Kényszerűen visszaállamosíthatja a balul sikerült privatizáció miatt újra elbukó Malévot a Bajnai-kormány. További orosz tulajdonosi tőkeinjekciókra ugyanis már csak akkor lehet számítani, ha a magyar állam - az adófizetők pénzén - vállalja a csődtömeg ráeső részének finanszírozását.
Már az orosz állami kisebbségi tulajdonosnak, a Vnyesekonombanknak (VEB) is csak púp a hátán a magyar nemzeti légitársaság. A Malév ugyanis nem először, de most végzetesen közelít a csődhöz: a Gyurcsány-kormány által megmentőként üdvözölt orosz befektetők, az Abramovics fivérek nem voltak képesek teljesíteni valamennyi privatizációs vállalásukat, az idén tavasszal helyükbe lépő VEB-nek pedig nem akaródzik több pénzt áldozni a légitársaságra. Be kell látni, hogy a szárnyas pénznyelőnek is becézett Malév jövője már csak a magyarokat érdekli. Lapzártánkig Oszkó Péter pénzügyminiszter nem zárta ki, hogy a magyar állam - a cégcsoport tartozásainak üzletrésszé konvertálásával - ismét résztulajdonos lesz a Malévban.
Pedig minden szépen indult: a lassan húsz éve küszködő Malév iránt érdemben érdeklődött 2005-ben az AirBridge Zrt. (AB), amely egy orosz hátterű, ám az európai uniós szabályok miatt látszatra többségében magyar tulajdonú vállalat. Az AB 2007 elején a felkínált Malév-részvénycsomagért mindössze 200 millió forintot adott, de a vételárnál fontosabb volt az, hogy a magyar állam végre megszabaduljon a légitársaság adósságaitól. Az AB ugyanis vállalta a Malév több mint 30 milliárd forintnyi hitelének rendezését egy 50 millió eurós tőkeemelés, valamint a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott 20 milliárd forintos kölcsön halasztott törlesztése révén. Az AB az orosz állami külkereskedelmi bank, a VEB kibocsátásában még 32 millió euró bankgaranciát is letett, melyet akkor válthat be a légitársaságban a Malév Vagyonkezelő Kft.-n keresztül közvetett érdekeltséget fenntartó magyar állam, ha a tartozások törlesztése elmarad.
Jönnek az oroszok
A légitársaságot közel száz százalékban birtokló AB kisebbségi tulajdonosa a hazájában is légibirodalmat építő Borisz Abramovics orosz üzletember lett, két magyar magánszemély, Költő Magdolna és Kiss Kálmán nyugalmazott határőrtiszt pedig öt, illetve 46 százalékos mértékben osztozkodott a fennmaradó részen. Nyílt titok volt, hogy a magyar tulajdonosok strómanként vállaltak szerepet az AB-ben, mert a nemzeti légitársaság cím megőrzéséhez és az európai uniós repülési jogok megtartásához a Malévnak többségi magyar tulajdonban kellett maradnia.
A magyar csendestársak nem vállaltak szerepet a finanszírozásban, így mindazok, akik már a tranzakció idején az orosz államot sejtették Abramovicsék mögött, nem álltak messze a valóságtól: az ügyletet és mostanra már a Malév mindennapi működését is a privatizációba garantőrként bevont VEB finanszírozta, illetve finanszírozza. S hogy miért Abramovics lett a kérő? A kiszivárgott információk szerint az üzletember figyelemre méltó kapcsolatokat ápolt egyes vezető szocialista politikusok érdekkörével. A sajtó az MSZP akkori pénztárnokának, Puch Lászlónak és Veres János volt pénzügyminiszternek tulajdonított kulcsszerepet az ügyben.
