A következő címkéjű bejegyzések mutatása: toborzás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: toborzás. Összes bejegyzés megjelenítése

[Webszemle] 55 fokban élni sokmilliós gázsiért

Ön mit választana? Luxuskörülmények között, villákban, elkerített, őrzött városnegyedben élhet, olyan fizetése lesz, amiről Magyarországon a többség csak álmodik, a cég fizeti a gyerekének a tandíját, nyugdíjat is ad öregkorára, és egy sor más juttatást is kap, a felesége hazajöhet szülni, de egy távoli, más kultúrájú országban kell élnie, bár sokszor nem is látja a családját, kinn, a szabad ég alatt pedig hőgutát lehet kapni. Az Emirates légitársaság pilótatoborzásán jártunk.

Budapest egyik elegáns szállodájának egyik termében 15 férfi és egy nő figyeli, ahogyan az előadó azt ecseteli, milyen az élet a fényűző Dubaiban, egy zárt és őrzött kisvárosi házban, akár villában is lakhat az ember, igaz, tanácsos a lakásban maradni, mert kint nem ritka, hogy 55 fok van. De megéri az egész – érződik ki szavaiból. A nő aztán egy kis idő után elhagyja a termet, a gyerekéhez siet az óvodába. A nő az egyik ott levő férfi felesége.

Ez a néhány perc alatt lejátszódó történet jól szemlélteti azt a dilemmát, amelyet annak a teremben maradó 15 férfinak kell feldolgoznia, akik a világ egyik legnagyobb légitársaságánál kívánna dolgozni. Az 1985-ben alapított Emirates légitársaságnak. amelynek a központja Dubaiban van, már most is csaknem 230 gépe száll a világ minden pontjára, köztük van a legnagyobb utasszállító is, hat év alatt pedig megduplázzák a flottát, ezért szinte csillapíthatatlan étvággyal keresnek pilótákat, mostanában hetente 10 ember áll be dolgozni hozzájuk. Kilenc magyar pilóta dolgozik nálunk, de pénteken és szombaton a pilótatoborzó roadshowjukkal Budapesten jártak, ami abból a szempontból is evidens, hogy 2014. október 27-én elindítják a Budapest és Dubai között naponta közlekedő, menetrendszerinti járatukat.


A fiúk szeretik a nagy játékokat

Az első nap mi is kinn voltunk. Délben kezdődött a program egy általános tájékoztatóval, azt gondoltuk, talán az időpont a magyarázata annak, hogy alig több mint egy tucatnyian mentek el rá, pedig jó pár nappal az előtt nagy hírverést csaptak a toborzásnak. Zsolt, aki még repülés előtt eljött meghallgatni az Emirates ajánlatát, elmondása szerint másodszor jelent meg az Emirates toborzásán, a Malév 2011 eleji csődje után nem sokkal volt egy hasonló rendezvény, elmondása szerint akkor tolongtak az emberek, körülbelül 200-an jöttek érdeklődni Dubai iránt. De azóta a Malév-pilóták jó része talál magának állást, legtöbbjük a két, Budapestről is induló fapados légitársaságnál, a Wizz Airnél és a Ryanairnél helyezkedett el. (A cikkben a toborzáson megjelentek nevét a személyes adatok védelme miatt megváltoztattuk.)

Az Emirates kötelékében repül a világ legnagyobb utasszállítója, az A380-as, az előadást tartó Michael Keating pilótatoborzásért felelős menedzser szerint szerint a „fiúk szeretik a nagy játékokat”. De a sok vonzerő közül ez csak az egyik. Az Emirates elsősorban elsőtiszteket keres. Keating a hvg.hu-nak azt magyarázta, hogy fiatal pilótáknak kivételes esélyeik vannak az Emiratesnél, a belépéshez minimum követelt 4000 repült órát egy fapados légitársaságnál 3-4 év alatt lehet teljesíteni, a cégen belül pedig biztos az előrelépés, így akár 30 éves korára kapitány lehet valakiből. Ezt más légitársaságoknál 15-20 ledolgozott év alatt lehet elérni. A toborzáson megjelent pilóták azonban más megfontolandó szempontokat is számba vettek.


