31.000

Az elmúlt évben, hála Nektek, lelkes és kitartó Olvasóknak elértük a 31.000-es látogatottságot, ami lábban számítva is tisztes magasságnak, mondhatni FL310-es repülési szintnek felel meg. Igyekszünk a 2013-as évben is hozni a szintet, látványos videókkal és izgalmas olvasmányokkal szolgálni. Hogy mi mindent tartogatunk még a számotokra, egyelőre legyen meglepetés... ;) Addig is Boldog Újévet!

[Hírsarok] Red Wings-túlfutás Vnukovón

Letért a leszállópályájáról és egy autóútra csúszott át egy orosz utasszállító repülőgép a moszkvai Vnukovo reptéren.

A személyzet négy tagja - a gép kapitánya, a másodpilóta, a fedélzeti mérnök, valamint egy utaskísérő - vesztette életét a szombati moszkvai repülőgép-szerencsétlenségben, amelyet feltehetően a pilóták hibája okozott. A négy súlyos sérült közül egy állapota válságos - erősítették meg a Rosszija 24 hírtelevízió értesülését az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumában.

Az orosz Red Wings légitársaság Tu-204-es gépe, amely a csehországi Pardubicéből utasok nélkül, nyolcfős személyzettel érkezett a moszkvai Vnukovo repülőtérre, nem tudott megállni a leszállópályán, kicsúszott arról és három részre szakadt. A gép orra és részben a törzse a repülőtér mellett vezető Kijevi országútra csúszott ki, a farokrész az autóutat a reptértől elválasztó árokban maradt.

A gép jobb hajtóműve kigyulladt, a tüzet fél órán belül eloltották. A hírtelevízióban bemutatott felvételek szerint a repülőgép belül is teljesen szétroncsolódott. A Rosszija 24-nek szemtanúk elmondták: csak a szerencsén múlott, hogy a repülőgép nem ütközött össze a forgalmas autóúton közlekedő gépjárművekkel. Az is kiderült, hogy a személyzet egyik tagjának, aki a gép testének szétszakadásakor szabályosan kirepült a törzsből, a Kijevi országúton közlekedők nyújtottak segítséget és szállították kórházba.

Az országúton órákra leállították a forgalmat, amely az orosz fővárosból kivezető sávban helyreállt, de Moszkvába még este is nehéz volt a bejutás. A kormányzati és állami repülőgépeket is kiszolgáló Vnukovo repülőtér forgalma este még akadozott, számos járat indulása késlekedett. Ez Oroszország harmadik legforgalmasabb repülőtere. Dmitrij Medvegyev kormányfő a baleset hírére azonnal operatív bizottság felállítását rendelte el. Ezt Makszim Szokolov közlekedési miniszter vezeti, Vlagyimir Pucskov, a rendkívüli helyzetek minisztere pedig a mentést irányítja.

Az ügyben a Szövetségi Nyomozó Bizottság mellett a légügyi hatóság és a közlekedési felügyelet is vizsgálódik. A nyomozóhatóság büntetőeljárást indított. Vizsgálatának előzetes megállapítása szerint a Tu-204-es repülőgép balesetét a pilóták hibája okozta. A gép két fekete dobozát megtalálták. A 210 utas szállítására képes Tu-204-es gépeket 1995-ben állították kereskedelmi forgalomba, halálos baleset eddig még nem történt velük.

A cseh Pardubice repülőtere arról tájékoztatta az orosz hírtelevíziót, hogy a Red Wings légitársaság járatának személyzete nem jelzett semmilyen műszaki problémát. Az orosz Vesztyi FM rádió tudósítója egész nap a moszkvai Vnukovo repülőtéren tartózkodott és arról számolt be, hogy a Red Wings repülőgépének katasztrófáját megelőzően erős szél keletkezett. A körzetből enyhe hóesést is jelentettek.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a szerencsétlenül járt gép pilótái Vnukovo légi irányítóitól a leszállást megelőzően az időjárási körülményekről és más repülőterek igénybe vételéről érdeklődtek...



Forrás:
http://index.hu/kulfold/2012/12/29/kicsuszott_egy_repulo_moszkvaban

PFD-gyorstalpaló

Míg felérünk utazómagasságra, épp van elég időnk, hogy megismerkedjünk az A320-as elsődleges repülési műszereivel...

Leszállás joystickkal

A boeingeseket elfogja a pánik, ha meglátják, hogyan tesz le egy A320-ast airbusos kollégájuk sidestickje segítségével... ;)

[Rampás szemmel] Korean Air Cargo B747-400F

"-Segítség, torony, üldöz egy 747-es cargógép!-" :)

Malév Tu-154-szimulátor

..És most menjünk csak vissza az időben, egészen a Malév hőskoráig! Ez a Tu-154-es szimulátor is bámulatos a maga nemében!

Élet a Szerelem Mezején

A romantikusnak ható cím ellenére az alábbi videó a Love Field repülőtér, a Southwest dallasi hubjának mindennapjaiba enged betekintést...