Már az orosz állami kisebbségi tulajdonosnak, a Vnyesekonombanknak (VEB) is csak púp a hátán a magyar nemzeti légitársaság. A Malév ugyanis nem először, de most végzetesen közelít a csődhöz: a Gyurcsány-kormány által megmentőként üdvözölt orosz befektetők, az Abramovics fivérek nem voltak képesek teljesíteni valamennyi privatizációs vállalásukat, az idén tavasszal helyükbe lépő VEB-nek pedig nem akaródzik több pénzt áldozni a légitársaságra. Be kell látni, hogy a szárnyas pénznyelőnek is becézett Malév jövője már csak a magyarokat érdekli. Lapzártánkig Oszkó Péter pénzügyminiszter nem zárta ki, hogy a magyar állam - a cégcsoport tartozásainak üzletrésszé konvertálásával - ismét résztulajdonos lesz a Malévban.
Pedig minden szépen indult: a lassan húsz éve küszködő Malév iránt érdemben érdeklődött 2005-ben az AirBridge Zrt. (AB), amely egy orosz hátterű, ám az európai uniós szabályok miatt látszatra többségében magyar tulajdonú vállalat. Az AB 2007 elején a felkínált Malév-részvénycsomagért mindössze 200 millió forintot adott, de a vételárnál fontosabb volt az, hogy a magyar állam végre megszabaduljon a légitársaság adósságaitól. Az AB ugyanis vállalta a Malév több mint 30 milliárd forintnyi hitelének rendezését egy 50 millió eurós tőkeemelés, valamint a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott 20 milliárd forintos kölcsön halasztott törlesztése révén. Az AB az orosz állami külkereskedelmi bank, a VEB kibocsátásában még 32 millió euró bankgaranciát is letett, melyet akkor válthat be a légitársaságban a Malév Vagyonkezelő Kft.-n keresztül közvetett érdekeltséget fenntartó magyar állam, ha a tartozások törlesztése elmarad.
Jönnek az oroszok
A légitársaságot közel száz százalékban birtokló AB kisebbségi tulajdonosa a hazájában is légibirodalmat építő Borisz Abramovics orosz üzletember lett, két magyar magánszemély, Költő Magdolna és Kiss Kálmán nyugalmazott határőrtiszt pedig öt, illetve 46 százalékos mértékben osztozkodott a fennmaradó részen. Nyílt titok volt, hogy a magyar tulajdonosok strómanként vállaltak szerepet az AB-ben, mert a nemzeti légitársaság cím megőrzéséhez és az európai uniós repülési jogok megtartásához a Malévnak többségi magyar tulajdonban kellett maradnia.
A magyar csendestársak nem vállaltak szerepet a finanszírozásban, így mindazok, akik már a tranzakció idején az orosz államot sejtették Abramovicsék mögött, nem álltak messze a valóságtól: az ügyletet és mostanra már a Malév mindennapi működését is a privatizációba garantőrként bevont VEB finanszírozta, illetve finanszírozza. S hogy miért Abramovics lett a kérő? A kiszivárgott információk szerint az üzletember figyelemre méltó kapcsolatokat ápolt egyes vezető szocialista politikusok érdekkörével. A sajtó az MSZP akkori pénztárnokának, Puch Lászlónak és Veres János volt pénzügyminiszternek tulajdonított kulcsszerepet az ügyben.
Ezt a vonalat látszik alátámasztani Költő Magdolna kapcsolatrendszere is. Jelenlegi élettársa a Resonator Kft. cégcsoport fejeként és a magyar-osztrák Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. elnökeként ismert Szabó András, akin keresztül Puch Lászlóig vezetett az út.
A szocialista párt Jókai utcai székházát építtető és működtető egyik cég, a Kipszer Zrt. felügyelőbizottságában is jelen lévő Költő Magdolna sosem tagadta baloldali kötődését. Ennek is köszönhette, hogy az MSZP 2002-es hatalomra jutása után az állami privatizációs szervezet a Malév felügyelőbizottságába delegálta, hogy készítse elő a vállalat privatizációját. Ezután "izgalmas" ajánlatot kapott Abramovicstól, hogy a Malév-tisztségekről való lemondás után lépjen be a társaságra pályázó projektcégbe, az AirBridge-be.
