Pilótaélet Ryanair-módra

Félnek a bőröndélettől a hoppon maradt malévosok

Malévos légiutas-kísérők, pilóták, mérnökök sorakoztak kedden és szerdán azoknak a fapados légitársaságoknak a toborzó gyűlésein, amelyek a csődbe ment magyar légitársaság utasai mellett próbálják megszerezni hoppon maradt munkatársait is. Többségük nem hisz benne, hogy a kiugrás sikerülhet a fapadosokkal, ahol a Malévhoz képest feszített a munkatempó, a fizetés kevés, ráadásul külföldre kell zarándokolni a munkáért. Ha menni kell, akkor inkább messzebb mennének, az arab cégek sok pénzt és kényelmet ígérnek.

Lendületesen magyaráz a Ryanair fapados légitársaságnak stewardesseket toborzó társaság munkatársa egy vecsési wellnessz-szálloda különtermében: opportunities are endless, azaz a lehetőségek száma végtelen. Mellette kivetítőn az előadás illusztrációja, mögötte a társaság néhány további munkatársa, szemben vele a székeken körülbelül 40-50 érdeklődő ül. Zömében a múlt pénteken csődbe ment Malév légiutas-kísérői.

Átlagéletkoruk 30-35 év körül mozog, többnyire 8-10 éve dolgoznak a Malévnál, de volt köztük olyan is, aki 1994-ben kezdte a munkát. Mindegyiküket meglepte a múlt pénteki bejelentés. Volt olyan, aki szabadságon volt, és a tévéből értesült a csődről. "Azonnal hívtam a szolgvezt (szolgálatvezető), mit tud" - mesélte egy szemüveges fiatalember a rendezvény előtt. Tíz éve dolgozott a Malévnál, nincsenek illúziói, azt mondja, el lehet ugyan helyezkedni utaskísérőként a világ minden táján, de ez nagyfokú rugalmasságot igényel, munkatársai között viszont sokan vannak családosok, kisgyerekkel, akik "kevésbé tudnak mocorogni".

A hangulat - bár a karizmatikus előadó néhányszor nevetésre készteti a közönséget - szomorkás. "Ez volt az életünk" - mondta az előadás előtt egy nő, aki 1994 óta dolgozik utaskísérőként a Malévnál. Szerinte leginkább a csapat fog nekik hiányozni, de "csak az tudja, aki itt dolgozott", hogy ez mit jelent. "Olyan volt, mint egy nagy család", mindenki ismert mindenkit - tette hozzá. Mások is az ismerős, kedvelt arcokat fogják hiányolni, de saját sorsuk is aggasztja őket. "Teljes családok mentek tönkre" - jegyezte meg egy férfi utaskísérő, akinek felesége is a cégnél dolgozott, két és fél éves gyerekük mellett részmunkaidőben.

Maximális rugalmasság

One hundred precent flex-i-bi-li-ty, száz százalékos rugalmasság - tagolja az előadó a jelentkezőkkel szemben támasztott egyik fő elvárást, a motívum többször is visszatér beszéd alatt. Azt már az előadás elején kijelenti, hogy Budapesten nem lesz hely az új jelentkezőknek. Először a már jelenleg is náluk dolgozó több száz magyar alkalmazottnak biztosít hazai helyet a budapesti kapacitásbővítést tervező társaság. Az új jelentkezőknek Európa számos más országában kínálnak lehetőséget - három helyet is megjelölhetnek, hogy hova szeretnének menni -, de nem kertel: csakis oda vesznek fel embert, ahol van szabad hely.

A társaság pénteken jelentette be, hogy a Malév leállása miatt a kapacitások bővítése mellett döntöttek. Kétmillió új utasra számítanak az első évben Budapesten, és 2000 új, megmentett munkahelyet teremtenek közleményük szerint. Darrell Hughes, a társaság személyzeti igazgatóhelyettese az [origo]-nak az előadás után azt mondta, idén ezer új embert terveznek felvenni légiutas-kísérőnek, és hogy a magyarok rendkívül jól képzettek és törekvőek. 

Az előadás után azonban többen csalódott arccal távoztak. Még azok is arra számítottak, hogy budapesti állásokra lehet majd jelentkezni, akik nem a Malévnál dolgoztak, és elkedvetlenedve vették tudomásul, hogy Budapestre nem keresnek embert. Ez csak reklám a Ryanairnek - kommentálta egyikük, aki 12 éve dolgozott a Malévnál. Többen mégis azt számolgatják, hogy vajon megéri-e megpróbálni.

Az előadó 1400 eurós nettó átlagfizetésről beszélt. Az jó, ha 250-300 ezer forintot jelent majd a valóságban, mivel az átlagba a vezetői fizetéseket is beleszámolják - mondták többen. Budapesten ez a fizetés jó is lenne, de csak külföldön van hely, így ebből kell majd állni a külföldi szállást és étkezést - gyakran jóval drágább városokban -, illetve előtte ki kell fizetni a hathetes tanfolyam díját, amely összesen legalább 2600 euró (757 ezer forint). Ráadásul ezt is külföldi helyszíneken bonyolítják, ahol a jelentkezőknek megint csak maguknak kell gondoskodniuk a szállásukról.

"El kell mennünk, mese nincs"

A fiataloknak lehet, hogy megéri - mondta egyikük, aki azt fontolgatja, elhagyja a pályát. "Síparadicsomban mosogatni lehet 800 euróért." Mások az Arab-öböl menti országok légitársaságai felé kacsingatnak, ahol jobban is fizetnek, és kevésbé feszült a munkatempó (az előadáson többször is elhangzott, hogy a Ryanair gépeinek 25 percen belül meg kell fordulniuk egy-egy állomáson, és napjában akár két-három oda-vissza utat is meg kell csinálniuk). Abban azonban egyetértettek, ahhoz, hogy ugyanebben a munkakörben tudjanak dolgozni, el kell hagyniuk az országot.