[Hírsarok] Éjszakára ismét bezár Ferihegy

2012. december 12. szerda éjszaka 00:30-tól 05:30-ig (helyi idők) bezárják Ferihegyet. Ebben az időszakban a repülőtér nem fogad és nem indít járatokat, sőt a légitársaságok még kitérő repülőtérként és kényszerhelyzet esetén sem használhatják majd a budapesti repülőteret.
 
A kérdéses időszakban nem érkeznek és nem indulnak sem menetrend szerinti, sem charter járatok a repülőtérről, így ezúttal várhatóan nem fogja érinteni az utasforgalmat a lezárás. A Notam üzenetben karbantartási munkálatokat nevezik meg az éjszakai reptérzár okaként, azaz ezúttal egy előre tervezett leállásról van szó.

Az AIRportal.hu információi szerint a karbantartás a ferihegyi irányítótornyot és az egész repülőteret múlt hét péntek déltől szombat reggelig megbénító, a torony elektromos ellátórendszerében felmerült hiba javításával van összefüggésben. Az előre tervezett karbantartás során, a múlt hét péntekről szombatra virradó éjszaka folyamán, a repülőtér mihamarabbi újranyitásának érdekében kidolgozott gyors és ideiglenes áramellátó rendszert fogja a végleges megoldásra cserélni a Budapest Airport.

Forrás:
http://airportal.hu

[Lapszemle] Teherautóról hajtják a repülőket Ferihegyen?

A ferihegyi irányítótoronyban még mindig ideiglenes áramforrást használnak.

Pénteken egy műszaki hiba miatt az irányítótorony pinceszinti helyiségeibe betört a víz, és elárasztotta az elektromos rendszereket, emiatt 20 órára leállt a legnagyobb magyarországi repülőtér. Szombaton reggel megnyitották a repteret, ez a ferihegyi légikikötő elkötelezett és kreatív dolgozóinak köszönhető, akik kitalálták: egy teherautóra rögzített generátorral újra világosság lehet a birodalmi lépegetőnek is becézett ferihegyi toronyban. A repülőtéri polgári védelmi szolgálatnak ugyanis van egy mobil áramfejlesztője, ami most rendkívül jó szolgálatot tesz a légikikötőnek. A leálláskor megírtuk, hogy az elektromos helyiségekbe betörő vizet nem lesz könnyű kiszivattyúzni, és az alagsori helyiségeket újra használható állapotba hozni. Itt ugyanis páramentes környezetet kell biztosítani a berendezéseknek, az iho akkori számításai szerint a helyreállítás napokon át tarthat majd, a hét végén biztosan nem lesz újra áram a toronyban. Először kiszivattyúzni a vizet, majd kiszárítani a helyiségeket (miközben a levegő hőmérséklete fagypont alatt van), és végül üzembe állítani az új elektromos berendezéseket. Szombaton reggel azonban mégis megnyitották a repülőteret, és néhány óra alatt helyreált a normális forgalom. Korábban a katasztrófavédelmi területen is leépítésekre kényszerült a reptér, de szerencsére a szolgálat parancsnoka a helyén tudott maradni, és sok olyan eszközt és tudást megőrzött, ami a nehéz helyzetekben nagy segítséget jelent. Többek között a 2010-es edelényi árvíznél is segítséget nyújtottak ezek a gépek, melyeket a repülőtérről Borsodba utazó önkéntesek üzemeltettek. Ez a tapasztalat és elkötelezettség most gazdasági előnyt jelent a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak. A rendkívüli helyzetek megoldásában rutint szerzett emberek ezúttal nem árvíz által elöntött falusiaknak, hanem az ország légiforgalmának megmentői lettek.
 
Forrás:
http://iho.hu/hir/teherautorol-hajtjak-a-repuloket-121211

Leszállás Tivatban

Leszállás oroszajkú pilótákkal a festői szépségű montenegrói Tivat repülőterén...

[Hírsarok] Törött hővezeték miatt kellett bezárni a ferihegyi repülőteret?

Szombat reggel hét órakor újra kinyitott a ferihegyi repülőtér, és délelőtt tíz óra körül a forgalom is újraindulhatott, miután péntek délelőtt egy, a repülőtéri irányítótoronyban eltört hővezeték miatt majd' egy egész napra fel kellett függeszteni a repülőtér működését. A repülőtér bezárása pénteken összesen 103 induló és 84 érkező járatot, mintegy 10.000 utast érintett.
 
