A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fapados. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fapados. Összes bejegyzés megjelenítése

Síelés repülővel

Egy sítúra lebonyolításának kétségkívül az a legkényelmesebb módja, hogy a csapat a ház előtt álló autóba bepakol, aztán egészen a szállásig gurul. De mi van akkor, ha valaki távoli terepekre vágyik, utál 10-15 órát autózni, vagy egyszerűen csak pár napra akar elugrani a lejtőkre, a lehető legjobb időkihasználással. Érdemes-e repülővel utazni a pályák közelébe? Ha valaki vállalkozik kicsit hosszabb szervezésre, és rugalmas a körülményeket illetően, akkor mindenképp.

Jelen pillanatban három olyan célállomás van Budapestről, amelyek közelében értékelhető minőségű sípályák vannak, és amelyekre néhány ezer forintért elvisznek a fapados légitársaságok. Ha a repülőjegy ára a nullához konvergál, akkor még a célállomáson autót bérelve is olcsóbban kihozható egy sítúra, mint ha például végigautóznánk az olasz vagy francia terepekig.


Olcsóbb bérelni a felszerelést

A repülőgépekre természetesen felfér a sífelszerelés, csakhogy a fapadosoknál elég komoly összegbe kerül a feladásuk. Ráadásul a reptértől a síterepig való eljutásnál is sok helyet foglal a kocsiban, vagy ha síboxot is bérlünk, az is plusz kiadás. A repülős síelést tehát célszerű inkább bérelt felszereléssel tervezni. Ebben az esetben kézipoggyászos utazással, valamint a csapatnak egy-két feladott csomagot fizetve könnyen megvalósítható, hogy még mindig csak néhány ezer forintos költségnél tartunk, amikor reggel 8-kor leszállunk a repülőről a síterep közelében.

A három használható reptér tehát: Bergamo, Milánó és Genf. Bergamóba a Ryanair repül, de sajnos megnehezítette a repülős sítúrát tervezők dolgát, hogy a cég jelentősen ritkítja budapesti járatai számát, s ennek az esti bergamói járatok is áldozatul estek. A legoptimálisabb megoldás ugyanis általában az, hogy a hajnali géppel repülünk odafelé, a késő estivel pedig vissza. Ügyes szervezéssel az indulás napján késő délelőtt már a lejtőkön csúszhatunk, hazafelé pedig egész napos síelés után indulunk a reptérre, s végül saját ágyunkban alszunk.

Bergamo előnye, hogy egyórányi autózással már elérhetők sípályák, igaz, ezek elég szerény méretűek (például Presolana, Monteciampione, Schilpario). Ezek felfedezése elsősorban a néhány napos kiruccanásban gondolkodók számára ajánlott. Mivel ide viszonylag kevesen jönnek teljes egy hétre, könnyű néhány napra szállást foglalni. A hajnali géppel érkezés és az autóbérlés elintézése után célszerű a reptérrel szemközti bevásárlóközpontban lévő hipermarketben elintézni a nagybevásárlást, még mielőtt a pályák felé vesszük az irányt. A szállásadók általában rugalmasak, ha nincs előttünk más az apartmanban, akár délelőtt is el lehet foglalni azt, kényelmesen letéve a cuccokat síelés előtt. Síkölcsönzőből minden terepen több is van.

Milánó fő reptere idén a legideálisabb síelős célpont. Noha nem 1, hanem inkább 2 órás autózással érhetők el a síközpontok, a Wizz Airnek több napon is van esti járata, amihez elég este 8-kor megérkezni a reptérre, tehát ráérünk záráskor lejönni a közelebbi pályákról.