Gyurcsány mindent borított
2007-ben úgy tűnt, rendeződött a Malév ügye: úgy privatizálták, hogy magyar asszisztálás mellett gyakorlatilag az orosz büdzsé állta a számlát. Ez Moszkva részéről komoly politikai gesztusról árulkodik, de máig nem lehet tudni, mi ennek az ellenértéke. Hamar kiderült azonban, hogy az AB túlzott vállalásokat tett: Abramovics oroszországi vállalkozásai 2008 első felében csődbe mentek, így a Malévra vonatkozó elképzeléseknek - évi 20-25 százalékos forgalomnövekedés, két éven belül nyereséges működés - lőttek.
A szocialista párt Jókai utcai székházát építtető és működtető egyik cég, a Kipszer Zrt. felügyelőbizottságában is jelen lévő Költő Magdolna sosem tagadta baloldali kötődését. Ennek is köszönhette, hogy az MSZP 2002-es hatalomra jutása után az állami privatizációs szervezet a Malév felügyelőbizottságába delegálta, hogy készítse elő a vállalat privatizációját. Ezután "izgalmas" ajánlatot kapott Abramovicstól, hogy a Malév-tisztségekről való lemondás után lépjen be a társaságra pályázó projektcégbe, az AirBridge-be.
Gyurcsány mindent borított
2007-ben úgy tűnt, rendeződött a Malév ügye: úgy privatizálták, hogy magyar asszisztálás mellett gyakorlatilag az orosz büdzsé állta a számlát. Ez Moszkva részéről komoly politikai gesztusról árulkodik, de máig nem lehet tudni, mi ennek az ellenértéke. Hamar kiderült azonban, hogy az AB túlzott vállalásokat tett: Abramovics oroszországi vállalkozásai 2008 első felében csődbe mentek, így a Malévra vonatkozó elképzeléseknek - évi 20-25 százalékos forgalomnövekedés, két éven belül nyereséges működés - lőttek.
Ráadásul tavaly az első félévben drámai mértékben drágult a kerozin, a második félévben pedig beütött a pénzügyi válság, ami az utasforgalom visszaeséséhez, a jegyárak mérséklődéséhez vezetett. Mindez pedig elvitte a Malév működésének racionalizálása révén megtakarított milliárdokat. 2008-ban a konszolidált veszteség 15,1 milliárd forintra rúgott, s idén, a második negyedévi nyolcszázalékos forgalomnövekedés ellenére, újabb többmilliárdos veszteség várható.
A magyar-orosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság közel egy éve tárgyal a Malév tulajdonosi és finanszírozási problémáiról. A VEB valószínűleg Putyin orosz kormányfő kérésére dobott eddig is mentőövet a cégnek. Ennek ára az lett, hogy Abramovicsnak mennie kellett, és idén tavasszal részesedését átvette a finanszírozó bank. Kiss Kálmán is távozott, így Költő Magdolna többségi tulajdonossá lépett elő. Ám Gyurcsány Ferenc tavaszi lelépése egyik pillanatról a másikra borított mindent. Informátoraink szerint a miniszterelnöki távozás után a pártban meginduló folyamatok kihatottak a Malévra is. A Költő Magdolna által lefedett kör ugyanis jellemzően a régi vágású szocialisták csoportjához tartozik, akik 2007-ben még voltak annyira erősek, hogy beleszóljanak a légitársaság privatizációjába.
Három a magyar igazság
Megérezve a magyar kormányfőváltás adta történelmi pillanatot, az oroszok is elkezdtek kifarolni az egyre finanszírozhatatlanabb üzletből. A VEB a Malév tartozásai fejében februárban lekért négymillió eurót már nem fizette ki, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. májusban a privatizációs szerződés értelmében lehívta a 32 millió eurós bankgaranciát. A Bajnai-kormány azonban - valószínűleg orosz nyomásra - augusztus végén felfüggesztette a bankgarancia behajtását.