Mint arról korábban beszámoltunk, egy hőcserélő eltörött, és a belőle kiömlő forró víz elöntötte a ferihegyi irányítótorony elektromos rendszerét. A reptéri szakemberek erejüket megfeszítve dolgoztak mintegy 20 órán át, hogy kijavítsák az elromlott rendszereket. Küzdelmüket nehezítette, hogy alig néhány napja mondtak fel több olyan szakembernek, akik nemcsak értették a szakmájukat, de pontos hely- és anyagismerettel rendelkeztek a Magyarországon egyedülálló létesítményben. Az üzemszünet idején több száz járat esett ki Budapesten: az érkező gépek Bécsbe, Pozsonyba, és – a Wizz Air esetében – Debrecenbe mentek, illetve onnan indultak, sokat pedig egyszerűen nem tudtak megoldani a légitársaságok, ezért törölték őket. Az utasok egy részét buszokkal szállították Budapest és a repülőterek között.

Becslések szerint péntek délután mintegy hatezer utas rekedt a repülőtéren, hiszen akiknek a jegyét nem tudtak más járatra átfoglalni, azok várakozni kényszerültek. Több százan megpróbáltak Bécsbe utazni vonattal, de a vasúttársaság sem pénztárossal, sem pedig kocsival nem volt felkészülve a váratlan eseményre, ezért a fővárosi pályaudvarokon is tumultusok alakultak ki. Sokan taxival utaztak Bécsbe, de – mint arról néhány olvasónk beszámolt – ott azzal szembesültek, hogy a Bécsből induló járatok addigra dugig teltek.
Akik Budapesten maradtak, azok egy része szállodában töltötte az éjszakát (többek között a vidékről a fővárosba utazó induló utasok egy része is), míg mások a ferihegyi terminálon húzták meg magukat.

A vizsgálatok még csak a helyreállítás után jönnek lendületbe, így hivatalosan a repülőteret üzemeltető Budapest Airport még nem közölte az üzemzavar okát. A légiszemélyzetek számára kiadott tájékoztató, az úgynevezett NOTAM szűkszavúan csak annyit közölt, hogy a repülőtér műszaki okok miatt bizonytalan ideig zárva tart.

A ferihegyi torony a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. (BA) tulajdonában van, a légiforgalmi irányító szolgálat, a HungaroControl csak bérli a helyiségeket és a technikát. Nem csak az üzemeltetőt, de a hajózó személyzeteket is meglepte, hogy menet közben – előzetes értesítés nélkül – egyszercsak bezárt a reptér. A Ryanair a franciaországi Beauvais-ból érkező járata néhány kilométerre a leszállástól értesült a hirtelen zárásról. A körzeti irányítás (amit nem a toronyból, hanem a repülőtéren kívülről irányítanak) arra utasította az EI-DWK lajstromjelű gép kapitányát, hogy emelkedjen 6000 lábra, és körözzön a repülőtér mellett (szaknyelven ezt holdingolásnak hívják), de mivel alig 5 perc holdingolásra volt tartaléküzemanyaguk (emiatt a Ryanairt az utóbbi időben sok kritika érte), ezért a légiforgalmi irányítás felajánlotta, hogy műszeres segítség nélkül megpróbálhatják a leszállást. Mivel a repülőgép fogytán volt az üzemanyagnak, ezért a kapitány úgy döntött, hogy látására és tapasztalatára hagyatkozva leteszi a gépet az időközben teljesen bezárt repülőtérre. Így ez a gép volt az egyetlen, ami 10 perccel a zárás után leszállhatott Ferihegyen. Az esetet látva a többi, levegőben várakozó gép is kérte a vizuális leszállást, a British Airways Heathrow-Budapest járata (lajstromjele G-EUUM), a Eurowings CRJ-900-as gépe (a D-ANCP Hamburgból érkezett), a Ryanair Boeing 737-800-as gépe (EI-DLR), de tőlük az irányítás már megtagadta ezt a lehetőséget.

Forrás:
az iho.hu írása nyomán

Ferihegy korábbi botrányairól itt olvashat:

Jégtelenítés Groningenben

A mínuszok beköszöntével eljött az ideje a de-icing-technikák gyakorlásának...

[Lajstromjelek nyomában] OY-RCG


Párduc és traktor is szavatolja Ferihegy biztonságát

Ferihegyen nem pusztán az induló utasok ellenőrzése jelenti a biztonságot. Különleges járművek gondoskodnak róla, hogy a repülőforgalom zavartalan legyen. Megnéztük, hogyan ellenőrzik a futópályákat, hogyan mozgatják a gépeket a gurulóutakon, és milyen tűzoltóautóval érik el a reptér bármely pontját három percen belül.

"Nem tudom megunni a repülőgépek látványát" - jegyzi meg Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója, miközben az egyes terminál épületéből a forgalmi előtér felé tartunk. Így hívja a szaknyelv a repülőteret borító burkolatnak azt a területét, ahol utasként is megfordulhatunk, amikor busszal közelítjük meg, és lépcsőn át jutunk fel a főépülettől távol várakozó gépre. A szigorú biztonsági előírásokból rögtön megérkezésünkkor ízelítőt kapunk. Napokkal korábban, névre szóló engedélyt kellett kérnünk a forgatáshoz, a repülőtér területére pedig a szokásos, szigorú biztonsági ellenőrzés után léphetünk be. Kameránk, fényképezőgépünk, fémtárgyaink kabátjainkkal együtt külön-külön tálcára kerülnek, hogy röntgensugarak pásztázhassák őket.

Kísérőnk sem kivétel, bár minden alkalmazott jól ismeri, még szolgálati autóját is átkutatják, mielőtt felnyílik előtte a sorompó. A szabad aszfaltfelület önfeledt autózásra kiváló terepnek tűnik, a felszálláshoz készülődő gépek között azonban csak meghatározott rendben, színes felfestések szerint haladhatunk. Jobbról egy kis utánfutós csomagszállító közelít, balról egy Ford C-Max felvezetőautó érkezik, de a jellegzetes fehér alapon egyharmadában kék-zöld festésű Volkswagen Polók és Skoda Fabiák sem hiányoznak, amelyekkel egy-egy fontos feladatot ellátó munkatárs érkezik pontosan akkor és oda, amikor szükség van rá. A ködbe burkolózó reptéri nyüzsgésben mindennél fontosabb a szervezés.


Saab 9-5 fékhatásmérő

Rövid telefonbeszélgetés után megérkezik a reptér legizgalmasabb autója, egy Saab 9-5-ös Kiss László ügyeletes repülés-üzemvezetővel a kormány mögött. Az elsőszériás svéd limuzin feltűnő fényezésén, kiegészítő reflektorain és fényhídján kívül látszólag semmiben sem különbözik társaitól, nélküle azonban egyetlen repülőgép sem landolhatna biztonságosan Ferihegyen. Télen a sárga Saabon és Kiss Lászlón múlik, hogy a karbantartók, Európa repterei és a hozzánk érkező repülőgépek pilótái tisztában legyenek a futópálya állapotával, amelyet a köznyelv tévesen emleget kifutópályaként. Csomagtartójában padló helyett egy hidraulikával működtetett "ötödik kerék" bújik meg, amely egy bonyolult számítógéppel áll kapcsolatban.

A fékhatásmérő autó végighalad a futópályáknak azon a nyomvonalán, ahol a repülők futóműve földet ér, pontosan 96 kilométer/órás sebességgel. A meghatározott tempó elérésekor sípoló hang és tempomat segít Kiss Lászlónak, aki a rádió helyére beépített panelen kiválasztja a burkolat paramétereit (vizes, havas, jeges), majd a pálya harmadokra osztott szakaszain leereszti a kis kereket, amelynek csúszása alapján a számítógép elvégzi a méréseket. A részadatokból a rendszer átlagot számol, így dől el, hogy szükség van-e sózásra vagy karbamidszórásra, a levegőben lévő gépek pilótái pedig mérlegelhetik, hogy landolnak, vagy megvárják, amíg kifogástalan állapotú lesz a pálya. Takarítás után a mérést megismétlik.


Miért éppen Ferihegy?

Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőtere 1950-ben, Budapest frissen létrehozott XVIII. kerületének egyik városrészében, Ferihegyen épült. Alpesi országokból érkező turisták biztosan csodálkoznak a névadáson, pedig a csekély domborzati formák ellenére ezen a területen a XIX. században szőlőbirtok terült el. A vecsési birtok tulajdonosa, az új fajták nemesítésével foglalkozó Mayerffy Ferenc szőlész, serfőzőmester nevezte el Ferihegynek a főváros határától akkoriban még távoli tájegységet.

Vajon a Saab repülős múltja miatt született éppen a svéd szedánból ez a drága és érzékeny műszer? Bár a 9-5-ös autentikus kiegészítője egy repülőtérnek, ennél sokkal egyszerűbb a magyarázat. Az autót átépítő ASFT cég központja Svédországban található, és a surface friction tester (felületisúrlódás-tesztelő) gyártásában a kezdetektől fogva együttműködik a Saabbal, valamint az egykori tulajdonos General Motorsszal. Miközben várjuk, hogy felszabaduljon az egyik pálya, és akcióban is láthassuk, Kiss László rádión kommunikál az irányítótoronnyal, ahonnan folyamatosan tájékoztatják a légi forgalomról. A tetőre erősített jeladó segítségével a toronyban mindig pontosan tudják, merre jár, hol vethető be a mérőautó.

Eljött az idő, húsz percre felszabadul a kettes futópálya. Villog a fényhíd, Kiss László a gázra tapos, ráhajtunk a kifogástalan minőségű, széles aszfaltcsíkra. Az egyhangú szürkeségben csodálatos látványt nyújt a húsz kilométerről is látható, ezernyi apró világítótesttel szegélyezett, fényárba borított pálya. A főutak karácsonyi fényeire emlékeztető kivilágítás magas energiaigénye miatt minden pályához külön transzformátorház tartozik. A szakember sokadik alkalommal is töretlen lelkesedéssel kezeli a berendezést, a kis kerék földet ér, ebből szinte semmit sem veszünk észre odabent, a belső kijelzőn azonnal megjelennek az adatok. Mire a pálya végéhez érünk, kezünkben tarthatjuk mérésünk szalagra nyomtatott grafikonját.