Mindenhol jó, de a legjobb a saját ágyban aludni

Gábor jelenleg egy európai fapados légitársaságnál dolgozik, így gyakran haza tud járni a családjához és a „saját ágyában aludni”. Neki, bár az Emirates vonzó a stabilitása miatt, nagy áldozat lenne a hosszú utakat elvállalni. Mivel családja van, neki nagyobb döntést kell meghoznia, mint az egyedülálló Zsoltnak, aki szerint ezt az életformát csak így lehet csinálni. Gábor, bár az Emirates sofőrt küldene érte minden munkanap reggelén, alsó tagozatos fiáért és feleségéért is felelős, akiknek az Emirates ugyan biztosítana iskolázási támogatást, lakhatást, orvosi ellátást és bérautót, de idegen környezetben kéne megállniuk a helyüket – nélküle, hiszen ő havi 10-18 napot lenne csak új otthonukban. „Ez itt van, de fapados. Itt nem jön sofőr. Az viszont ott van, de más kultúrájú ország, az iskolák tele vannak, 55 fok van nyáron. Súlyozni kell” – gondolkodik hangosan Gábor. „Nem. Egy életünk van”- válaszolja, amikor arról kérdezem, opció-e, hogy a családja nélkül költözzön Dubaiba.

Megkérdeztük Vajkot, egy volt pilóta fiát, milyen volt úgy felnőni, hogy édesapja Afrikában lakott. „Ha hazajött, havonta körülbelül egy hétre, az iskola, különórák akkor sem álltak meg”. Vajk szerint a pilóta teljesen kimarad a családi dolgokból, édesanyja döntött mindenben a hétköznapokban. Ők nyaranta tudtak kiutazni édesapjához Afrikába, a hotelt a légitársaság fizette. Korábban kiutaztak a családdal Koreába, Vajk ott kezdett iskolába járni, ahol az Emirateshez hasonlóan a cég biztosított nekik lakhatást, de a leépítések során első körben a külföldi munkaerőt küldték el.

Ugyanakkor Zsolt sem biztos, hogy szeretne az Emiratesnél dolgozni, bár a 777-es Boeing nagyon tetszik neki. Szerinte szakmailag mindenki előrelépésként és biztos előrehaladási lehetőségként tekint az Emirates Airlines-ra, de a Dubaiba való költözéssel fenntartásai vannak, „nyáron, az 55 fokban meg lehet dögleni”.

Nem ennyire kritikus a helyzet az életvitel, család szempontjából Bondor István szerint, aki tudja, mit beszél, az Emirates első magyar pilótái között volt, és már lassan 15 éve repül Dubaiból. A megjelenteknek el is mondta, hogy nála szakmai döntés volt a váltás, a Malévnél elérte a legmagasabb, oktatókapitányi rangot és új szakmai kihívást keresett, légiutaskísérő feleségével és kisfiával költözött el. Ő nagyon elégedett volt azzal, ahogy a cég fogadta őket, illetve nagy kultúrsokkot sem jelentett a váltás – ő is és felesége is jártak már korábban Dubaiban, tudták, mire kell számítani. István emellett Dubait nagyon nyitott és befogadó helynek ismerte meg, szerinte egymás szokásainak alapvető tiszteletben tartása mellett nagyon jól együtt élnek európaiak, indiaiak, fülöp-szigetekiek és muszlimok, még karácsonyfát is lehet kapni. Az ő családjának a hosszú utak sem jelentenek megterhelést – korábban ő is és felesége is vállaltak hasonló feladatokat, a háztartásba pedig könnyen lehet kisegítő munkaerőt, szittert, maidet felvenni. Nekik az éghajlattal kell leginkább megküzdeniük: nagy divat a légkondícionálás, de így a család be van zárva a házba, „ők nem menekülhetnek el Ausztráliába, ahol éppen tél van”.

Az Emirates egészen bőkezű a hozzá igazolókkal, de ez kell ahhoz, hogy a fent taglalt nehézségeket, köztük a 14-16 órás repülőutat, a folyamatosan új repülési útvonalakat és a legkínzóbb jetlaget bevállalja valaki. A náluk dolgozó pilótáknak és családjaiknak komplett csomagokat kínálnak mind karrier, mind életvitel szempontjából. A pilótáknak és családjaiknak a légitársaság zárt és őrzött kisvárosban biztosít lakást vagy villát, ha valaki mégsem szeretné igénybe venni a biztosított ingatlanokat, akkor igény szerint lakhatási hozzájárulást adnak. A gyerekek 4-19 éves koráig az Egyesült Arab Emírségekben szokásos tandíj körülbelül 90 százalékát a társaság fizeti, továbbá orvosi és fogorvosi ellátást is biztosítanak, amit igény szerint támogatnak a „tengeren túlon” is, vagyis egy magyar pilóta felesége hazajöhet szülni Magyarországra. Ezen kívül a pilóták alapfizetése adóterhektől mentes, ehhez jön a repülési órabér, továbbá az igénybe vehető támogatások autóbérlésre, hazautazásra, lakhatásra, oktatásra, valamint az Emirates nyugdíjat is biztosít minden pilótájának.

A toborzásnak az általános része után egyenként ülhettek le és tehették fel kérdéseiket a megjelentek az Emirates munkatársainak. Az után kaptak egy kis csomagot, benne egy pendrive-val, amelyen már az is rajta volt az egyik legfontosabb információ, amit az előadások során kerültek az Emirates-esek, és kérdésünkre sem árulták el: hogy mennyi pénzt kínálnak a hozzájuk igazolóknak. Ha azonban egy számítógépen megnyitják az adathordozót, könnyen lehet, hogy az meggyőzi őket arról, hogy csatlakozzanak a vállalathoz.

Szakmabeliekkel beszélgettünk, elmondásuk szerint amikor még volt Malév, annak pilótái havonta 1-1,2 millió forint körüli összeget tehettek zsebre, de nagy volt a szórás, az elsőtisztek feleannyit kerestek, mint a nagyobb tapasztalattal rendelkező és nagyobb felelősséget is viselő kapitányok. Ezzel szemben a maléves fizetés többszörösét kínálták már 2010-ben is az európai fapados cégek és az ázsiai légitársaságok. A Ryanairnél szerintük például havi 13 ezer euró (körülbelül bruttó 3,6 millió forint) volt a pilóták átlagfizetése. A gyorsan fejlődő közel-keleti és ázsiai piac légitársaságai már négy éve is ennél is jobban fizettek: az Emiratesnél a kapitányi havi kezdő fizetés adómentesen 34410 dirham (9370 dollár, azaz durván 2 millió forint), volt, amihez még olyan juttatások jöttek, és ez ma is így van, mint a repült órák és a hatékonyság után járó prémiumok.


Forrás:
http://hvg.hu/itthon/20140920_55_fokban_elni_sokmillios_gazsiert/

Félnek a bőröndélettől a hoppon maradt malévosok

Malévos légiutas-kísérők, pilóták, mérnökök sorakoztak kedden és szerdán azoknak a fapados légitársaságoknak a toborzó gyűlésein, amelyek a csődbe ment magyar légitársaság utasai mellett próbálják megszerezni hoppon maradt munkatársait is. Többségük nem hisz benne, hogy a kiugrás sikerülhet a fapadosokkal, ahol a Malévhoz képest feszített a munkatempó, a fizetés kevés, ráadásul külföldre kell zarándokolni a munkáért. Ha menni kell, akkor inkább messzebb mennének, az arab cégek sok pénzt és kényelmet ígérnek.

Lendületesen magyaráz a Ryanair fapados légitársaságnak stewardesseket toborzó társaság munkatársa egy vecsési wellnessz-szálloda különtermében: opportunities are endless, azaz a lehetőségek száma végtelen. Mellette kivetítőn az előadás illusztrációja, mögötte a társaság néhány további munkatársa, szemben vele a székeken körülbelül 40-50 érdeklődő ül. Zömében a múlt pénteken csődbe ment Malév légiutas-kísérői.

Átlagéletkoruk 30-35 év körül mozog, többnyire 8-10 éve dolgoznak a Malévnál, de volt köztük olyan is, aki 1994-ben kezdte a munkát. Mindegyiküket meglepte a múlt pénteki bejelentés. Volt olyan, aki szabadságon volt, és a tévéből értesült a csődről. "Azonnal hívtam a szolgvezt (szolgálatvezető), mit tud" - mesélte egy szemüveges fiatalember a rendezvény előtt. Tíz éve dolgozott a Malévnál, nincsenek illúziói, azt mondja, el lehet ugyan helyezkedni utaskísérőként a világ minden táján, de ez nagyfokú rugalmasságot igényel, munkatársai között viszont sokan vannak családosok, kisgyerekkel, akik "kevésbé tudnak mocorogni".

A hangulat - bár a karizmatikus előadó néhányszor nevetésre készteti a közönséget - szomorkás. "Ez volt az életünk" - mondta az előadás előtt egy nő, aki 1994 óta dolgozik utaskísérőként a Malévnál. Szerinte leginkább a csapat fog nekik hiányozni, de "csak az tudja, aki itt dolgozott", hogy ez mit jelent. "Olyan volt, mint egy nagy család", mindenki ismert mindenkit - tette hozzá. Mások is az ismerős, kedvelt arcokat fogják hiányolni, de saját sorsuk is aggasztja őket. "Teljes családok mentek tönkre" - jegyezte meg egy férfi utaskísérő, akinek felesége is a cégnél dolgozott, két és fél éves gyerekük mellett részmunkaidőben.

Maximális rugalmasság

One hundred precent flex-i-bi-li-ty, száz százalékos rugalmasság - tagolja az előadó a jelentkezőkkel szemben támasztott egyik fő elvárást, a motívum többször is visszatér beszéd alatt. Azt már az előadás elején kijelenti, hogy Budapesten nem lesz hely az új jelentkezőknek. Először a már jelenleg is náluk dolgozó több száz magyar alkalmazottnak biztosít hazai helyet a budapesti kapacitásbővítést tervező társaság. Az új jelentkezőknek Európa számos más országában kínálnak lehetőséget - három helyet is megjelölhetnek, hogy hova szeretnének menni -, de nem kertel: csakis oda vesznek fel embert, ahol van szabad hely.

A társaság pénteken jelentette be, hogy a Malév leállása miatt a kapacitások bővítése mellett döntöttek. Kétmillió új utasra számítanak az első évben Budapesten, és 2000 új, megmentett munkahelyet teremtenek közleményük szerint. Darrell Hughes, a társaság személyzeti igazgatóhelyettese az [origo]-nak az előadás után azt mondta, idén ezer új embert terveznek felvenni légiutas-kísérőnek, és hogy a magyarok rendkívül jól képzettek és törekvőek. 

Az előadás után azonban többen csalódott arccal távoztak. Még azok is arra számítottak, hogy budapesti állásokra lehet majd jelentkezni, akik nem a Malévnál dolgoztak, és elkedvetlenedve vették tudomásul, hogy Budapestre nem keresnek embert. Ez csak reklám a Ryanairnek - kommentálta egyikük, aki 12 éve dolgozott a Malévnál. Többen mégis azt számolgatják, hogy vajon megéri-e megpróbálni.

Az előadó 1400 eurós nettó átlagfizetésről beszélt. Az jó, ha 250-300 ezer forintot jelent majd a valóságban, mivel az átlagba a vezetői fizetéseket is beleszámolják - mondták többen. Budapesten ez a fizetés jó is lenne, de csak külföldön van hely, így ebből kell majd állni a külföldi szállást és étkezést - gyakran jóval drágább városokban -, illetve előtte ki kell fizetni a hathetes tanfolyam díját, amely összesen legalább 2600 euró (757 ezer forint). Ráadásul ezt is külföldi helyszíneken bonyolítják, ahol a jelentkezőknek megint csak maguknak kell gondoskodniuk a szállásukról.

"El kell mennünk, mese nincs"

A fiataloknak lehet, hogy megéri - mondta egyikük, aki azt fontolgatja, elhagyja a pályát. "Síparadicsomban mosogatni lehet 800 euróért." Mások az Arab-öböl menti országok légitársaságai felé kacsingatnak, ahol jobban is fizetnek, és kevésbé feszült a munkatempó (az előadáson többször is elhangzott, hogy a Ryanair gépeinek 25 percen belül meg kell fordulniuk egy-egy állomáson, és napjában akár két-három oda-vissza utat is meg kell csinálniuk). Abban azonban egyetértettek, ahhoz, hogy ugyanebben a munkakörben tudjanak dolgozni, el kell hagyniuk az országot.