A malévos pilótáknak kedden délután tartottak hasonló toborzógyűléseket. Az egymással is versengő Ryanair és Wizzair egymásra szervezte az eseményt, bár előbbi két időpontot is kijelölt, hogy azok se maradjanak le, akik a másikhoz mentek először. Ez lehetett a magyarázata annak, hogy a Ryanair délután kettőkor kezdődő előadásán jóval kevesebben jelentek meg, mint a Wizzairnél, pedig a Ryanair a Malévhoz hasonlóan Boeingekkel repül, utóbbi viszont Airbusokkal, amelyeket csak átképzéssel vezethetnének a malévos pilóták. A többség mind a két céghez elment, a Wizzairnél várakozók közül sokan azt mondták az [origo]-nak, hogy a másik társaság esti toborzójára mennek majd.

Sok a lehetőség külföldön, de sokan vonakodnak kimenni - mondta az [origo]-nak a Malévnál 1989 óta dolgozó Mészáros Zoltán pilóta. Benne már néhány éve felmerült a lehetőség, de akkor még itthon maradt. Sokakat az riaszt el szerinte, hogy külföldi munka esetében hat- vagy nyolchetente jöhetnének csak haza két hétre, az eddig kiköltözők azt mesélik, hogy bőröndből élnek, ráadásul általában csak hat hónapra kötnek velük szerződést. Lehetne menni Indiába vagy Kínába, de az a "világ másik fele", Afrikába, ahol azonban egyes országokban "túl sok az AK47-es", és ezek miatt senki nem akar elmenni itthonról, pedig "el kell mennünk, mese nincs" - mondta az [origo]-nak a Ryanair pilótáknak tartott tájékoztatója előtt.

"Ebbe nőttem bele"

Mások szerint nem lesz könnyű dolguk elhelyezkedni, a légi ipar is válságban van, és volt már hasonló toborzáson, ahol senkit sem hívtak vissza a jelentkezők közül - mondta egy elkeseredett ősz hajú pilóta. "Ilyen hazug világ ez."

"Vissza akarnak élni a helyzettel" - értékelte a két fapados társaság toborzóit az [origo]-nak a Wizzair előadásáról kifele jövet egy idősödő bajszos pilóta, aki nem akart névvel nyilatkozni. Ő nem volt túl lelkes az esetleges külföldi munkalehetőségektől. "Ötvenévesen, 10-15 ezer repült órával nehogy már a kínai mondja meg, mikor mehetek haza."

A legjobban a műszakiak voltak elkedvetlenedve. Az 1993 óta a cégnél dolgozó, az utóbbi időben repülőmérnökként dolgozó Júlia szerint olyan speciális képzettségük van, amelyt másutt nem tudnak kamatoztatni, ráadásul ő gyerekkora óta légügyi vonalon szeretett volna dolgozni, szakirányú középiskolát végzett, majd a Malévnál képezte tovább magát. "Ebbe nőttem bele, a szüleim is itt éltek, dolgoztak".

Óráról órára csökkenő remény

Van azonban, aki még reménykedik. "Halvány a remény" - mondta egy utaskísérő, aki szerint, amíg a politikai vezetés nem mondja ki egyértelműen, hogy teljesen vége, addig reménykednek, hogy valamilyen formában folytatódik a történet, és utalt Völner Pálnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárának hétfői nyilatkozatára, aki megemlítette egy új nemzeti légitársaság alapításának lehetőségét. 

Mások azonban emlékeztetnek, hogy azt sokkal szervezettebben kellene csinálni, és a korábban csődbe ment hasonló légitársaságokat említették (a belga Sabena, svájci Swissair, a görög Olimpic Airlines), ahol meg tudták oldani, hogy szinte másnap, vagy rövid időn belül más néven folytassák a működést. A Malév leállása miatti helyzetről szóló jelentést két héten belül tárgyalja meg a kormány, de több pilóta emlékeztetett: a versenytársak azonnal rámozdultak a piaci résre, és minden nap újabb veszteség, óráról órára csökken az esélye, hogy újra tudják indítani a repülést.

Forrás:
www.origo.hu/itthon/20120208-malevcsod-ryanair-wizzair-a-versenytarsak-mar-toborozzak-az-utaskiseroket-pilotakat.html

Veszélyes Ryanair-megközelítés Memmingenben

Érdemes megnézni a süllyedési értékeket!

2012. szeptember 23-án a Ryanair 3214-es, memmingeni járata 135 utassal és hatfőnyi személyzettel a fedélzetén már Manchesterből történő indulásánál 25-30 perc késésben volt. A németországi megérkezésük idejére várható 6-os pályairány azzal a vesződséggel járt volna, hogy a pálya végén megfordulva backtrack-elniük kell a terminálig. A 24-es iránnyal járó jóval rövidebb taxizással lefaraghatónak tűnt némi idő a felgyülemlett késésből, ezért az irányítástól erre a pályára ILS-megközelítést kérték, amit meg is kaptak. Az idő fogytán volt, és habár az irányítástól standard ILS-megközelítésre kaptak utasítást, a repülőtérrel való vizuális kapcsolat létrejöttét követően mégis vizuális megközelítésre kértek engedélyt. Az engedély megkapták, a repülőgéppel nagy süllyedési rátával, 250 csomós sebességgel 4000 láb magasságra ereszkedtek, majd a pályára való ráfordulás előtt 220 csomóra fékezték gépüket. A meglehetősen rövid alapfal alatt a gép 20-30 csomós hátszelet kapott, így túl is fordultak vele a pálya meghosszabbított középvonalán. A személyzet megpróbálta orvosolni a bakit, ám eközben a repülőgép továbbra is nagymértékű süllyedésben volt, mígnem az előírt 1000 láb föld feletti magasság alá is lesüllyedt a pálya küszöbétől mintegy 4 tengeri mérföldre. Az EGPWS "Caution, terrain!" figyelmeztetésére csak mintegy 450 láb föld feletti magasságon állították meg a süllyedést, azonnal emelkedésbe kezdtek, 460 láb magasságban azonban újabb EGPWS-figyelmeztetést ("Terrain! Terrain! Pull up! Pull up!") kaptak, így végül az átstartolás mellett döntöttek. A repülőgép a második kísérlet alkalmával rendben leszállt a 24-es pályára...