Három a magyar igazság
Megérezve a magyar kormányfőváltás adta történelmi pillanatot, az oroszok is elkezdtek kifarolni az egyre finanszírozhatatlanabb üzletből. A VEB a Malév tartozásai fejében februárban lekért négymillió eurót már nem fizette ki, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. májusban a privatizációs szerződés értelmében lehívta a 32 millió eurós bankgaranciát. A Bajnai-kormány azonban - valószínűleg orosz nyomásra - augusztus végén felfüggesztette a bankgarancia behajtását.
Mi jöhet ez után? A Malév fűnek-fának tartozik, és becslések szerint egy új befektetőnek 20-40 milliárd forintot kellene az oroszokkal közösen betolni a cégbe. (A Malév adóssága az év elején már 70 milliárd forint körül alakult, ebből közel 15 milliárdra rúgott a lejárt állomány.) Miután Költő Magdolna aligha tudja kivenni részét a cég finanszírozásából, és most nincs számba vehető magánbefektető, a legkézenfekvőbb lehetőség, ha a magyar állam beszáll a légitársaságba, és így legálisan öntheti bele a pénzt. Azt ugyanis a kormány presztízsokokból sem engedheti meg, hogy a közel háromezer képzett embert foglalkoztató, még mindig jó hírű nemzeti légitársaságot hagyja elbukni.
Kérdés, mit ért Oszkó Péter a tartozások állami tulajdonrésszé való konvertálásán: vajon ez azt jelenti, hogy például az APEH vagy a tb elengedheti a Malév tartozásait? - feszegeti Fónagy János. A Fidesz szakpolitikusa egyelőre nem látja, hogy a kormány a 2010-es szigorú költségvetésben hogyan rendezheti el a Malév ügyét, és milyen módon léphet be tulajdonosként az AB-be vagy a Malévbe. Annyi biztos, ez a privatizáció sem jött be - még azt sem tudni, megkapta-e a magyar állam a teljes vételárat -, így feltehetően újra az adófizetők milliárdjaiból kell ráncba szedni a harmadszorra is sikertelenül magánosított légitársaságot.
Államtól államig
Még 1992 novemberében szerzett 35 százalékos tulajdont a Malévban az olasz Alitalia, de öt viszontagságos év után a Malév visszarepült az eladóhoz, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez. Az Alitaliától mindenki azt várta, hogy áramvonalasabbá teszi a céget, de kiderült: az olasz vállalat is állami segítségre szorul. A mentőöv feltételéül az unió azt szabta, hogy az Alitaliának meg kell válnia külföldi érdekeltségeitől. Így 1997-ben a magyar állam kényszerhelyzetbe került: vagy drágán visszavásárolja az Alitalia részesedését (s beismeri a privatizáció kudarcát), vagy előremenekül.
Államtól államig
Még 1992 novemberében szerzett 35 százalékos tulajdont a Malévban az olasz Alitalia, de öt viszontagságos év után a Malév visszarepült az eladóhoz, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez. Az Alitaliától mindenki azt várta, hogy áramvonalasabbá teszi a céget, de kiderült: az olasz vállalat is állami segítségre szorul. A mentőöv feltételéül az unió azt szabta, hogy az Alitaliának meg kell válnia külföldi érdekeltségeitől. Így 1997-ben a magyar állam kényszerhelyzetbe került: vagy drágán visszavásárolja az Alitalia részesedését (s beismeri a privatizáció kudarcát), vagy előremenekül.
Végül az OTP és a Magyar Külkereskedelmi Bank konzorciuma vette meg az olasz tulajdonrészt 68 millió dollárért, azaz 13,6 milliárd forintért. A konzorcium a pénzért cserébe olyan kormánygaranciákat kért, amelyek biztosították, hogy csak jól járhat. A bankok a befektetést szigorú pénzügyi tranzakciónak tekintették, amelyen nem veszíthetnek, sikeres magánosítás esetén viszont extra hozamra is számíthatnak. De az együttműködés nem vált be, a konzorcium érvényesítette a szerződésben foglalt bombabiztos garanciákat, s a Malév újra a vagyonkezelőhöz került.
Forrás:
http://hetivalasz.hu/uzlet/szarnyas-penznyelo-24260/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése