Többségi csendestárs

A Malév közvetett többségi tulajdonosa mögött a magyar üzleti élet egyik legnehezebben megfejthető pályafutása áll. Költő Magdolna végtelenül lojális, de nehéz lenne megmondani, hogy kihez.

KÖLTŐ MAGDOLNA

■ 1955-ben született Tapolcán. 1979-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát.

■ 1983-ig a Skála-Coopnál dolgozott, de az idő nagy részét gyesen töltötte, két gyermekével. 1983 és 1994 között a CIB Bank alkalmazottja, 1990-től a hitelezési tevékenységéért felelős ügyvezető igazgatója volt. 1994 óta a Resonator Kft. pénzügyi és befektetési igazgatója.

■ 2002 és 2006 között a Malév felügyelőbizottságának, illetve igazgatóságának tagja, az ÁPV Rt. delegáltjaként. Alapító részvényese és igazgatósági tagja a Malév privatizációjára 2005-ben létrehozott AirBridge Zrt.-nek.

■ 2009 márciusa óta 51 százalékos tulajdonosa a Malévet birtokló AirBridge Zrt.-nek.

Valaki felhívta 2005 januárjában Költő Magdolnát. Hogy ki, azt a Resonator Kft. pénzügyi és befektetési igazgatónője nem árulja el, csak annyi biztos, hogy az illető ismerte Borisz Abramovics orosz üzletembert. Mindenesetre a telefonbeszélgetés eredményes volt. Két évvel és pár hónappal később Költő Magdolna és Abramovics – Kiss Kálmán nyugalmazott határőrtiszt mellett – már a magyar nemzeti légitársaság tulajdonosa volt.

MUSZÁJ. De miért pont a sokak által addig teljesen ismeretlen Költő Magdolna került ilyen helyzetbe? „Borisz Abramovics magyar kormányzati, vagyonkezelői körökben érdeklődött, lesz-e a Malévnek privatizációs tendere, mire azt a választ kapta, hogy ha érdeklődik, akkor lesz” – vallja erről a pénzügyi igazgatónő. Elmondása szerint az orosz üzletember azt is tudakolta, ki segíthetne a tenderre való felkészülésben. Költő Magdolna pedig akkor a Malév Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt; az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. delegálta a testületbe azzal a feladattal, hogy készítse elő a vállalatot a privatizációra. „Ezután kaptam a telefont a közös ismerőstől, aki azt kérdezte, hajlandó vagyok-e leülni Abramoviccsal, és meghallgatni a koncepcióját” – mondja. A találkozón a befektető megkérdezte, személyesen is belépne-e a Malév privatizációjára pályázó projektcégbe, az AirBridge Zrt.-be, amit ő „izgalmasnak talált elvállalni”. Tisztázták azt is, hogy a finanszírozásban nem vállal szerepet.

A sztori megértéséhez ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a Malév a nemzeti státushoz kapcsolódó repülési jogokat csak akkor tarthatta meg, ha a többségi tulajdonrész magyar kezekben marad. E „magyar kezeket” pedig a privatizációkor Kiss Kálmán és Költő Magdolna nyújtotta. Az Abramovics-összekötő nem véletlenül érkezett kormányzati körökből. A Malévet úgy privatizálták, hogy a többségi tulajdonos magyar magánszemélyek (illetve Kiss Kálmán március végi kiszállása óta már csak Költő) gyaníthatóan az államot képviselik. „Ha egyszer ez így muszáj, akkor nekem az a kötelességem, hogy a magyar nemzeti érdekek a cég stratégiájában érvényesüljenek” – válaszolja Költő Magdolna arra a felvetésre, hogy részvétele a cégben formális lenne.

Sokak számára rejtély, miként kerülhetett „a megfelelő időben a megfelelő helyre”éppen ő, a kezdetben banki karriert építő, majd azt egy huszárvágással a Resonator ipari középvállalat pénzügyi vezetői posztjára cserélő üzletasszony. Miért jelölte az ÁPV Rt. 2002-ben a Malév felügyelőbizottságába? „A személyzeti osztályon ismerték a tevékenységemet a CIB Banknál eltöltött évekből” – mondja erre. Jó memóriája lehetett az állami vagyont kezelő társaság alkalmazottainak, hiszen Költő 1983 és 1994 között dolgozott a pénzintézetnél. És ha már a privatizációról ilyen vastagon esik szó, azt a magánéleti körülményt sem lehet kikerülni, hogy Költő Magdolna férje Tömpe István, az Állami Vagyonügynökség első vezetője volt...

A Resonator egyébként felfogható családi vállalkozásként is, hiszen alapítója és 80,65 százalékos tulajdonosa az egykori vegyépszeres Szabó András – aki Költő élettársa –, a pénzügyi igazgatónő pedig ma 8,95 százalékot birtokol. Költő Magdolna pályafutását egyetlen megkérdezett ismerője sem szerette volna névvel kommentálni a Figyelőnek. Az üzletasszonyt rendkívül lojálisnak tartják, és csupán néhányan céloztak finoman arra, hogy a történet kulcsát részben a magánéleti vonalon is érdemes lehet keresni. Elsősorban arra utalva, hogy Költő Magdolna karrierje Tömpe István és/vagy Szabó András kapcsolati tőkéjének leképeződése is lehet.

Forrás:
http://www.fn.hu/hetilap/ceg_piac/20090602/tobbsegi_csendestars/