Síelés repülővel

Egy sítúra lebonyolításának kétségkívül az a legkényelmesebb módja, hogy a csapat a ház előtt álló autóba bepakol, aztán egészen a szállásig gurul. De mi van akkor, ha valaki távoli terepekre vágyik, utál 10-15 órát autózni, vagy egyszerűen csak pár napra akar elugrani a lejtőkre, a lehető legjobb időkihasználással. Érdemes-e repülővel utazni a pályák közelébe? Ha valaki vállalkozik kicsit hosszabb szervezésre, és rugalmas a körülményeket illetően, akkor mindenképp.

Jelen pillanatban három olyan célállomás van Budapestről, amelyek közelében értékelhető minőségű sípályák vannak, és amelyekre néhány ezer forintért elvisznek a fapados légitársaságok. Ha a repülőjegy ára a nullához konvergál, akkor még a célállomáson autót bérelve is olcsóbban kihozható egy sítúra, mint ha például végigautóznánk az olasz vagy francia terepekig.

Olcsóbb bérelni a felszerelést

A repülőgépekre természetesen felfér a sífelszerelés, csakhogy a fapadosoknál elég komoly összegbe kerül a feladásuk. Ráadásul a reptértől a síterepig való eljutásnál is sok helyet foglal a kocsiban, vagy ha síboxot is bérlünk, az is plusz kiadás. A repülős síelést tehát célszerű inkább bérelt felszereléssel tervezni. Ebben az esetben kézipoggyászos utazással, valamint a csapatnak egy-két feladott csomagot fizetve könnyen megvalósítható, hogy még mindig csak néhány ezer forintos költségnél tartunk, amikor reggel 8-kor leszállunk a repülőről a síterep közelében.

A három használható reptér tehát: Bergamo, Milánó és Genf. Bergamóba a Ryanair repül, de sajnos megnehezítette a repülős sítúrát tervezők dolgát, hogy a cég jelentősen ritkítja budapesti járatai számát, s ennek az esti bergamói járatok is áldozatul estek. A legoptimálisabb megoldás ugyanis általában az, hogy a hajnali géppel repülünk odafelé, a késő estivel pedig vissza. Ügyes szervezéssel az indulás napján késő délelőtt már a lejtőkön csúszhatunk, hazafelé pedig egész napos síelés után indulunk a reptérre, s végül saját ágyunkban alszunk.

Bergamo előnye, hogy egyórányi autózással már elérhetők sípályák, igaz, ezek elég szerény méretűek (például Presolana, Monteciampione, Schilpario). Ezek felfedezése elsősorban a néhány napos kiruccanásban gondolkodók számára ajánlott. Mivel ide viszonylag kevesen jönnek teljes egy hétre, könnyű néhány napra szállást foglalni. A hajnali géppel érkezés és az autóbérlés elintézése után célszerű a reptérrel szemközti bevásárlóközpontban lévő hipermarketben elintézni a nagybevásárlást, még mielőtt a pályák felé vesszük az irányt. A szállásadók általában rugalmasak, ha nincs előttünk más az apartmanban, akár délelőtt is el lehet foglalni azt, kényelmesen letéve a cuccokat síelés előtt. Síkölcsönzőből minden terepen több is van.

Milánó fő reptere idén a legideálisabb síelős célpont. Noha nem 1, hanem inkább 2 órás autózással érhetők el a síközpontok, a Wizz Airnek több napon is van esti járata, amihez elég este 8-kor megérkezni a reptérre, tehát ráérünk záráskor lejönni a közelebbi pályákról.

Jobb síterepek is elérhetők

Kicsit hosszabb autózással már Európa legjobbnak tartott síterepei közül is elérhető néhány, például Champolouc, vagy Cervinia, utóbbi egy rendszert képez a svájci határ túloldalán levő Zermatt pályáival. Ezeknél már bonyolultabb a szállásfoglalás, nagy népszerűségük miatt az apartmanok és panziók többségét egyhetes turnusokra is ki tudják adni. Ettől függetlenül a legnagyobb online szállásfoglaló oldalakon (hotels.com, booking.com) mindig fellelhető néhány szabad szállás. Az viszont egyértelmű, hogy az ilyen népszerű terepeken a szállást célszerű korán lefoglalni, akár még a repjegy megvásárlása előtt. A Wizz Airnél télen általában utazás előtt két-három hónappal mennek le a legkedvezőbb szintre az árak, a legjobb szállások viszont ekkorra már elfogynak.

 

A harmadik síelős célállomás Genf, ahonnan ezernyi kitűnő síterep érhető el, akár bérelt autóval, akár tömegközlekedéssel. A Wizz Air új járata konkurenciát állít az easyJetnek, ez lejjebb vitte a repjegyárakat. A hajnali odaút a Wizz menetrendje jóvoltából itt is tiszta sor, sajnos az esti hazaút problémásabb. Egyedül vasárnap van este easyJet-járat Budapest irányába, ami ugyan egy hosszúhétvégés kiruccanáshoz épp ideális, de mivel népszerű járatról van szó, ritkán van rá jegy 10 ezer forint alatt.

