leggyakrabban persze akkor szokott elvészni a poggyász, ha egy közbülső repülőtér közbeiktatásával repülünk. Ilyenkor egy külön taget ('hot transfer') kap a poggyász már a check-in-nél abból a célból, hogy a rakodók tudják, hogy az adott poggyászt a raktér legkönnyebben elérhető, raktérajtó felőli részére kell pakolniuk, hogy mikor a közbülső repülőtéren kinyitják majd a rakodók a raktérajtót, egyből külön pakolhassák őket a végcéljukra érkező ('local') poggyászoktól. Ha a rakodó a rakodási utasítás ellenére valamiért mégsem veszi észre ezt a taget, és a csatlakozásig csak kevés idő áll az utas rendelkezésére, könnyen előfordulhat, hogy a poggyász a végcéljukra érkezőkkel egy szalagon várja majd gazdáját ..mindhiába! Persze elromolhat a poggyászosztályozó automatika is, de ez a ritkább eset...


Mi a teendő, ha sérülten érkezik, netán egyáltalán nem érkezik meg a poggyászunk?

A csomagátvételi csarnok jelölése a leszállást követően
Ha megérkezik a poggyászunk, de sérülten, neadjisten hiányosan, netalántán egyáltalán nem, azt érkezés után a poggyászátvételi csarnokban a helyi Lost&Found ablaknál kell bejelenteni, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel róla, ám a poggyász eltűnésének tényét az adott légitársaság ügyfélszolgálatánál is be kell jelenteni. Érte később, a légitársaság szabályzatának megfelelően, kártérítés jár.
Az, hogy nem érkezett meg a poggyászunk a járattal, amivel jöttünk, még nem jelenti, hogy el is veszett, hiszen ha a check-in-ben rátett tag még rajta van, a számítógépes rendszer segítségével könnyedén megtudható, hol van. Ha szerencsénk van, és a következő járatra még fel tudják tenni a poggyászt, megadott címre díjmentesen utánunk küldik. Persze megesik, hogy tévedésből vagy gondatlanságból a világ egy távoli pontjára kerül, ahonnét csak hónapok múltán kapjuk kézhez, rosszabb esetben valóban (nyomtalanul) elvész mindörökre. A statisztikák szerint 1000-ból 900 poggyász időben és épségben érkezik meg, és a 100 elveszett poggyászból mindösszesen átlagosan 1-2 veszik el végleg...


Tudtad-e?

  • A jegykezelők hivatottak eldönteni, hogy melyik poggyász minősül kézipoggyásznak, vagyis mi vihető fel a repülőgép fedélzetére, és mi nem. Bár a szabályok légitársaságonként változhatnak, a kézipoggyász általánosan elfogadott mérete: 115 cm (pl: 23cm x 41cm x 51cm), súlya: 3-5 kg.  Kézipoggyászként csak a jegykezelők által ellenőrzött és "cabin baggage" címkével ellátott poggyászok vihetők fel a fedélzetre. Amennyiben a csomagot a jegykezelő túl nagynak vagy súlyosnak ítéli, azt feladott poggyászként kell továbbítani.
  • Nagyméretű, azaz kézipoggyásznál nagyobb, hangszert (pl. cselló) csak úgy lehet a fedélzetre vinni, ha jegyet vásárolnak a tárgynak, mert egy külön ülés szükséges az elhelyezéséhez.
  • Vadász- vagy sportfegyverek - töltetlenül! - ill. lőszerek a szállításukra vonatkozó rendkívül szigorú szabályok betartása mellett is csak és kizárólag feladott poggyászként adhatók fel.
  • Bizonyos légitársaságok esetében felvihető a fedélzetre 5 kg-ig, speciális szállításra alkalmas táskában-dobozban élő állat (kutya, macska). (A súlykorlát alól felmentést csak az úgyn. szervizkutya [pl. vakvezető] kaphat!) 5 kg súly felett élőállat szállítására csak a repülőgép csomagterében kerülhet sor.
  • A nemzetközi biztonsági szabályoknak megfelelően folyadék csak kis mennyiségben és különleges csomagolásban juthat a repülőgép fedélzetére. Lehetőség szerint a folyadékot (krémet, zselét, olajat, zsírt) a feladandó poggyászba csomagoljanak! A fedélzeti használatra szánt folyadékot egyenként 100 milliliteres tárolóedényekben lehet szállítani. A kis tégelyeket egy maximum 1 literes űrtartalmú, átlátszó és újrazárható műanyag zacskóban kell elhelyezni. A 100 milliliternél nagyobb mennyiségű folyadékot a biztonsági személyzet elkobozza és megsemmisíti.
    A biztonsági vizsgálat, a ruházat és a kézipoggyász átvilágítása után az utasok a tranzit területére érkeznek, ahol szabadon válogathatnak az üzletek, éttermek kínálatából. Az itt vásárolt termékeket – beleértve a folyadékokat is – szabadon felvihetik a repülőgép fedélzetére, mert ezek már átestek a biztonsági ellenőrzésen.