Jobb síterepek is elérhetők

Kicsit hosszabb autózással már Európa legjobbnak tartott síterepei közül is elérhető néhány, például Champolouc, vagy Cervinia, utóbbi egy rendszert képez a svájci határ túloldalán levő Zermatt pályáival. Ezeknél már bonyolultabb a szállásfoglalás, nagy népszerűségük miatt az apartmanok és panziók többségét egyhetes turnusokra is ki tudják adni. Ettől függetlenül a legnagyobb online szállásfoglaló oldalakon (hotels.com, booking.com) mindig fellelhető néhány szabad szállás. Az viszont egyértelmű, hogy az ilyen népszerű terepeken a szállást célszerű korán lefoglalni, akár még a repjegy megvásárlása előtt. A Wizz Airnél télen általában utazás előtt két-három hónappal mennek le a legkedvezőbb szintre az árak, a legjobb szállások viszont ekkorra már elfogynak.
 
A harmadik síelős célállomás Genf, ahonnan ezernyi kitűnő síterep érhető el, akár bérelt autóval, akár tömegközlekedéssel. A Wizz Air új járata konkurenciát állít az easyJetnek, ez lejjebb vitte a repjegyárakat. A hajnali odaút a Wizz menetrendje jóvoltából itt is tiszta sor, sajnos az esti hazaút problémásabb. Egyedül vasárnap van este easyJet-járat Budapest irányába, ami ugyan egy hosszúhétvégés kiruccanáshoz épp ideális, de mivel népszerű járatról van szó, ritkán van rá jegy 10 ezer forint alatt.

A frank erősödése miatt a svájci szállás és síbérletárak igencsak megemelkedtek, de ez igaz a transzferköltségekre is. A svájci vasút sok kedvezményes jegyet kínál, köztük olyat is, mely a reptértől, vagy bármely határállomástól érvényes bármelyik svájci településig, kizárólag külföldiek számára. Ezzel pár éve még elég gazdaságosan lehetett például a genfi reptérről Zermattba vonatozni, de a 130 frankos retúr ár ma már riasztó. A néhány ezer forintos repülőjegyhez kapcsolva talán azoknak érheti meg, akik családdal utaznak, mivel 15 év alatt ingyenesen szállítják a fiatalokat.

Olcsóbb lehet a folyamatosan elérhető, igen kedvezményes, úgynevezett supersaver jegyeket levadászni. A másik opció pedig az, hogy a genfi reptérről átsétálunk a francia oldalra és az ottani olcsóbb terepeket vesszük célba, kedvezőbb árakon bérelhető autóval.


Egy kis ármustra

A három síelős reptér mindegyikére könnyedén lehet jegyeket találni akár már 2300 forinttól. Bergamóba a Ryanairnél januárra például ez az alapár, februárra és márciusra viszont 3300 forinttól indul a licit. Sajnos a hétvégék drágábbak, de 10 ezer forint fölé ritkán mennek az ajánlatok.

A Wizz Air Malpensára szintén alig 2 ezer forint fölöttről indít, s akinek Wizz Air hitelkártyája van, a 0 forintos foglalási díj jóvoltából 290 forintért is repülhet. Ez a kedvezmény azonban január elején megszűnik. Genf esetében a Wizz Air új belépő a piacra, ezért szinte valamennyi járatára adja a 2300 forintos árat. Aki nem akar belépni az általában már 4 fő foglalása esetén megtérülő Discount Clubba, az 1300 forinttal többet fizet, viszont bankkártyás fizetés helyett banki átutalást választva 900 forinttal csökkenthető a fejenkénti viteldíj.

Az easyJet különböző árakat alkalmaz a két útirányra, Genf felé akár már 4 ezer forinttól el lehet csípni jegyeket, vissza viszont 10 ezerről indulnak az árak. Nagyobb csapat esetén kedvező, hogy itt a foglalási díj nem fejenként, hanem foglalásonként fizetendő.