A malévos pilótáknak kedden délután tartottak hasonló toborzógyűléseket. Az egymással is versengő Ryanair és Wizzair egymásra szervezte az eseményt, bár előbbi két időpontot is kijelölt, hogy azok se maradjanak le, akik a másikhoz mentek először. Ez lehetett a magyarázata annak, hogy a Ryanair délután kettőkor kezdődő előadásán jóval kevesebben jelentek meg, mint a Wizzairnél, pedig a Ryanair a Malévhoz hasonlóan Boeingekkel repül, utóbbi viszont Airbusokkal, amelyeket csak átképzéssel vezethetnének a malévos pilóták. A többség mind a két céghez elment, a Wizzairnél várakozók közül sokan azt mondták az [origo]-nak, hogy a másik társaság esti toborzójára mennek majd.

Sok a lehetőség külföldön, de sokan vonakodnak kimenni - mondta az [origo]-nak a Malévnál 1989 óta dolgozó Mészáros Zoltán pilóta. Benne már néhány éve felmerült a lehetőség, de akkor még itthon maradt. Sokakat az riaszt el szerinte, hogy külföldi munka esetében hat- vagy nyolchetente jöhetnének csak haza két hétre, az eddig kiköltözők azt mesélik, hogy bőröndből élnek, ráadásul általában csak hat hónapra kötnek velük szerződést. Lehetne menni Indiába vagy Kínába, de az a "világ másik fele", Afrikába, ahol azonban egyes országokban "túl sok az AK47-es", és ezek miatt senki nem akar elmenni itthonról, pedig "el kell mennünk, mese nincs" - mondta az [origo]-nak a Ryanair pilótáknak tartott tájékoztatója előtt.

"Ebbe nőttem bele"

Mások szerint nem lesz könnyű dolguk elhelyezkedni, a légi ipar is válságban van, és volt már hasonló toborzáson, ahol senkit sem hívtak vissza a jelentkezők közül - mondta egy elkeseredett ősz hajú pilóta. "Ilyen hazug világ ez."

"Vissza akarnak élni a helyzettel" - értékelte a két fapados társaság toborzóit az [origo]-nak a Wizzair előadásáról kifele jövet egy idősödő bajszos pilóta, aki nem akart névvel nyilatkozni. Ő nem volt túl lelkes az esetleges külföldi munkalehetőségektől. "Ötvenévesen, 10-15 ezer repült órával nehogy már a kínai mondja meg, mikor mehetek haza."

A legjobban a műszakiak voltak elkedvetlenedve. Az 1993 óta a cégnél dolgozó, az utóbbi időben repülőmérnökként dolgozó Júlia szerint olyan speciális képzettségük van, amelyt másutt nem tudnak kamatoztatni, ráadásul ő gyerekkora óta légügyi vonalon szeretett volna dolgozni, szakirányú középiskolát végzett, majd a Malévnál képezte tovább magát. "Ebbe nőttem bele, a szüleim is itt éltek, dolgoztak".

Óráról órára csökkenő remény

Van azonban, aki még reménykedik. "Halvány a remény" - mondta egy utaskísérő, aki szerint, amíg a politikai vezetés nem mondja ki egyértelműen, hogy teljesen vége, addig reménykednek, hogy valamilyen formában folytatódik a történet, és utalt Völner Pálnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárának hétfői nyilatkozatára, aki megemlítette egy új nemzeti légitársaság alapításának lehetőségét. 

Mások azonban emlékeztetnek, hogy azt sokkal szervezettebben kellene csinálni, és a korábban csődbe ment hasonló légitársaságokat említették (a belga Sabena, svájci Swissair, a görög Olimpic Airlines), ahol meg tudták oldani, hogy szinte másnap, vagy rövid időn belül más néven folytassák a működést. A Malév leállása miatti helyzetről szóló jelentést két héten belül tárgyalja meg a kormány, de több pilóta emlékeztetett: a versenytársak azonnal rámozdultak a piaci résre, és minden nap újabb veszteség, óráról órára csökken az esélye, hogy újra tudják indítani a repülést.


Forrás:
www.origo.hu/itthon/20120208-malevcsod-ryanair-wizzair-a-versenytarsak-mar-toborozzak-az-utaskiseroket-pilotakat.html