Goldhofer AST-3 4x4 pushback traktor

Civileket csak akkor engednek repülőgépek közelébe, amikor a beszállás a forgalmi előtéren történik. Sárga mellény nélkül egy lépést sem tehetünk, kísérőnk figyelmeztet, a hajtóművet csak tisztes távolságból szemléljük az erős szívóhatás miatt. Éppen az utasok beszállítása után érkezünk egy felszálláshoz készülődő Airbus A320-ashoz, amelyet egy bizarr külsejű munkagép, a pushback (hátratoló) traktor tol majd a futópályára. Nélküle örökre egy helyben maradna a főépülettel szemben álló 73 tonnás gép, amely bár 800 kilométer/órás utazósebességre képes, International Aero Engine V-2500 típusú sugárhajtóműve hátrafelé képtelen megmozdítani a világ első digitális elektronikus kormánnyal felszerelt utasszállítóját.

A reptéri pushback traktor egy kompromisszumok nélküli célszerszám, amely újraértelmezi az alacsony padlószint fogalmát. A Goldhofer cég gyártmánya három méter széles, hét méter hosszú, az alja szinte súrolja a földet, teherautókra emlékeztető, két irányba néző kabinja pedig meglepően alacsonyan fekszik. Szabadon hagyott mechanikájának köszönhetően nyomon követhető a gép lelkét jelentő hidraulika működése. A munka közben menetiránynak háttal ülő gépkezelő megcélozza a repülő első futóművét, a szerkezet körülveszi a kereket, és elemeli a talajtól a legfeljebb 220 tonnás repülőgépet. Sietségnek, kapkodásnak nincs helye a repülőtéren, bőven van időnk tanulmányozni a működését, mielőtt 210 lóerős motorja és összkerékhajtása segítségével irányba állítja az A320-ast.


Rosenbauer Panther 6x6 CA-5 reptéri tűzoltóautó

Elhagyjuk a repülőkkel teli aszfaltot, hogy a tűzoltóparancsnokságon keressük fel Ferihegy büszkeségét, a futurisztikus Panther HAB-5-öt. A hangya és a csillagromboló keresztezéséből született Rosenbauer-gyártmány igazi csúcsmodell, a világ valamennyi országának szabványát teljesíti, a korszerű tűzoltóautót kifejezetten repülőtereken előforduló feladatokra tervezték. A jókora teherautó óriási teljesítményt sejtető motorhang kíséretében, méltóságteljesen gördül ki pihenőhelyéről, utasterében a bátor tűzoltókkal, akik rutinosan kezelik a három évvel ezelőtt, újonnan beszerzett speciális járművet. Ritkán kerül sor bevetésre, de nem eshetnek ki a gyakorlatból, hiszen bármikor szükség lehet rájuk. Az előírás szerint a riasztás beérkezésétől számított három percen belül a reptér bármelyik pontját el kell érniük.

Schiller János tűzoltó főtörzsőrmester az űrhajók pilótafülkéjére emlékeztető műszerfal mögött úgy érezheti magát, mint a feje fölött repkedő gépek pilótái. A panorámaablakos utastérben hat tűzoltó helyezkedhet el kényelmesen, majd a kilencven fokban kitárható ajtók kialakításának köszönhetően kevesebb mint tíz másodperc alatt elhagyhatják a helyüket. A bent töltött néhány perc nem volt elég, hogy elmélyedjek a vezérlésben, de még arra is kevés volt, hogy minden feliratot és piktogramot azonosítsak. Még a hagyományos műszereket is digitális kijelző jeleníti meg. A főtörzsőrmester természetesen könnyedén eligazodik a gombok és karok tengerében, precízen kezeli a bonyolult szerkezetet.

Csupán a hagyományos kormánykerék a biztosíték, hogy hat meghajtott kerékkel a földön haladunk. Nem is akármilyen dinamizmussal, a hátulra beépített motor ezer lóerővel tolja előre a Panthert, amelynek futóművét tempós fordulókra és nagy sebességű haladásra tervezték. Alumíniumkarosszériájának súlypontját a lehető legalacsonyabbra helyezték, felépítménye legfeljebb harminc fokban dől be a kanyarban, így semmi sem állhat a gyors kiérkezés útjába. "Sokkal stabilabb és jobban vezethető, mint egy hagyományos teherautó" - mondja büszkén Schiller, miközben a tolatókamera hatalmas képére pillantva a parancsnokság előtt manőverez a négy dizájndíjjal kitüntetett Pantherrel.

