A következő címkéjű bejegyzések mutatása: súrlódásmérő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: súrlódásmérő. Összes bejegyzés megjelenítése

Párduc és traktor is szavatolja Ferihegy biztonságát

Ferihegyen nem pusztán az induló utasok ellenőrzése jelenti a biztonságot. Különleges járművek gondoskodnak róla, hogy a repülőforgalom zavartalan legyen. Megnéztük, hogyan ellenőrzik a futópályákat, hogyan mozgatják a gépeket a gurulóutakon, és milyen tűzoltóautóval érik el a reptér bármely pontját három percen belül.

"Nem tudom megunni a repülőgépek látványát" - jegyzi meg Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója, miközben az egyes terminál épületéből a forgalmi előtér felé tartunk. Így hívja a szaknyelv a repülőteret borító burkolatnak azt a területét, ahol utasként is megfordulhatunk, amikor busszal közelítjük meg, és lépcsőn át jutunk fel a főépülettől távol várakozó gépre. A szigorú biztonsági előírásokból rögtön megérkezésünkkor ízelítőt kapunk. Napokkal korábban, névre szóló engedélyt kellett kérnünk a forgatáshoz, a repülőtér területére pedig a szokásos, szigorú biztonsági ellenőrzés után léphetünk be. Kameránk, fényképezőgépünk, fémtárgyaink kabátjainkkal együtt külön-külön tálcára kerülnek, hogy röntgensugarak pásztázhassák őket.

Kísérőnk sem kivétel, bár minden alkalmazott jól ismeri, még szolgálati autóját is átkutatják, mielőtt felnyílik előtte a sorompó. A szabad aszfaltfelület önfeledt autózásra kiváló terepnek tűnik, a felszálláshoz készülődő gépek között azonban csak meghatározott rendben, színes felfestések szerint haladhatunk. Jobbról egy kis utánfutós csomagszállító közelít, balról egy Ford C-Max felvezetőautó érkezik, de a jellegzetes fehér alapon egyharmadában kék-zöld festésű Volkswagen Polók és Skoda Fabiák sem hiányoznak, amelyekkel egy-egy fontos feladatot ellátó munkatárs érkezik pontosan akkor és oda, amikor szükség van rá. A ködbe burkolózó reptéri nyüzsgésben mindennél fontosabb a szervezés.


Saab 9-5 fékhatásmérő

Rövid telefonbeszélgetés után megérkezik a reptér legizgalmasabb autója, egy Saab 9-5-ös Kiss László ügyeletes repülés-üzemvezetővel a kormány mögött. Az elsőszériás svéd limuzin feltűnő fényezésén, kiegészítő reflektorain és fényhídján kívül látszólag semmiben sem különbözik társaitól, nélküle azonban egyetlen repülőgép sem landolhatna biztonságosan Ferihegyen. Télen a sárga Saabon és Kiss Lászlón múlik, hogy a karbantartók, Európa repterei és a hozzánk érkező repülőgépek pilótái tisztában legyenek a futópálya állapotával, amelyet a köznyelv tévesen emleget kifutópályaként. Csomagtartójában padló helyett egy hidraulikával működtetett "ötödik kerék" bújik meg, amely egy bonyolult számítógéppel áll kapcsolatban.

A fékhatásmérő autó végighalad a futópályáknak azon a nyomvonalán, ahol a repülők futóműve földet ér, pontosan 96 kilométer/órás sebességgel. A meghatározott tempó elérésekor sípoló hang és tempomat segít Kiss Lászlónak, aki a rádió helyére beépített panelen kiválasztja a burkolat paramétereit (vizes, havas, jeges), majd a pálya harmadokra osztott szakaszain leereszti a kis kereket, amelynek csúszása alapján a számítógép elvégzi a méréseket. A részadatokból a rendszer átlagot számol, így dől el, hogy szükség van-e sózásra vagy karbamidszórásra, a levegőben lévő gépek pilótái pedig mérlegelhetik, hogy landolnak, vagy megvárják, amíg kifogástalan állapotú lesz a pálya. Takarítás után a mérést megismétlik.


Miért éppen Ferihegy?

Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőtere 1950-ben, Budapest frissen létrehozott XVIII. kerületének egyik városrészében, Ferihegyen épült. Alpesi országokból érkező turisták biztosan csodálkoznak a névadáson, pedig a csekély domborzati formák ellenére ezen a területen a XIX. században szőlőbirtok terült el. A vecsési birtok tulajdonosa, az új fajták nemesítésével foglalkozó Mayerffy Ferenc szőlész, serfőzőmester nevezte el Ferihegynek a főváros határától akkoriban még távoli tájegységet.

Vajon a Saab repülős múltja miatt született éppen a svéd szedánból ez a drága és érzékeny műszer? Bár a 9-5-ös autentikus kiegészítője egy repülőtérnek, ennél sokkal egyszerűbb a magyarázat. Az autót átépítő ASFT cég központja Svédországban található, és a surface friction tester (felületisúrlódás-tesztelő) gyártásában a kezdetektől fogva együttműködik a Saabbal, valamint az egykori tulajdonos General Motorsszal. Miközben várjuk, hogy felszabaduljon az egyik pálya, és akcióban is láthassuk, Kiss László rádión kommunikál az irányítótoronnyal, ahonnan folyamatosan tájékoztatják a légi forgalomról. A tetőre erősített jeladó segítségével a toronyban mindig pontosan tudják, merre jár, hol vethető be a mérőautó.

Eljött az idő, húsz percre felszabadul a kettes futópálya. Villog a fényhíd, Kiss László a gázra tapos, ráhajtunk a kifogástalan minőségű, széles aszfaltcsíkra. Az egyhangú szürkeségben csodálatos látványt nyújt a húsz kilométerről is látható, ezernyi apró világítótesttel szegélyezett, fényárba borított pálya. A főutak karácsonyi fényeire emlékeztető kivilágítás magas energiaigénye miatt minden pályához külön transzformátorház tartozik. A szakember sokadik alkalommal is töretlen lelkesedéssel kezeli a berendezést, a kis kerék földet ér, ebből szinte semmit sem veszünk észre odabent, a belső kijelzőn azonnal megjelennek az adatok. Mire a pálya végéhez érünk, kezünkben tarthatjuk mérésünk szalagra nyomtatott grafikonját.


Goldhofer AST-3 4x4 pushback traktor

Civileket csak akkor engednek repülőgépek közelébe, amikor a beszállás a forgalmi előtéren történik. Sárga mellény nélkül egy lépést sem tehetünk, kísérőnk figyelmeztet, a hajtóművet csak tisztes távolságból szemléljük az erős szívóhatás miatt. Éppen az utasok beszállítása után érkezünk egy felszálláshoz készülődő Airbus A320-ashoz, amelyet egy bizarr külsejű munkagép, a pushback (hátratoló) traktor tol majd a futópályára. Nélküle örökre egy helyben maradna a főépülettel szemben álló 73 tonnás gép, amely bár 800 kilométer/órás utazósebességre képes, International Aero Engine V-2500 típusú sugárhajtóműve hátrafelé képtelen megmozdítani a világ első digitális elektronikus kormánnyal felszerelt utasszállítóját.

A reptéri pushback traktor egy kompromisszumok nélküli célszerszám, amely újraértelmezi az alacsony padlószint fogalmát. A Goldhofer cég gyártmánya három méter széles, hét méter hosszú, az alja szinte súrolja a földet, teherautókra emlékeztető, két irányba néző kabinja pedig meglepően alacsonyan fekszik. Szabadon hagyott mechanikájának köszönhetően nyomon követhető a gép lelkét jelentő hidraulika működése. A munka közben menetiránynak háttal ülő gépkezelő megcélozza a repülő első futóművét, a szerkezet körülveszi a kereket, és elemeli a talajtól a legfeljebb 220 tonnás repülőgépet. Sietségnek, kapkodásnak nincs helye a repülőtéren, bőven van időnk tanulmányozni a működését, mielőtt 210 lóerős motorja és összkerékhajtása segítségével irányba állítja az A320-ast.