Forrás (részben):
http://www.bud.hu/utazas/indulas_elott/poggyasz

[Spotting] Moszkvai repterek

Tu-154M
Il-96
Il-76MA
An-12BK
RA-85745 Domodedovo Airlines Tu-154M
RA-85540 Magadan Airlines Tu-154B-2
RA-85540 Magadan Airlines Tu-154B-2
Domodedovo Airlines Il-96 sorfal
VQ-BAB Yamal Airlines B737-500
RA-64043 Red Wings Tu-204-100B
Tu-154M
RA-85712 Aero Rent Tu-154M
Azerbaijan Airlines Tu-154 'Shusha'
Tu-154M-sorfal
RA-64510 Dalavia Tu-214
RA-85740 Atlant-Soyuz Tu-154M
Tu-204-100SZ
Tu-154B-2
CCCP-865?0 Tu-154B-2
RA-42387 RusJet Jak-42D
Air Bridge Cargo B747-400ERF
Tu-134A-3M
B737 BBJ
Jak 42-D
VP-CLO Lukoil-Avia Dassault Falcon 900EX
RA-64016 Kavminvodyavia Tupolev TU-204-100
Orosz licenszű Connie?
Il-62
CCCP-87490 Aeroflot - Soviet Airlines Jak-40K
Sanyarú sorsú Tu-124
Kutyafülű Aladár :)
A fentebbi képek Domogyedovón, Sheremetyovón, Vnyukovón és a moninói repülűmúzeumban készültek.
 
Forrás:
http://schipholspotter.com

Dunakeszi: A szappanopera tovább folytatódik

Vasárnap ismételten bezárásra kényszerült a hazai kisgépes repülés egyik fellegvára. Dunakeszi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala immáron többedszerre a szezon közepén kényszeríti földre a sportrepülőket, miközben a nyilvánossággal szemben állítják: szükség van repülőtérre és támogatják a város sportolóit.

Dunakeszi Város Önkormányzat Polgármesterei Hivatala 2011 tavasza óta hadakozik a város határában elterülő sportrepülőtér használóival. Először egy önkormányzati rendeletben követeltek brutális díjakat a repülőtér használatáért, melynek hatására többen azonnal áttelepítették gépeiket máshova. Miután a Pest Megyei Kormányhivatal (majd később a Kúria is) jogellenesnek minősítette az önkormányzati rendeletet, visszavonták azt és elfogadtak egy határozatot, nagyjából ugyanazokkal a feltételekkel. Azóta az ügyből bírósági per lett, a város vezetésének pedig többször sikerült ideiglenesen bezárni a repülőteret a repülőtér tulajdonosi hozzájárulásának visszavonásával.

A Dunakeszi repülőtéren működő két repülőklub, az 1978. óta működő és egyébként jelenleg a repülőteret üzemeltető Malév Repülőklub, valamint a szintén széles körökben elismert Opitz Nándor Repülőklub az ideiglenes bezárások alatt kénytelen volt elköltözni Hármashatárhegy, Budaörs vagy éppen Gödöllő repülőterére, ahol - bár befogadták és szeretettel látták őket - nem tudnának hosszútávon üzemelni.

A Malév Repülőklub próbált a város vezetésével jó kapcsolatot kialakítva, mindkét félnek elfogadható megoldást találni, míg az Opitz Nándor Repülőklub peres útra vitte az ügyet. Előbbi sajnos egy kevésbé előnyös Repülőtérrend elfogadásához vezetett, amely tiltja a hétvégi motoros repüléseket (ezzel ellehetetleníti a vitorlázók vontatását is) és a motoros oktatást, utóbbi viszont részsikerrel kecsegtet: az Opitz Nándor Repülőklub első fokon pert nyert a város vezetésével szemben, a bíróság kimondta, hogy Dunakeszi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala nem mondhatta fel a repülőklubbal kötött szerződést.