A frank erősödése miatt a svájci szállás és síbérletárak igencsak megemelkedtek, de ez igaz a transzferköltségekre is. A svájci vasút sok kedvezményes jegyet kínál, köztük olyat is, mely a reptértől, vagy bármely határállomástól érvényes bármelyik svájci településig, kizárólag külföldiek számára. Ezzel pár éve még elég gazdaságosan lehetett például a genfi reptérről Zermattba vonatozni, de a 130 frankos retúr ár ma már riasztó. A néhány ezer forintos repülőjegyhez kapcsolva talán azoknak érheti meg, akik családdal utaznak, mivel 15 év alatt ingyenesen szállítják a fiatalokat.

Olcsóbb lehet a folyamatosan elérhető, igen kedvezményes, úgynevezett supersaver jegyeket levadászni. A másik opció pedig az, hogy a genfi reptérről átsétálunk a francia oldalra és az ottani olcsóbb terepeket vesszük célba, kedvezőbb árakon bérelhető autóval.

Egy kis ármustra

A három síelős reptér mindegyikére könnyedén lehet jegyeket találni akár már 2300 forinttól. Bergamóba a Ryanairnél januárra például ez az alapár, februárra és márciusra viszont 3300 forinttól indul a licit. Sajnos a hétvégék drágábbak, de 10 ezer forint fölé ritkán mennek az ajánlatok.

A Wizz Air Malpensára szintén alig 2 ezer forint fölöttről indít, s akinek Wizz Air hitelkártyája van, a 0 forintos foglalási díj jóvoltából 290 forintért is repülhet. Ez a kedvezmény azonban január elején megszűnik. Genf esetében a Wizz Air új belépő a piacra, ezért szinte valamennyi járatára adja a 2300 forintos árat. Aki nem akar belépni az általában már 4 fő foglalása esetén megtérülő Discount Clubba, az 1300 forinttal többet fizet, viszont bankkártyás fizetés helyett banki átutalást választva 900 forinttal csökkenthető a fejenkénti viteldíj.

Az easyJet különböző árakat alkalmaz a két útirányra, Genf felé akár már 4 ezer forinttól el lehet csípni jegyeket, vissza viszont 10 ezerről indulnak az árak. Nagyobb csapat esetén kedvező, hogy itt a foglalási díj nem fejenként, hanem foglalásonként fizetendő.

Az autóbérlés tarifái Olaszországban általában 35-40 eurótól indulnak egy alsó középkategóriás járgányra naponta, minimum 3 nap bérlés esetén. Aki egy Bergamóhoz közeli, kisebb síterepre indul, azt is megteheti, hogy például egy 6-7 fős csoportnál kettőt fordul a síterepig, közben a később indulók elintézik a nagybevásárlást a reptérrel szembeni hipermarketben. Ezekre a kis terepekre busszal is el lehet jutni, de az persze kicsit nehézkes. A reptérről be kell utazni Bergamóba, onnan 1-2 óránként vannak járatok, amelyek 10 euró körüli árért elvisznek a sípályákig. Bergamóból van kimondott sítranszfer is a komolyabb síterepekre, Bolzanóba és környékére is 25 eurótól. Ezek azonban épp Magyarország irányába esnek, nem biztos, hogy megéri elrepülni, majd 3 órát visszafelé buszozni a helyett, hogy kocsival menjünk el arra a környékre.

Malpensáról eleve 10 euró a bejutás Milánóba, majd 3-4 óra buszozással és átszállással lehet csak elérni például Cerviniát, de a többi közeli völgy terepeinél is hasonló a helyzet. Itt mindenképp érdemes kocsit bérelni, már csak azért is, mert a bérletek több terepre is érvényesek, célszerű több helyen síelni.

A genfi reptérről minden fontos síterepre kényelmesen el lehet jutni transzferbusszal. Ezek részletes menetrendje megtalálható a reptér honlapján, külön a francia és külön a svájci terepekre. A franciaországi Chamonix-ba például online foglalva 50 euró a retúr buszjegy, a menetidő másfél óra, napi több járat van.

Sífelszerelést Chamonix-ban 3 napra nagyjából 60 euróért lehet bérelni a helyszínen, de ha online előre foglalunk, akár 40 euróból is kijöhetünk. Hat napra 70 euró a legjobb ár, ami persze az alap minőségű lécre és bakancsra vonatkozik, van több kategória is. Az olasz oldalon hasonló árak vannak, míg a svájci bérlés akár 50 százalékkal is drágább lehet.

Forrás:

http://www.origo.hu/utazas/porho/20121227-hogyan-lehet-fapados-jaratokkal-siterepekhez-reulni.html

[Lapszemle] A Wizz Air utasai is sátrazni fognak

A kép nem áll messze az igazságtól...

A Budapestről diszkont-légitársasággal utazók tartósan felkészülhetnek arra, hogy a beszállás előtt egy alig fűtött sátorban kell várakozniuk a beszállítási procedúrára. A fapados cégek sorához a Wizz Air is csatlakozik, amely eddig busszal vitte ki utasait a gépeihez. Az érdekellentét a repülőtér és a társaságok között feloldhatatlannak tűnik.

Múlt heti tapasztalatunk szerint a kinti 8 fokban a fűtőszálakkal 15 fok körüli hőmérsékletet tudtak biztosítani a repülőtér betonján nemrég felállított sátrakban, télen az 5-10 fok a cél. Ez nem túl sok, de a kinti ácsorgásnál mindenképp jobb. Ha sokat kell várakozni, az komolyan megterhelheti az utasokat, mivel sem szék, sem mosdó nincs a sátrakban, hely is csak annyi, hogy kétgépnyi utas sorban állva elférjen. A legfurcsább dolog a rendszerben az, amikor a beszálló utasok útja keresztezi az épp érkezőkét, akik a géptől a terminál felé kutyagolnak. Ilyenkor az érkezőket feltartóztatják, és várniuk kell néhány percet.

Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője az [origo] kérdésére elmondta, hogy az új rendszert a légitársaságok szakembereivel együtt dolgozták ki. Minden légitársaság eldöntheti, marad-e a hagyományos kiszolgálásnál, vagy az olcsóbb fapados megoldás mellett dönt - utóbbi díjai már bekerültek a repülőtér új tarifatáblázatába. A jelenlegi sátras megoldás csak idén télre szól, a tervek szerint már jövő tavaszra felépülhetnek az új, fix könnyűszerkezetes épületek, a reptér jelenleg az építési engedélyre vár. Maga az építés sokkal gyorsabb, mint a szükséges engedély beszerzése.

Az elmúlt napokig egyébként a Ryanair mellé az easyJet, a Norwegian és a Jet2 állt át a gyalogos beszállításra, a napokban azonban a Wizz Air is csatlakozik hozzájuk. A schengeni övezeten kívülre utazók továbbra is busszal mennek majd, mert a 2B terminálon van csak határellenőrzés. A Transavia és a Germanwings marad a buszos beszállításnál, az utasoknak nem kell gyalogolniuk, csak lesétálni a terminálból a buszig. A hagyományos légitársaságok továbbra is használják a buszos és az utashidas megoldást is.

A reptér bízik abban, hogy a légitársaságok részére alacsonyabb díjért kínált gyalogos beszállítási lehetőség nyomán csökkenhetnek a jegyárak, a légitársaságok pedig újabb járatokat indítanak Budapestre - mondta Hardy Mihály.

A Wizz Air az [origo]-nak megerősítette, hogy elkezdte használni a Budapest Airport által biztosított alacsony költségű beszállási létesítményeket azért, hogy a jegyárakat alacsonyan tartsa. "Reméljük, hogy a Budapest Airport felgyorsítja a tervezett építési munkálatokat, hogy ezek az átmeneti létesítmények megfeleljenek annak a magas kényelmi színvonalnak, amelyet a Wizz Air utasai Európa-szerte 80 reptéren megszokhattak" - nyilatkozta Daniel de Carvalho, a Wizz Air vállalati kommunikációs menedzsere.

Mindenki a saját érdekét nézi

A légitársaságok és a repterek viszonya mindig elég bonyolult. A repterek természetesen abban érdekeltek, hogy minél több cég repüljön hozzájuk, és minél magasabb díjat fizessenek a szolgáltatásokért. A légitársaságok pedig olyan útvonalakat keresnek, amelyek a lehető legnagyobb profittal kecsegtetnek. A nyitandó útvonalakról szóló döntésben az egyik fontos tényező az, hogy egy adott repteret milyen költséggel tudnak használni, a fapados társaságoknál pedig különösen gyakori, hogy az exceltábla azt mutatja: csak kedvezményes reptéri díjak esetén érdemes repülni egy útvonalon.

A budapesti sátras beszállítós megoldás alapvetően azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a légitársaságok költségeit, ami új járatokat hozhat. Az utasnak persze kényelmetlen a helyzet, de aki diszkont-légitársasággal utazik, Európa más tájain is számolhat hasonló fapados megoldásokkal.

A budapesti reptér helyzetét alapvetően meghatározza, hogy nincs alternatíva a környéken, tehát a fapadosok sem tudnak mással tárgyalni. Ez jó alkupozícióba hozza a repteret, ugyanakkor a privatizáció során a vevő túlságosan magas összeget fizetett érte, és túlságosan optimista forgalmi prognózisok alapján vállalt fejlesztési kötelezettséget, így évek óta csak fut a pénze után. Erre jött még a Malév csődje, ráadásként pedig a XVII. és a XVIII. kerület önkormányzata durván megemelte a 2012-es évre fizetendő telekadót, a tavalyi évhez képest a 3,3-szeresére. A telekadó miatt a Budapest Airport az Alkotmánybírósághoz fordult, de ha pozitív elbírálásban részesül, akkor is igen nehéz helyzetben marad, tehát nagyon nagy szüksége van a légitársaságokra és a bevételre.

Élet a Malév csődje után

Az adófizetői pénzből fenntartott Malév által fizetett magas díjak kiesése után a reptér a korábbiaknál sokkal jobban rákényszerül a fapados cégekre. A budapesti bázisú Malév a minden berepülő légitársaság által fizetett díjak mellett rengeteg más szolgáltatást is vett a reptértől, ezek pótlása lehetetlen feladat a reptér számára. Viszont budapesti bázisnyitásra, illetve bővítésre a Malév utáni helyzetben csak a két európai ultrafapados cég, a Ryanair, illetve a Wizz Air mutatott hajlandóságot, velük kellett tehát a legjobb megállapodást megkötniük.

A Wizz Airrel az elmúlt nyolc évben korrekt kapcsolatot alakított ki a reptér, mindkét fél állítása szerint gyorsan sikerült megállapodni a bővítés pénzügyi vonatkozásairól is. A Ryanair azonban híres arról, hogy diktálni akarja a feltételeket, és ahol ennek ellenállnak, onnan azonnal távozik. Budapestről is kivonultak 2009-ben, most viszont lehetőséget láttak a Malév utáni piaci rés betöltésében, és kimondottan olyan útvonalakkal és menetrenddel tértek vissza, amellyel megpróbálták a Wizz Airt kiszorítani.

Ez eddig nem sikerült, mindkét cég igen alacsony áron kínálja jegyeit Budapestről, és veszteségesen működik a pesti bázison. Egy ilyen helyzetben különösen fontos a költségeik minimalizálása, de míg a Wizz Air bizonyosan hosszabb távra tervez Budapesten, a Ryanair esetében igencsak kérdéses, hogy mit akar ezen a piacon. Az biztos, hogy folyamatosan alacsonyabb díjakat követel a reptértől, és igazából nem érdekli, hogy ezért cserébe az utasoknak nyújtott szolgáltatás színvonala mennyire alacsony.

Amikor a Malév csődbe ment, a Ryanair természetesen a legolcsóbban használható utaskiszolgálási lehetőséget kereste. Az akkor még nyitva tartó 1-es terminálra nem fért be, a 2-esen pedig azt a lehetőséget kapta, hogy a gépei távol állhatnak meg a termináltól, és odáig az utasoknak ki kell gyalogolniuk. A beszállókapu a terminálban maradt, a beszállókártyák és az úti okmányok ellenőrzése is ott történt, majd az utasok kordonok között elsétáltak a gépig, ahol általában 10-20 percet várakoztak a betonon, mielőtt felszállhattak. Nyáron, a nagy hőségben sokan rosszul lettek, a reptér a kánikula idején inkább buszt biztosított, miközben a légitársaságot egyáltalán nem érdekelték a viszonyok.

Mivel a többi diszkont légitársaság részéről is arra mutatkozott igény, hogy legyen egy olcsó, fapados beszállítási lehetőség, a reptér az őszig kizárólag a Ryanair által használt, gyalogos megoldás fejlesztése, kulturáltabbá tétele mellett döntött. Ennek az ideiglenes eredménye a mostani sátras beszállítás, amikor a terminálból csak egy beszállókártya-ellenőrzés után sétálnak ki az utasok a gépek közelébe, a tényleges beszállítási procedúra (útiokmány- és beszállókártya-ellenőrzés) már a frissiben kialakított négy nagy sátorban történik.

Hogyan néz ki mindez külföldön?

A budapestihez hasonló beszállítási megoldások megszokottak Európában, de ilyen hosszú gyaloglás és a gurulóutak mellett kiépített sátorváros nem jellemző. A másodlagos reptereken, melyeket szinte kizárólag a diszkontcégek használnak, eleve úgy alakították ki az utaskiszolgálás rendszerét, hogy az a legolcsóbb legyen. A gépekhez többnyire gyalogolnak az utasok a termináltól, de a beszállítási procedúra még benn, a melegben történik, a távolság a gépig pedig nem több 2-300 méternél.

Azok a nagy repterek, melyek fapadosokat is kiszolgálnak, gyakran külön diszkontterminálok kialakításával alkalmazkodnak ahhoz az egyértelmű trendhez, hogy az Európán belüli légi forgalomban a fapadosok aránya megállíthatatlanul nő, a hagyományos légitársaságok egyre inkább csak a tengerentúli járatokhoz történő ráhordást tudják nyereségesen végezni. Érdekes látni a különbséget például Rómában, vagy Berlinben a terminálok színvonala között. Budapesten ugyanakkor a 2-es terminál adottságai és a reptér pénztelensége miatt, úgy tűnik, nincs lehetőség kulturáltabb megoldásra.

Forrás:
http://www.origo.hu/utazas/20121107-tartosul-a-satras-beszallitas-a-budapesti-repuloteren.html

[Lapszemle] Saját utascsarnok a Ryanairnek?

A Budapest Airport (BA) őszre egy könnyűszerkezetű épületet állít fel a 2-es terminál közelében kifejezetten a Ryanair számára, így a vezető európai fapados társaság utasainak kiszolgálására.

A tervek szerint egy könnyűszerkezetű épületet húz fel a Liszt Ferenc Nemzetköz Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a 2-es terminál közelében a Ryanair utasainak kiszolgálására, ez egyelőre még csak az engedélyeztetés fázisában van, s októberre lehet belőle valami – mondta a Napi Gazdaságnak Hardy Mihály, a BA kommunikációs igazgatója.

Az ír diszkont légitársaság a Malév leállása után tért vissza Budapestre, és a Ryanair kizárólag a gyalogos be- és kiszállással akarta biztosítani járatai indítását. A hatóságok az utashidas állóhelyekre kidolgozott repülőtéri technológiát csak a tesztüzem idejére hagyták jóvá. Ezt követően a BA által kidolgozott új technológia egyszerre négy járat kiszolgálását tudja biztosítani a gyalogos ki- és beszállás mellett úgy, hogy csak egy utashíd használata szükséges.

Ezáltal a gyalogos be- és kiszállások a repülőtér forgalmi előterének – ahol a repülőgépek kiszolgálása zajlik – olyan külső részén történnek, ahol más járatok kiszolgálását nem zavarják. Ezzel a korábbi technológiákhoz képest az utas- és repülésbiztonság kockázata jelentősen csökken. A BA már korábban jelezte, hogy ezt is átmenetinek tekinti, a végleges megoldásban az említett könnyűszerkezetű épület szerepel, amellyel jelentősen csökkenthető az a távolság, amelyet az utasoknak a termináltól a járatig meg kell tenniük és megszüntethető az utazók repülőgép előtti, betonon történő várakozása.

Forrás:
http://hvg.hu/kkv/20120614_ryanair_ferihegy

[Kirakat] Ryanair B737-800

Ryanair B738s stand in a row

EI-DCK

EI-DWD

EI-DWO

EI-ENE

EI-DLI

EI-DPE

Viszlát, T1!

Ryanair-pushback a Celebi vezénylésével még 2010-ből...

[Régen és most] Ryanair

Ki-ki döntse el maga, melyiknek mik (voltak?) az előnyei...

B737-200 - 1997 (felső sor), B737-800 - 2012 (alsó sor)

Ryanair 'Jaguar Jet'

Az alább látható B737-200-as idén ünnepelné 30. születésnapját. 1982-ben a Britannia Aiwaysnél kezdte pályafutását, majd két évvel később, alig egy évre, a Spantax nevű spanyol légitársasághoz került. 1985-ben visszavásárolta tőlük a Britannia Airways, és visszaszerezve korábbi lastromát, majd' 10 éven át szolgált náluk. 1994-ben eladták a Ryanairnek, ahol 1997-ben, néhány más gépükhöz hasonlóan, úgyn. logo jetet csináltak belőle. 2004 nyarán, majd' 30 évnyi szolgálat után nyugdíjazták, majd eladták a Flightdeck Solutions nevű cének, mely 737NG szimulátorrá alakította át cockpitját...

[Lapszemle] Sok száz használt Boeing eladó

A Ryanair, miután nem tudott a Boeinggel az új repülők áráról megállapodni, úgy döntött, újsághirdetés útján keres magának ötven használt 737-est. A hirdetésre meglepő módon több mint hatszáz ajánlat érkezett.

Az olcsó jegyeiről ismert Ryanar légitársaság bejelentette, hogy több mint hatszáz ajánlat érkezett használt Boeingeket kereső hirdetésére. Az ír cég korábban nem tudott megállapodni a Boeinggel az új gépek áráról, ezért döntött használt repülők vásárlása mellett. A Ryanair az újsághirdetéssel ötven gépet szeretett volna találni, de több mint hatszáz 737-esre kapott ajánlatot. A légitársaság nyilatkozata szerint az árak "jóval alacsonyabbak" a szeptember 11-i merényletsorozat előtti áraknál.

Évek óta nem tapasztalt árzuhanás

Az ágazattal foglalkozó elemzők egyelőre nem próbálják megjósolni, összesen mennyit esnek a repülőgépárak a terrortámadások következményeként. A gazdasági növekedés lassulása, a kedvezőtlen piaci feltételek miatt idén már szeptember 11-e előtt körülbelül 15 százalékkal estek az árak. A Fitch hitelminősítő szerint az árcsökkenés akár 35 százalékos is lehet - ilyen áresést utoljára az Öböl-háború után tapasztalt az iparág.

A Ryanair nem örül az állami segítségnek

A Ryanair a támadások után bejelentette, hogy ellenzi, hogy a légitársaságok állami segítséget kapjanak. Szerinte ugyanis a nagy cégek szándékosan eltúlozzák az amerikai merényletsorozat következményeit, hogy minél több támogatáshoz jussanak. A Ryanair felszólította riválisait, hogy inkább alacsonyabb árakkal csalogassanak magukhoz több utast, ahelyett, hogy állami segítségére várnak.

Michael O'Leary, a Ryanair elnök-vezérigazgatója ugyanakkor közölte, hogy légitársasága a merényletek óta ugyanannyi jegyet ad el, mint korábban. Igaz, a Ryanair semmit sem bíz a véletlenre: a merényletsorozat utáni héten új akciót indított, amelyben egymillió jegyet készül eladni, tíz font alatti áron. A cég honlapja szerint Londonból Velencébe vagy Stockholmba egy, Brüsszelbe két fontba kerül a jegy.

Forrás:
http://index.hu/gazdasag/vilag/ryan1001/
  

[Hírsarok] Egy egész osztály repült Ferihegyről

Négy általános iskolai osztályt és kísérőtanáraikat látta vendégül a Ryanair miután egy rajzpályázat keretében elnyerték a Magyarország feletti sétarepülés lehetőségét. A kellemes, tavaszi vasárnap délutánon a SkyCourt konferenciatermében gyülekeztek a gyerekek, akiket sok szülő is elkísért a repülőtérre. A legtöbb kisiskolás talán most először repült életében, így az ír légitársaság igazán nagy élménnyel ajándékozta meg őket. A Ryanair részéről Henrike Schmidt értékesítési menedzser és csapata fogadta a gyerekeket. A SkyCourt konferenciaterme egy szempillantás alatt megtelt a lelkes kis utazókkal. A légitársaság itt osztotta ki a névre szóló beszállókártyákat és minden résztvevő kapott egy ajándék nyakpántot is, amelynek végén egy kis Ryanair játékrepülőgép lifegett. Amíg az egyik osztály a másikat várta az adminisztratív jellegű beszállókártya kiosztásban a Ryanair meghívott bohóca igyekezett a gyerekek szórakoztatására sietni, amit ők nagy lelkesedéssel és örömmel is fogadtak. Egy gyors csoportkép a nyertes pályamunkák részvételével és végül indulás a biztonsági átvizsgálási kapukhoz következett, ahol egy egész Boeing 737-esre szóló gyereksereg állított igen hosszú sort. A Budapest Airportnak köszönhetően azonban az átvizsgálás szinte pillanatok alatt megtörtént, mivel külön kapukat biztosítottak a Ryanair kis utasainak. A 2A terminál indulási várójában is folytatódott a jó hangulat, ahol a repülőgép indulásáig szórakoztató műsorban részesültek a repülés előtt álló gyermekek. Egy kis izgalomfokozó várakozást követően közeledett a várva várt pillanat, az A9-es kapun keresztül indulás a repülőgéphez, amely a 73-as állóhelyen várta utasait, akik busszal érkeztek az EI-DWC lajstromjelet viselő repülőgéphez. Egy gyors búcsú integetés és máris megtelt a Boeing 737-800 típusú repülőgép fedélzete. A betonról, de még a repülőgép fedélzetéről is jól kivehető volt, hogy sok szülő a Kisteraszról, ahonnan kitűnő rálátás volt a repülőgépre igyekezett figyelemmel kísérni a gyerekek indulását.
A felszállás előtti szokásos adminisztratív teendők elvégzését követően zárták az ajtókat, a kapitány köszöntötte utasait és a magyarul is beszélő utaskísérők pedig gyorsan megtartották a kötelező biztonsági bemutatót. Miközben a második, a magyar nyelven szóló demo futott a repülőgép már útban volt a Liszt Ferenc repülőtér 1-es futópályája felé, hogy onnan nekifutva felszállhasson a majd 40 perces sétarepülésre. Két szerencsés gyermek, akiket stílusosan egy kalapból sorsoltak ki a pilótafülkéből nézhette végig a felszállást és ugyanígy két másik gyermek a földet érés pillanatait. Az új-generációs, wingletes Boeing 737-es a 31L futópályához gurult felszálláshoz. A CFM56 típusú sugárhajtóművek felzúgása és a repülőgép megindulása nagy üdvrivalgást keltett az utaskabinban. A személyzet, amely egyébként jól láthatóan, függetlenül attól, hogy egy séta jellegű repülésről volt szó minden repülésbiztonsági szabályt szigorúan szem előtt tartva járt el. A repülés közben a hátsó traktusban üdítőt szolgáltak fel a gyerekeknek, akik nagy érdeklődéssel a pilótakabint is megtekinthették. Az egyfolyosós repülőgépen a kétirányú közelekedéstől persze egy kissé kaotikus állapot alakult ki, de ez semmit sem vont le az élményből, hiszen a gyerekek szemmel láthatóan nagyon élvezték a repülést és a fedélzeten történő szabad mozgást. A leszállás a pályairánynak, illetőleg az ahhoz kötődő eljárásrendnek megfelelően 31R futópályára történt és az egyébként valóban szép földet érést a magyar szokásnak megfelelően tapsvihar köszöntötte. A terminálra történő visszabuszozást követően a Ryanair és a Budapest Airport közösen egy kis édesség ajándékcsomagot adott át a gyerekeknek, amellyel véget is ért az alkonyatba nyúló vasárnapi program. A Budapest Airport munkatársai a megszokott magas színvonalon és precizitással szervezték meg az eseményt és az is mindenképp szót érdemel, hogy igazán rég volt alkalom arra, hogy egy légitársaság sugárhajtású repülőgéppel ilyen, gyerekeknek szóló ajándék repülést szervezzen.