Rosenbauer Panther 6x6 CA-5 reptéri tűzoltóautó

Elhagyjuk a repülőkkel teli aszfaltot, hogy a tűzoltóparancsnokságon keressük fel Ferihegy büszkeségét, a futurisztikus Panther HAB-5-öt. A hangya és a csillagromboló keresztezéséből született Rosenbauer-gyártmány igazi csúcsmodell, a világ valamennyi országának szabványát teljesíti, a korszerű tűzoltóautót kifejezetten repülőtereken előforduló feladatokra tervezték. A jókora teherautó óriási teljesítményt sejtető motorhang kíséretében, méltóságteljesen gördül ki pihenőhelyéről, utasterében a bátor tűzoltókkal, akik rutinosan kezelik a három évvel ezelőtt, újonnan beszerzett speciális járművet. Ritkán kerül sor bevetésre, de nem eshetnek ki a gyakorlatból, hiszen bármikor szükség lehet rájuk. Az előírás szerint a riasztás beérkezésétől számított három percen belül a reptér bármelyik pontját el kell érniük.

Schiller János tűzoltó főtörzsőrmester az űrhajók pilótafülkéjére emlékeztető műszerfal mögött úgy érezheti magát, mint a feje fölött repkedő gépek pilótái. A panorámaablakos utastérben hat tűzoltó helyezkedhet el kényelmesen, majd a kilencven fokban kitárható ajtók kialakításának köszönhetően kevesebb mint tíz másodperc alatt elhagyhatják a helyüket. A bent töltött néhány perc nem volt elég, hogy elmélyedjek a vezérlésben, de még arra is kevés volt, hogy minden feliratot és piktogramot azonosítsak. Még a hagyományos műszereket is digitális kijelző jeleníti meg. A főtörzsőrmester természetesen könnyedén eligazodik a gombok és karok tengerében, precízen kezeli a bonyolult szerkezetet.

Csupán a hagyományos kormánykerék a biztosíték, hogy hat meghajtott kerékkel a földön haladunk. Nem is akármilyen dinamizmussal, a hátulra beépített motor ezer lóerővel tolja előre a Panthert, amelynek futóművét tempós fordulókra és nagy sebességű haladásra tervezték. Alumíniumkarosszériájának súlypontját a lehető legalacsonyabbra helyezték, felépítménye legfeljebb harminc fokban dől be a kanyarban, így semmi sem állhat a gyors kiérkezés útjába. "Sokkal stabilabb és jobban vezethető, mint egy hagyományos teherautó" - mondja büszkén Schiller, miközben a tolatókamera hatalmas képére pillantva a parancsnokság előtt manőverez a négy dizájndíjjal kitüntetett Pantherrel.

A tartályában tizenkétezer liter vizet és ezerötszáz liter habot, porral oltáshoz 250 kilogramm alapanyagot képes magával vinni. Automatikusan vezérelhető szivattyúi nagy nyomással a megfelelő pontra irányítják, a felső fecskendő pedig tizenhat méteres magasságba is eljuttatja a vizet. Nem csak másokat, magát is képes megvédeni az alvázba épített fúvókák segítségével, amelyek a talajra kifolyt üzemanyag ártalmatlanítására is alkalmasak, és akkor is megóvják a teherautót, ha a földön terjedő tűzön kell áthajtania. A bemutató alatt is készenlétben álló tűzoltók különleges járműveket kezelő kollégáikkal együtt gondoskodnak róla, hogy a repülés legyen az utazás legbiztonságosabb módja.

Forrás:
http://www.origo.hu/auto/20110107-kulonleges-repteri-jarmuvek-ferihegyen.html

Egy kerékkel több avagy a repülőtéri súrlódásmérő autó

Alaphelyzetben sima Saab 95-nek néz ki. A furcsaság ott kezdődik, amikor egy hidraulika a csomagtartó alól egy ötödik kereket tol a betonra. Ezt még a legdurvább low-riderek is megirigyelnék, pedig az ötkerekű Saab nem ritkaság a repülőterek betonján.