2013. év repülőszezonja tavasszal így viszonylag simán indult, miközben a Polgármesteri Hivatal persze nem ült tétlenül. A repülőtér településszerkezeti besorolását sportterületté változtatta, módosításra került az agglomerációs törvény, így a repülőtér és a szomszédságban lévő lovarda beépíthetősége is növelhető. Továbbá Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármesterének egyéni képviselői indítványára átment a Parlamenten a légügyi törvény módosítása.

2013. június 24-én Dióssi Csaba ismét levelet küldött a repülőtéren lévő repülőgépek tulajdonosainak és az ott üzemelő két klubnak, akik értetlenül állnak az események legújabb fordulata előtt, ugyanis a Polgármester szabálytalan repülésekre hivatkozva nem kívánja meghosszabbítani az üzembentartó szerződését.

Annál is inkább, hogy a júniusi árvíz idején mindkét repülőklub nagy létszámmal és nagy munkaórában segített a gátakon a víz elleni harcban, miközben szemtanúk szerint a Polgárőrség autója két fővel a megszokott helyen állt és figyelte a szabálytalan repüléseket a repülőtéren.

Persze az önzetlen homokzsákpakolás mellett nem jött rosszul az sem, hogy volt hol elszállásolni azokat a katonákat és helikoptereiket, akik szintén segítettek az árvízi feladatokban. A Malév Repülőklub azonnal összezsúfolta a vitorlázó gépeket a hangárban, hogy a katonáknak ne a szabad ég alatt kelljen eltölteni az éjszakát.

A repülőtér szintén jó szolgálatot tett, mikor a vidékről érkező két permetező An-2-es repülőgépnek volt szüksége megfelelő infrastruktúrára, amelyekkel többek között Dunakeszi-alsó városrész felett végeztek szúnyogirtási munkákat.

A Dióssi Csaba aláírásával ellátott levél a 30 napos április hónapban 192 szabálytalan repülést említ, amely naponta átlagosan 6,4 szabálytalan repüléssel lenne egyenlő, mely erős túlzásnak tűnik. A levél továbbá olyan, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal elmarasztaló döntésére hivatkoznak, amiről a Malév Repülőklub vezetése még csak nem is hallott.

Dióssi Csaba Dunakeszi Polgármestere és Dunakeszi Város Önkormányzat Polgármesteri hivatala így ismételten a szezon közepén kényszeríti költözésre a repülőklubokat és azok vitorlázó szakosztályait, melyek tagjainak jelentős része olyan Dunakeszin élő középiskolás növendék, akiket így megfosztanak a nyári szezon nyújtotta fejlődési és tanulási lehetőségtől, miközben a szavazati joggal élő szülők nyugodt szívvel hagyják gyermekeiket a város repülőtéren az iskolai szünet ideje alatt.

A város vezetése tehát továbbra sem enged, immáron harmadik szezonban bizonyítja, bármilyen eszközt képes bevetni igazának bizonyítása és a repülőtér végleges leállítása mellett, míg a repülőtéren üzemelő repülőkluboknak, illetve az ott tárolt repülőgépek tulajdonosainak ez az incidens újabb kényelmetlenség mellett jelentős anyagi terhet is jelent.


Forrás:
http://www.airportal.hu/ap/viewtopic.php?t=14337

Rosszabb, mint egy katasztrófafilm

Nehéz elképzelni, milyen egy földközeli átesés egy Jumbóval... :O

Az előzetes adatok szerint a raktérben elszabadult áru (5 db harckocsi) okozhatta tegnap a National Airlines B747-400BCF cargó-gépének felszállást követő tragédiáját az afganisztáni Bagram repülőterén. A Dubaiba tartó repülőgép alig 1200 láb magasságra emelkedett, mikor a felvételek tanúsága szerint átesett, és a személyzet (4 pilóta, 2 szerelő és 1 load-master) elvesztette az uralmat a gép felett. Az eredetileg utas- ill. cargó-charterezésre szakosodott légitársaság először 2009 áprilisában szállított az amerikai hadsereg gyorsreagálású hadtestje számára, akkor még DC-8-asokkal. A lezuhant gép, lajstromjele: N949CA, egyike volt azon három Jumbónak, melyet a légitársaság 2010-ben vásárolt meg az Air France-tól...

[Spotting] Engedélyköteles fotózás Párizsban

2012. nov. 1-jétől Párizs két repülőterén, a Charles-de-Gaulle-ként ismert Roissy-n és az 1977-es bezárása óta kizárólag bizjeteket kiszolgáló ill. kétévenként a Párizsi Légiszalonnak helyet adó LeBourget-n hivatalosan csak a helyi prefektustól előzetesen kért engedély birtokában lehet fotózni. A fényképes igazolványt a köv. címre címzett, postai úton feladott adatokkal (név, cím, személyi azonosító (szem. ig. vagy útlevél) másolata, 1 db igazolványkép) lehet megigényelni díjmentesen:

Service du Préfet chargé des aéroports de Paris-Charles-de-Gaulle et du Bourget
A l'attention du Commandant de Police Xavier HUBY
SPDCARB B.P 18031
95722 ROISSY CDG CEDEX
FRANCE


[Hírsarok] Saját repülőteret épít a Google

A Google saját repülőteret építtet a cégvezetők magángépei számára San Joséban, derült ki a városvezetéshez beadott építkezési kérelemből. A városatyák rábólintottak a tervre, így hamarosan elkezdődhet az építkezés, aminek a költségei elérik a 82 millió dollárt (közel 18 milliárd forint). A magánreptér a San Jose-i nemzetközi repülőtér közvetlen szomszédságában lesz, a területet már régóta próbálja értékesíteni a város. A Google most 50 évre bérelte ki a helyet, évi 2,6 millió dollárért. A tervek szerint a Google-reptér további évi 400 ezer dollárt fog költeni üzemanyagra, és a városnak még évi 300 ezer dollárnyi adót is fizet.

A Google három vezetője, az alapító Sergey Brin és Larry Page, valamit a korábbi vezérigazgató Eric Schmidt összesen nyolc magánrepülőt birtokol, ezek között vannak kisebb gépek (két Gulfstream V), és komoly utasszállítók is, többek között egy 200 fős Boeing 767-es és egy 757-es. A kisebb gépeket Schmidt néha vezetni is szokta, a két alapítónak nincs pilótavizsgája. A gépek eddig a NASA egyik repterét használták évi 1,3 millió dolláros bérleti díjért cserébe. Ez nagyon közel, alig pár saroknyira volt a Google főhadiszállásához, a San Jose-i új reptér ettől kicsit messzebb lesz, akár 20 percet is kell majd autózniuk a Google vezéreknek az iroda és a reptér között.

A Google reptere összesen 120 ezer négyzetmétert fog elfoglalni, lesz rajta egy 1600 négyzetméteres terminál, egy nagyjából kétszer ekkora épület irodáknak és boltoknak, egy hatezer négyzetméteres hangár, és egy 300 autót befogadó parkoló.

Forrás:
http://index.hu/tech/2013/02/09/sajat_repuloteret_epit_a_google

Megtaláltuk a Malév gépeit

Egyik olvasónk felfedezte a Google Earthön az arizonai Phoenix Goodyear repülőtéren a tavaly feburár elején becsődölt Malév repülőgépeit. A képeken jól kivehető a kék-fehér festés és a cég logója. A webes térképalkalmazásban, a Google Mapsen nem látszanak ilyen jól a járművek.

Az első lízingelt repülőgépek már a csőd napján este tízkor landoltak az írországi Shannon repülőterén, az amerikai International Lease Finance Corp. (ILFC) központjában. A Malév-flotta gerincét adó 18 Boeingből (a „fekete seregből")  aznap 14-et vittek Írországba, kettő akkor még Budapesten maradt, egy Dublinból, egy pedig Tel-Avivból érkezett később Shannonba. Az utolsó Malév festésű 737-es február 17-én szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről.

Az utolsó gép a HA-LQC lajstromjelű Bombardier Q400-as volt. A Malév összesen négy Bombardier Q400-as gépet üzemeltetett, ezekből kettő február 10-én repült norvégiai Torp-Sandefjordba. Köztük volt a Malév retro festését viselő, a lajstromjele után (HA-LQD) Döncinek becézett gép is.
Az Aiportal.hu szakportál információi szerint a shannoni központból már februárban átszállítottak hat Boeing 737-6Q8 típusú gépet a Phoenix Goodyear repülőtérre, ahol a gépeket aztán megkezdték alkatrészekre bontani – a Google Earth által mutatott két tehát egy korábbi állapot.
A budapesti repülőtéren két Malév festésű gép maradt, ezek a régebbi flotta tagjai voltak. A korábbi hosszú távú járatokon szolgáló Boeing 767-200-as, valamint a Malév express színeiben repülő CRJ200-as tulajdonviszonyai azonban rendezetlenek.


Forrás:
http://index.hu/tech/2013/01/02/megtalaltuk_a_malev_gepeit/