Az autóbérlés tarifái Olaszországban általában 35-40 eurótól indulnak egy alsó középkategóriás járgányra naponta, minimum 3 nap bérlés esetén. Aki egy Bergamóhoz közeli, kisebb síterepre indul, azt is megteheti, hogy például egy 6-7 fős csoportnál kettőt fordul a síterepig, közben a később indulók elintézik a nagybevásárlást a reptérrel szembeni hipermarketben. Ezekre a kis terepekre busszal is el lehet jutni, de az persze kicsit nehézkes. A reptérről be kell utazni Bergamóba, onnan 1-2 óránként vannak járatok, amelyek 10 euró körüli árért elvisznek a sípályákig. Bergamóból van kimondott sítranszfer is a komolyabb síterepekre, Bolzanóba és környékére is 25 eurótól. Ezek azonban épp Magyarország irányába esnek, nem biztos, hogy megéri elrepülni, majd 3 órát visszafelé buszozni a helyett, hogy kocsival menjünk el arra a környékre.

Malpensáról eleve 10 euró a bejutás Milánóba, majd 3-4 óra buszozással és átszállással lehet csak elérni például Cerviniát, de a többi közeli völgy terepeinél is hasonló a helyzet. Itt mindenképp érdemes kocsit bérelni, már csak azért is, mert a bérletek több terepre is érvényesek, célszerű több helyen síelni.

A genfi reptérről minden fontos síterepre kényelmesen el lehet jutni transzferbusszal. Ezek részletes menetrendje megtalálható a reptér honlapján, külön a francia és külön a svájci terepekre. A franciaországi Chamonix-ba például online foglalva 50 euró a retúr buszjegy, a menetidő másfél óra, napi több járat van.

Sífelszerelést Chamonix-ban 3 napra nagyjából 60 euróért lehet bérelni a helyszínen, de ha online előre foglalunk, akár 40 euróból is kijöhetünk. Hat napra 70 euró a legjobb ár, ami persze az alap minőségű lécre és bakancsra vonatkozik, van több kategória is. Az olasz oldalon hasonló árak vannak, míg a svájci bérlés akár 50 százalékkal is drágább lehet.


Forrás:

http://www.origo.hu/utazas/porho/20121227-hogyan-lehet-fapados-jaratokkal-siterepekhez-reulni.html




A télből a nyárba 20 ezerért

Kanári-szigetek, Málta, Madeira, Marokkó 20-25 ezer forintból? Első hallásra irreálisnak tűnik, hogy ennyiből kihozható egy repülőjegy az európaiak legkedveltebb téli nyaralóhelyeire, mégis sok magyar utazónak sikerült már a bravúr. Igazából csak négy jó árú fapados repülőjegyet kell levadászni, és be kell tartani a legfontosabb alapszabályt: csak kézipoggyásszal utazzunk.

A diszkont-légitársaságok ma már Európa legtávolabbi szegleteibe is repülnek (Isztambul, Tromso vagy Reykjavík), sőt Marokkó, Izrael és Jordánia is felkerült a térképükre. A legizgalmasabb célállomások többségére azonban nincs Budapestről közvetlen olcsó járat, csak átszállással lehet elérni őket. A fapadosok azonban point to point alapon repülnek, tehát mindig csak A-ból B-be visznek el, nem biztosítanak csatlakozó járatokat. Ezért azok a magyar utasok, akik olcsón akarnak elugrani például a télből a nyárba, kénytelenek mindkét irányba két járatot összekombinálni, és ezeket külön-külön lefoglalni.

A járatok kikereséséhez a légitársaságok oldalait célszerű elsősorban használni. Európa két legolcsóbb légitársasága a Ryanair és a Wizz Air, a legkedvezőbb árfekvésű kombinált utaknál általában elég az ő menetrendjeiket és áraikat megnézni. Bizonyos célállomásokra az EasyJet és a Vueling is kínál tízezer forint alatti jegyeket, ezeket is érdemes figyelni. A keresgéléshez az olyan összehasonlító oldalak is jó szolgálatot nyújthatnak, mint a Skyscanner, a Momondo vagy az Azuon.


Fontos az átszállási idő megtervezése

A szervezés során a legfontosabb kérdés az, hogy a két gép között mekkora időt célszerű hagyni. Ha 3 óra van az első gép érkezése és a második indulása között, az nagyon kényelmes verziónak tűnik, de a kockázattal érdemes számolni. Ha ugyanis az első gép késése miatt lekéssük a másodikat, gyakran új jegyet kell vennünk a következő járatra.

Az sem mindegy, melyik reptéren találunk jó átszállási időt. A schengeni zónán belüli kis reptereknél az érkezés után akár pár perc múlva már a következő gép kapujánál állhatunk, persze váratlanul hosszú sorral a biztonsági ellenőrzésnél itt is számolni kell, különösképp az olasz reptereken. A másik végletet a London környékiek jelentik: ezeknél több órát érdemes rászánni az eljutásra a következő gépig. Aki például Stanstedre érkezik, és nem szerencsés, eleve 20 perccel kalkulálhat, mire eljut az útlevél-ellenőrzéshez, ahol nem ritkák a fél óránál hosszabb sorok. Ha egy óra alatt összejött a bejutás a terminálba, lehet menni a következő géphez, de a biztonsági ellenőrzéshez is igen gyakran van több mint félórás sor. Aztán jöhet még 20 perc a távoli kapukig.

Elvileg az utasnak érkezés után ki kell mennie a terminálba, majd a következő géphez ugyanúgy át kell jutnia a biztonsági kapun, mintha kívülről érkezne a reptérre. A gyakorlatban néha ennél kényelmesebb megoldás adódik: sok reptéren (például Brüsszel-Charleroi vagy Madrid) az érkező utasok egyenesen az indulóoldalra tudnak sétálni, vagy eleve a beszállásra váró utasok közé jutnak az érkezők.

Az átszálló reptér kiválasztásánál érdemes figyelembe venni azt is, hogy van-e látnivaló a környéken. Ha nem akarunk azon aggódni, hogy az első gép késése miatt lekéssük a következőt, akkor 5-8 órát is célszerű lehet ráhagyni. Ha viszont az első gép pontos, ezt az időt nem árt értelmesen eltölteni. Ezért sokkal jobb átszállni egy olyan reptéren, ahol van mit csinálni. Például Charleroiban semmi nincs, a város ronda, a közbiztonság rossz. Aki itt száll át, és sok ideje van, a reptéren dekkolhat. Bergamóban viszont 15 perc alatt be lehet buszozni a városba, jót lehet sétálni a szép óvárosban vagy enni valami finom olasz ételt. Ha pedig csak 2-3 óránk van, akkor a reptérrel szemben ott egy nagy bevásárlóközpont, ahol könnyen el lehet ütni az időt.

Ha nem vagyunk teljesen időhiányban, a második járatot tervezhetjük a következő napra is, ilyenkor viszont mindenképp olyan átszálló reptér kell, amelynek vonzó a környéke. Barcelonába, Madridba fél óra alatt be lehet jutni, a Kanári-szigetek felé a sok és olcsó járat miatt például általában ezeken célszerű átszállni, illetve megállni egy-két napra.


Kármentés géplekésés esetén   

Ha bekövetkezik a legrosszabb, és az első gép késése miatt lemaradunk a második járatról, nem feltétlenül kell megvenni méregdrágán a teljesen új jegyet. A Ryanairnél sajnos nincs más megoldás, de az EasyJet és a Wizz géplekésés esetén 60, illetve 80 euróért felteszi az utast a következő járatra. Ez a lehetőség csak a helyszínen, a reptéren áll rendelkezésre 2 órán belül, nem szabad tehát pánikszerűen a légitársaság ügyfélszolgálatát hívni, mert náluk csak a teljes árú jegyet lehet megvenni. Persze egy kérdést megér, hogy mennyi az aktuális ár a következő járatra, és ha véletlenül alacsonyabb a 60-80 eurónál, érdemes azt választani, ha pedig nem, akkor a reptéren igénybe venni a fix áras megoldást. Az EasyJetnél lekésési biztosítás is van: aki foglaláskor megveszi 9 euróért, azt, ha lekési a gépet, ingyen teszik fel a következőre. Ez szoros átszállásnál hasznos lehet.


A legjobb átszállóhely: Milánó/Bergamo

A jelenlegi menetrendben a legjobb átszállási kapcsolatot budapesti indulással Milánó, illetve Bergamo jelenti. A Ryanair minden reggel repül Bergamóba, a Wizz Air pedig Milánó fő repterére, a Malpensára - gyakran fillérekért. Bergamóból a Ryanair rengeteg helyre indít járatokat, szinte Európa összes országába és Marokkóba is. Malpensa pedig az EasyJet nagy bázisa, számtalan kitűnő célállomásra lehet onnan továbbutazni (például Lisszabonba, Portóba vagy Athénba). Mindkét reptérről hetente többször van Budapestre esti járat is, tehát a visszaút is rengeteg célállomásról lehetséges milánói, illetve bergamói megállóval.


Ezeket a társaságokat érdemes figyelni

A magyarországi induláshoz elsősorban a jelenleg nagy harcot folytató Ryanairt és Wizz Airt célszerű igénybe venni, a második szakaszra pedig Ryanair- és EasyJet-járatokat érdemes kutatni. Budapestről indulva lényegében az összes fontos nagy fapados csomópont elérhető 500-4000 forint közötti áron, Madrid és Barcelona kissé drágábban. A távoli meleg helyekre 20-30 euró között vannak általában a legolcsóbb helyek, ezeket kell a lehető legjobban összekombinálni a budapesti, esetleg debreceni indulású járatokkal. Kiindulásképpen célszerű azt megnézni, hova repülnek olcsón a fapadosok reggel, illetve délelőtt, hazaúton pedig azt, hogy honnan érkeznek estefelé. Ezekhez lehet kapcsolni a második járatokat.

A rutinos rókák odáig mennek, hogy csak az egyik kinézett jegyet veszik meg először, a másiknál várnak egy kis áresést. A két ultrafapadosnál 2-3 hónappal indulás előtt gyakran indulnak lefelé az árak, ha nem túl jó a járat töltöttsége. Persze erre rá is lehet fázni, mert ha felfelé mozdul az ár, akkor is kénytelen megvenni a jegyet az az utas, aki a ráhordó járatot már kifizette.

Bosszantó ráfázás az is, ha az egyik légitársaság módosítja a menetrendet. Ilyenkor persze át lehet iratkozni másik járatra, de lehet, hogy egy napot bukik az utas, mert a másik fix helyen maradt. Ilyenkor semmit nem lehet tenni, senkit sem érdekel, hogy átszállásos utazást próbált szervezni a dörzsölt diszkontutas.


Így lehet még spórolni

Ami a további költségcsökkentést illeti, fiatal, kispénzű utazók azt is bevállalják, hogy az éjszakát a reptéren töltik, és a reggeli járattal utaznak tovább. Ez azonban nem mindig tuti megoldás, a kis repterek közül sok zárva tart éjjelente.

Mivel a poggyász feladása sokba kerül, és átszállásos útnál négyszer kell érte fizetni, célszerű csak fedélzetre felvihető kézicsomaggal utazni. Ez általában ingyenes, kivéve a Wizz Airt, amely a múlt hónaptól a nagy kézipoggyászokért 10 eurót fizettet. Aki tehát Wizz-zel indulva száll át, az vagy kifizeti a díjat, vagy kicsi kézipoggyásszal utazik annak ellenére, hogy a második járatra felvihetne ingyen nagyobbat is.

Mivel az átszállásos megoldásnál kettő helyett négy jegyet kell venni egy oda-vissza útra, minden extra költség duplán fáj az utasnak. Érdemes beszerezni azokat a bankkártyákat, melyek használatával a gyakran használt légitársaságoknál nem rakódik rá kártyadíj a jegyárra. Akinek nincs ilyen, jegyenként 4-8 eurós pluszköltséggel számolhat, ami a teljes kanyarra már 32 euróra rúghat.


Forrás:
http://www.origo.hu/utazas/20121109-utazasi-tippek-fapadossal-atszallva-utazoknak.html