A repülőgépnek le kell szállni havas és csapadékos időben is, a pilótának pedig tudnia kell, mennyire csúszik a pálya. Ilyenkor a földön egy speciális ötkerekű Saab-bal végeznek méréseket. Így van ez Ferihegyen is. A repülőtér leszállópályájának síkosságát kezdetben az egyszerű, ám nem túl pontos "kimegyünk és megnézzük" - módszerrel mérték. Aztán következett a jóval fejlettebb estimated by car (autóval becsült) módszer, ami úgy zajlott, hogy beültek a kétütemű Wartburgba és a pályán felgyorsultak, majd jól ráfékeztek. Azt értékelték, hogyan csúszik a kocsi. Később megjelent az úgynevezett műméter, ami már igazi fékhatás-mérő volt. Még mindig látható rajta a "Mu" felirat, ami a súrlódási együttható fonetikus átírása. Az akkor használatos Volga után kötötték a háromkerekű szerkezetet, aminek egyik kereke mérőkerék volt. A nehézkes, az időjárás viszontagságainak kitett berendezés nem volt túl népszerű. Ezeknek a műszereknek már csak a guruló talpuk maradt meg. Kissé átalakítva, madárijesztő ágyúval hátukon teljesítenek szolgálatot a madárriasztás frontján.

A sokáig a hidegháborús műszaki tiltólistán (COCOM) volt a Saab fékhatás mérő rendszere. 1981-ben érkezett Ferihegyre az első mérőautó. Akkoriban még csak a NATO használhatta, de mára a módszer az egész világon elfogadottá vált. A műszer feltalálója Tage Peterson svéd autószerelő mester volt. Donorért nem kellett messzire mennie, az elsőkerék hajtású, gyors és stabil Saab a célnak kiválóan megfelelt. Peterson úr flexet ragadott és a Saab csomagterének aljába nyílást vágott, hogy minden kényelmesen elférjen. Egy kis barkácsolással az eredetileg szabadon futó jobb hátsó kereket alakította át úgy, hogy a forgó kerék - egy erős biciklilánc közbeiktatásával - egy repülőkeréknél valamivel kisebb mérőkereket hajtson meg. Ez a jármű ötödik kereke, amit nyolcvan kilós súly szorított a betonhoz. Ez szimulálta a repülőgép futóművét. A kerék nyomása is 7 atmoszféra, akárcsak a repülőgépeknél. 1977-ben a Svéd Királyi Légierő kezdte a tesztelést.

A működési elv lényege, hogy a mérőkerék kisebb, mint az autóé. Mivel állandó összeköttetésben vannak, a mérőkerék kerületi sebessége kisebb, így a meghajtóhoz képest állandó csúszásra van ítélve. Ez körülbelül 10-11,5 %. Az összekötő lánchoz egy kicsiny fogaskeréken keresztül egy úgynevezett T szenzor csatlakozik, ami a lánc feszességét figyeli. Száraz úton a mérőkerék jól tapad és radíroz, ezáltal a meghajtólánc is feszül. Amikor viszont vizes vagy jeges a pálya, a kicsi kerék nagyobb csúszása miatt a meghajtólánc feszülése jóval kisebb. A szenzor a mért adatokat elektromos jellé alakítva a mérőautó számítógépének továbbítja, az regisztrálja és feldolgozza az értékeket. A gyakorlati mérés úgy történik, hogy a mérőautó engedélyt kér a toronytól és a felszállópálya végére hajt. Ott a középvonalhoz képest 7-10 méterre jobbra vagy balra - körülbelül ott, ahol a repülőgép főfutói földet érnek - megáll és leengedi a mérőkereket. A menet közbeni leengedés a hirtelen erőhatás következtében tönkre teheti a mérőszenzort. A mérések előtt beállítják a paramétereket. A pályaazonosítók mellett, a mérési hosszt is minden méréskor be kell programozni. Ferihegyen az egyes pálya hossza 3010 méter. Mivel gyorsítani és fékezni is kell, 2500 métert szoktak beprogramozni. Ha ezt a távolságot megtették, a mérőkerék automatikusan elemelkedik a földtől, hogy a mérőautó még a majomfogó - a pálya végi küszöbfények - előtt biztonságosan meg tudjon állni. Indulást követően a Saab 96 km/órás mérési sebességre gyorsul. Hogy ne ingadozzon a sebesség, bekapcsolják a sebességállandósítót, amit külföldiül tempomatnak hívnak. Pályaharmadonként automatikusan mér és regisztrálja a fékhatást, amit egy beépített nyomtató grafikonokra ír. Egy mutatós műszeren a pillanatnyi fékhatás is nyomon követhető. A pálya végére érve a harmadokból számol egy átlagot. Megfordulva a komputer automatikusan módosítja a beállításokat, és a visszaút után ismét ad egy átlagot. A három harmad átlagértékét felküldik a toronynak, és ezt az állapotjelentést publikálják az Európa közeli repterek számára. Ötfokozatú a szabvány skála, amin 1-es a legrosszabb. Nagyon rossz időben, például erős havazás esetén el sem hagyják a pályát, mert minden takarító géplánc után újra indul a mérés. Ferihegy ebből a szempontból Európa egyik legigényesebb és legpontosabban tájékoztató reptere. Az oroszok otthon leszállnak tíz centis hóban, a skandináv országokban pedig az egymásra rakodó hó és jégrétegek miatt homokkal szórják a pályát, ami a gázturbinás hajtóművek réme. Ilyenek itthon elő sem fordulhatnak. Tíz, tizenöt éve, beférkőzött a köztudatba, hogy Budapest soha sem zár be. Ez ma már presztízskérdés, ehhez tartják magukat, és hóviharban is fényesre gyaszatolják a pályát. Az elkényeztetés ékes bizonyítéka, hogy van olyan légitársaság, ami meg is üzeni, milyen fékhatásra szeretne leszállni.