A tartályában tizenkétezer liter vizet és ezerötszáz liter habot, porral oltáshoz 250 kilogramm alapanyagot képes magával vinni. Automatikusan vezérelhető szivattyúi nagy nyomással a megfelelő pontra irányítják, a felső fecskendő pedig tizenhat méteres magasságba is eljuttatja a vizet. Nem csak másokat, magát is képes megvédeni az alvázba épített fúvókák segítségével, amelyek a talajra kifolyt üzemanyag ártalmatlanítására is alkalmasak, és akkor is megóvják a teherautót, ha a földön terjedő tűzön kell áthajtania. A bemutató alatt is készenlétben álló tűzoltók különleges járműveket kezelő kollégáikkal együtt gondoskodnak róla, hogy a repülés legyen az utazás legbiztonságosabb módja.

Forrás:
http://www.origo.hu/auto/20110107-kulonleges-repteri-jarmuvek-ferihegyen.html

[Hírsarok] LOT Dreamliner Bécsben és Budapesten?

A LOT újonnan átvett Boeing 787-ese december 17-én reggel 9:00-kor (LOT223/224-es járat) száll le első alkalommal a schwechati repülőtéren. A repülőtér üzemeltetője ezen alkalomra megnyitja a repülőtér a téli időszakra zárva tartó kilátóteraszát, hogy minél többen láthassák a jeles repüléstörténeti eseményt. A LOT Dreamlinere 2013. januárban a tervek szerint többször ellátogat Budapestre is. A repülőgépet a 2013. január 11. és 14. között naponta, a 19:20-kor érkező esti LOT531/2-es járatokon láthatják majd az érdeklődők. Egyelőre nem tudni, hogy a Budapest Airport is megnyitja-e majd a kilátóteraszt az esemény alkalmából...

Forrás:
http://airportal.hu

Egy kerékkel több avagy a repülőtéri súrlódásmérő autó

Alaphelyzetben sima Saab 95-nek néz ki. A furcsaság ott kezdődik, amikor egy hidraulika a csomagtartó alól egy ötödik kereket tol a betonra. Ezt még a legdurvább low-riderek is megirigyelnék, pedig az ötkerekű Saab nem ritkaság a repülőterek betonján.

A repülőgépnek le kell szállni havas és csapadékos időben is, a pilótának pedig tudnia kell, mennyire csúszik a pálya. Ilyenkor a földön egy speciális ötkerekű Saab-bal végeznek méréseket. Így van ez Ferihegyen is. A repülőtér leszállópályájának síkosságát kezdetben az egyszerű, ám nem túl pontos "kimegyünk és megnézzük" - módszerrel mérték. Aztán következett a jóval fejlettebb estimated by car (autóval becsült) módszer, ami úgy zajlott, hogy beültek a kétütemű Wartburgba és a pályán felgyorsultak, majd jól ráfékeztek. Azt értékelték, hogyan csúszik a kocsi. Később megjelent az úgynevezett műméter, ami már igazi fékhatás-mérő volt. Még mindig látható rajta a "Mu" felirat, ami a súrlódási együttható fonetikus átírása. Az akkor használatos Volga után kötötték a háromkerekű szerkezetet, aminek egyik kereke mérőkerék volt. A nehézkes, az időjárás viszontagságainak kitett berendezés nem volt túl népszerű. Ezeknek a műszereknek már csak a guruló talpuk maradt meg. Kissé átalakítva, madárijesztő ágyúval hátukon teljesítenek szolgálatot a madárriasztás frontján.

A sokáig a hidegháborús műszaki tiltólistán (COCOM) volt a Saab fékhatás mérő rendszere. 1981-ben érkezett Ferihegyre az első mérőautó. Akkoriban még csak a NATO használhatta, de mára a módszer az egész világon elfogadottá vált. A műszer feltalálója Tage Peterson svéd autószerelő mester volt. Donorért nem kellett messzire mennie, az elsőkerék hajtású, gyors és stabil Saab a célnak kiválóan megfelelt. Peterson úr flexet ragadott és a Saab csomagterének aljába nyílást vágott, hogy minden kényelmesen elférjen. Egy kis barkácsolással az eredetileg szabadon futó jobb hátsó kereket alakította át úgy, hogy a forgó kerék - egy erős biciklilánc közbeiktatásával - egy repülőkeréknél valamivel kisebb mérőkereket hajtson meg. Ez a jármű ötödik kereke, amit nyolcvan kilós súly szorított a betonhoz. Ez szimulálta a repülőgép futóművét. A kerék nyomása is 7 atmoszféra, akárcsak a repülőgépeknél. 1977-ben a Svéd Királyi Légierő kezdte a tesztelést.

A működési elv lényege, hogy a mérőkerék kisebb, mint az autóé. Mivel állandó összeköttetésben vannak, a mérőkerék kerületi sebessége kisebb, így a meghajtóhoz képest állandó csúszásra van ítélve. Ez körülbelül 10-11,5 %. Az összekötő lánchoz egy kicsiny fogaskeréken keresztül egy úgynevezett T szenzor csatlakozik, ami a lánc feszességét figyeli. Száraz úton a mérőkerék jól tapad és radíroz, ezáltal a meghajtólánc is feszül. Amikor viszont vizes vagy jeges a pálya, a kicsi kerék nagyobb csúszása miatt a meghajtólánc feszülése jóval kisebb. A szenzor a mért adatokat elektromos jellé alakítva a mérőautó számítógépének továbbítja, az regisztrálja és feldolgozza az értékeket. A gyakorlati mérés úgy történik, hogy a mérőautó engedélyt kér a toronytól és a felszállópálya végére hajt. Ott a középvonalhoz képest 7-10 méterre jobbra vagy balra - körülbelül ott, ahol a repülőgép főfutói földet érnek - megáll és leengedi a mérőkereket. A menet közbeni leengedés a hirtelen erőhatás következtében tönkre teheti a mérőszenzort. A mérések előtt beállítják a paramétereket. A pályaazonosítók mellett, a mérési hosszt is minden méréskor be kell programozni. Ferihegyen az egyes pálya hossza 3010 méter. Mivel gyorsítani és fékezni is kell, 2500 métert szoktak beprogramozni. Ha ezt a távolságot megtették, a mérőkerék automatikusan elemelkedik a földtől, hogy a mérőautó még a majomfogó - a pálya végi küszöbfények - előtt biztonságosan meg tudjon állni. Indulást követően a Saab 96 km/órás mérési sebességre gyorsul. Hogy ne ingadozzon a sebesség, bekapcsolják a sebességállandósítót, amit külföldiül tempomatnak hívnak. Pályaharmadonként automatikusan mér és regisztrálja a fékhatást, amit egy beépített nyomtató grafikonokra ír. Egy mutatós műszeren a pillanatnyi fékhatás is nyomon követhető. A pálya végére érve a harmadokból számol egy átlagot. Megfordulva a komputer automatikusan módosítja a beállításokat, és a visszaút után ismét ad egy átlagot. A három harmad átlagértékét felküldik a toronynak, és ezt az állapotjelentést publikálják az Európa közeli repterek számára. Ötfokozatú a szabvány skála, amin 1-es a legrosszabb. Nagyon rossz időben, például erős havazás esetén el sem hagyják a pályát, mert minden takarító géplánc után újra indul a mérés. Ferihegy ebből a szempontból Európa egyik legigényesebb és legpontosabban tájékoztató reptere. Az oroszok otthon leszállnak tíz centis hóban, a skandináv országokban pedig az egymásra rakodó hó és jégrétegek miatt homokkal szórják a pályát, ami a gázturbinás hajtóművek réme. Ilyenek itthon elő sem fordulhatnak. Tíz, tizenöt éve, beférkőzött a köztudatba, hogy Budapest soha sem zár be. Ez ma már presztízskérdés, ehhez tartják magukat, és hóviharban is fényesre gyaszatolják a pályát. Az elkényeztetés ékes bizonyítéka, hogy van olyan légitársaság, ami meg is üzeni, milyen fékhatásra szeretne leszállni.

Ferihegy legújabb, immáron két éves mérőautója eredetileg tisztességes, fehér, sorozatban gyártott SAAB 9 5-ként kezdte a pályafutását. A gyárból a svédországi Lingköpingbe került, ahol a speciális Saabokat fűrészelik át. Onnan kerülnek ki az igazi furcsaságok: katonai Saabok, mentőautók, rendőrautók, ilyesmik. Ott elemeire szedték, átalakították, és megkapta a repülőtéri sárga fényezést. Ferihegy első mérőautója, a húsz éves, klasszikus 900-as, alkalmanként ma is dolgozik. Ilyen szép, eredeti állapotú kilencszázast még soha sem láttam. Pedig, mint ahogy megtudtam, gyakran 40 cm vastag hófalat szakítanak át vele. A második generációs Saab szintén 900-as, és már fejlettebb, 16 szelepes motorral készült, de ezzel már több volt a gond. A mérőberendezés az elsőhöz képest minimálisan változott. Megerősített a láncáttétel, szélesebb a nyomtatószalag, fejlettebb a komputer. Az elsővel 4 a második változattal már 10 pályát lehetett kalibrálni. Az előző modellekhez képest a 9-5-ös jelentős fejlesztésen esett át. Az adatfeldolgozás elektronikáján kívül a mérőberendezés mechanikája is változott. A mérőkereket már nem súly szorítja a pályához, hanem számítógép vezérlésű hidraulika nyomja 1200 Newtonnal.

Mindegyik Saab szervizelését a márkaképviselet végzi. A mérőberendezéshez viszont nem nyúlhatnak, az a reptéri műhely privilégiuma. A műszerek hitelesítését az elektromérnök munkacsoport egy speciálisan erre készült műszer segítségével végzi. A mérőkereket gyakran kell cserélni; egy átlagos tél alatt egy autó öt kereket pusztít el. 100 mérés jeges pályán nem észrevehető, de egy száraz pályás mérés azonnal tönkreteszi a gumit. A kerékcsere nagy figyelmet kíván, mert a kerékanya feszítésekor elég egy hirtelen mozdulat, és a mérőszenzornak is búcsút mondhatnak. Egy ilyen szenzor ára ma már meghaladhatja az egymillió forintot.

A fékhatás mérő autó repülőtéri A kategóriájú szakszolgálati vizsgával kezelhető. Huszonnégy órás készenlétben a 12 fős repülőtéri felügyelő csapat egyik feladata a fékhatás mérés. De ők az illetékesek a katasztrófavédelemben is. A melegebb évszak beköszöntével egyre kevesebb a síkosságmérés. Munka így is akad bőven, a madarak sok gondot okoznak. Egy vadászautóvá alakított Saab jól jönne nyárra.

Mérés Hágában a régi Saabbal...

Forrás:
http://totalcar.hu/tesztek/haszon/palyamero

Leszállás Vágarban

Leszállás a Feröer-szigetek fővárosában, Vágarban, 4x-es gyorsításban az Atlantic Airways Avrójával a 12-es pályára..


Ugyanez egy B737-es utaskabinjából..

Vízesés-approach avagy leszállás a 30-as pályára..

Feröeriek a repülésről

Így zajlott az Atlantic Airways első kereskedelmi útja Koppenhágába..

[A világ legkisebb flottái] Atlantic Airways

Az Atlantic Airways a Nagy-Britannia és Izland közt kb. félúton fekvő, a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület, Feröer (vagy ismertebb nevén Feröer-szigetek) nemzeti légitársasága. A társaság bázisa a 18 tagból álló szigetcsoport Vágar nevű szigetén található, s nem csak a nemzetközi utasforgalomban vesz részt, de helikopterflottája révén, vész esetén, kutató-mentő feladatot is ellát.

Dánia 1940-es német megszállását követően britek vonultak be a Feröer-szigetekre, ekkor készült el a vágari repülőtér, melyet a brit hadsereg épített az utánpótlások ellátására. A helyszínválasztás azért esett Vágarra, mert a környező vizekről ill. ellenséges hadihajókról nem lehetett rálátni a repülőtérre. 1942 őszén szállt le itt az első repülőgép az akkor még csak mindössze 1250m-es futópályán. Ahogy a britek a háború végével elhagyták a szigetet, a légiforgalom szinte teljesen megszűnt. Rendszeres légiösszeköttetés csak jóval később, 1963-ban jött létre a szigetek és a dán főváros között, melyet az izlandi Icelandair indított be egy DC-3-assal, majd a kereslet növekedtével egyre nagyobb, egyúttal újabb gépekkel. Rövidesen a Faroe Airways is járatot indított, majd 1971-től a Maersk Air dán légicég repülte ezt az útvonalat B737-eseivel.
Egy feröeri légiközlekedési vállalat létrehozásának ötlete csak a 80-as évek elején vetődött fel. Az Atlantic Airways 1987-ben azzal a céllal alapult, hogy Feröer elszigeteltségét megszüntetendő összeköttetést biztosítson a szárazfölddel. 1988-ban indultak meg a Vágar és Koppenhága közti járatok BAe 146-ossal, s hangár is épült a javítási-karbantartási igények ellátására. Bár a járatok népszerűek, s töltöttségük magas volt, a cég a '90-es évek elején kritikus pénzügyi helyzetbe került, s 1992-ben a feröeri kormányzat kénytelen volt 75 millió dán korona értékben segítséget nyújtani neki. 3 év alatt a cég konszolidálódott, s új izlandi, grönlandi, dán és skót célállomások kerültek be a menetrendbe. Az utasok növekvő száma szükségessé tette, hogy 2000-től újabb BAe-146-osok érkezzenek a flottába. Újabb járatok indultak, s a légicég 2006-ban belépett a brit belföldi piacra. Az Atlantic Airways lett az első légicég, mely közvetlen összeköttetést kínált London és a Feröertől mindössze 300km-re fekvő Shetland-szigetek között. A cégben jelentős tőkeemelést hajtottak végre, majd 2007. decemberében bevitték az izlandi tőzsdére. Ekkor már 7db BAe-146-os repült az Atlantic Airways színeiben. 2008-ban a feröeri kormányzat a cég privatizációja mellett döntött, s első körben meg is váltak annak 33%-ától. Egy további 33%-os tulajdonrész eladása az akkor kitörőben lévő világválság miatt azonban már meghiúsult.

A vágari kifutópálya hosszát 2011-ben 1800m-esre növelték, ezzel lehetővé vált, hogy 2012. márciusában hadrendbe álljon a cég első és mindmáig egyetlen Airbusa. Az OY-RCG lajstromú, 144 személyes, 6000km hatótávolságú A319-100-as a közeljövőre tervezett kelet-amerikai desztinációk kiszolgálására is alkalmas lehet. Jelenleg rajta kívül még 2 RJ-85-ös és 1 RJ-100-as Avro képezi az Atlantic Airways flottáját.