Ferihegy legújabb, immáron két éves mérőautója eredetileg tisztességes, fehér, sorozatban gyártott SAAB 9 5-ként kezdte a pályafutását. A gyárból a svédországi Lingköpingbe került, ahol a speciális Saabokat fűrészelik át. Onnan kerülnek ki az igazi furcsaságok: katonai Saabok, mentőautók, rendőrautók, ilyesmik. Ott elemeire szedték, átalakították, és megkapta a repülőtéri sárga fényezést. Ferihegy első mérőautója, a húsz éves, klasszikus 900-as, alkalmanként ma is dolgozik. Ilyen szép, eredeti állapotú kilencszázast még soha sem láttam. Pedig, mint ahogy megtudtam, gyakran 40 cm vastag hófalat szakítanak át vele. A második generációs Saab szintén 900-as, és már fejlettebb, 16 szelepes motorral készült, de ezzel már több volt a gond. A mérőberendezés az elsőhöz képest minimálisan változott. Megerősített a láncáttétel, szélesebb a nyomtatószalag, fejlettebb a komputer. Az elsővel 4 a második változattal már 10 pályát lehetett kalibrálni. Az előző modellekhez képest a 9-5-ös jelentős fejlesztésen esett át. Az adatfeldolgozás elektronikáján kívül a mérőberendezés mechanikája is változott. A mérőkereket már nem súly szorítja a pályához, hanem számítógép vezérlésű hidraulika nyomja 1200 Newtonnal.

Mindegyik Saab szervizelését a márkaképviselet végzi. A mérőberendezéshez viszont nem nyúlhatnak, az a reptéri műhely privilégiuma. A műszerek hitelesítését az elektromérnök munkacsoport egy speciálisan erre készült műszer segítségével végzi. A mérőkereket gyakran kell cserélni; egy átlagos tél alatt egy autó öt kereket pusztít el. 100 mérés jeges pályán nem észrevehető, de egy száraz pályás mérés azonnal tönkreteszi a gumit. A kerékcsere nagy figyelmet kíván, mert a kerékanya feszítésekor elég egy hirtelen mozdulat, és a mérőszenzornak is búcsút mondhatnak. Egy ilyen szenzor ára ma már meghaladhatja az egymillió forintot.

A fékhatás mérő autó repülőtéri A kategóriájú szakszolgálati vizsgával kezelhető. Huszonnégy órás készenlétben a 12 fős repülőtéri felügyelő csapat egyik feladata a fékhatás mérés. De ők az illetékesek a katasztrófavédelemben is. A melegebb évszak beköszöntével egyre kevesebb a síkosságmérés. Munka így is akad bőven, a madarak sok gondot okoznak. Egy vadászautóvá alakított Saab jól jönne nyárra.

Mérés Hágában a régi Saabbal...

Forrás:
http://totalcar.hu/tesztek/haszon/palyamero