Forrás:

http://airportal.hu

Ryan élete

Bepillantás a repülés szépségeibe egy Ryanair B737-800-as cockpitjából...

[Hírsarok] Tizenhárom budapesti járatát törli a Ryanair

Tizenhárom budapesti járatát törli a következő két hétben a Ryanair a repülőtéri rendőrség  pilóták és utaskísérők ellenőrzését érintő eljárása miatt - közölte a légitársaság. A Ryanair tegnap figyelmen kívül hagyta a szerinte szükségtelen eljárást, erre válaszul a reptér nem adta meg a felszállási engedélyt két járatnak. A Ryanair ezt követően jelentett be járattörléseket.

A Ryanair március 3-a és 16-a között tizenhárom budapesti járatot  töröl a reptéri hatóságok "ostoba eljárása" miatt - közölte a légitársaság. A Ryanair szerint a reptéri rendőrség ragaszkodik ahhoz, hogy a pilóták és utaskísérők akkor is kiszálljanak okmány- és biztonsági ellenőrzésre a (nem schengeni állomásról - a szerk.) Budapestre megérkező (ill. nem schengeni célállomásra tartó - a szerk.) gépekből, amikor csak 25 percük van a visszaindulásra.

"Ez az idióta eljárás jelentős késéseket eredményezett és kényelmetlenséget okozott több ezer Ryanair-utasnak Budapesten és máshol is" - írta közleményében a légitársaság, amely szerint az EU-jogszabályok nem írnak elő ilyen eljárást és a cég által használt 170 többi uniós reptér egyikén sem vezettek még be hasonlót.

A légitársaság ezt meg is írta a Budapest Airportnak, és bejelentette, hogy az írországi és nagy-britanniai járatain a budapesti személyzet március 1-jétől figyelmen kívül fogja hagyni az eljárást a 25 perces időkorláttal megforduló gépeken. Ezt követően nem adott felszállási engedélyt a Budapest Airport a Ryanair március 1-jei manchesteri és másnapi baden-baden-i járatának, így ezeket a járatokat törölniük kellett - tette hozzá a társaság.

Bár a reptérrel és a reptéri rendőrséggel ma is egyeztettek még, az eljárást nem változtatták meg, ezért a Ryanair a további késések elkerülése érdekében 13 járat törlése mellett döntött a következő két hétre vonatkozólag. A döntés a cég szerint négyezer utast érint. A társaság közleménye hozzátette, addig nem is indítják újra a járatokat, amíg a hatóságok meg nem változtatják a szabályokat.

Michael O'Leary, a Ryanair vezére szerint semmi sem indokolja a repülőtéri rendőrség eljárását, mert helyi pilótákról és fedélzeti alkalmazottakról van szó, akik budapesti munkanapjuk elején és végén egyébként is átesnek a bevándorlási és biztonsági ellenőrzéseken. "Nem tudjuk elfogadni azt a helyzetet, hogy ezeknek a dolgozóknak le kell szállniuk a gépekről, és át kelljen menniük az ellenőrzésen a 25 perces fordulóidő alatt" - idézte a közlemény O'Learyt.

A Ryanair elnézést kér azoktól az utasoktól, akiket a döntés érint és a közlemény szerint fel fogják venni velük a kapcsolatot, hogy segítsenek nekik utazásuk újratervezésében.

Hardy Mihály,

a BUD szóvivóje elmondta: az esetben a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság érintett a Ryanair minden állításával szemben. A felszállási engedély megtagadása a légiirányítás kötelessége abban az esetben is, ha a személyzet valamely tagja nem esett át az útlevél vizsgálaton. Ez pedig a nem-schengeni országból schengenibe történő belépés esetén kötelező - tett hozzá Hardy. Elmondta: csakúgy mint a Wizz Air vagy akár a Malév esetében,  a Ryanair előtt is nyitva a mobil útlevélellenőrzés lehetősége az egyik zónából a másikba történő átlépés esetén. A reptéren úgy tudják, a személyzet vonakodott alávetni magát a kötelező eljárásnak.

A BUD a következő rövid közleményt töltötte fel honlapjára válaszképpen: „A Budapest Airport sajnálattal vette tudomásul, hogy egy repülőtéri működési kérdésben vita alakult ki az egyik itteni légitársaság, a Ryanair és a határőrizetért felelős Repülőtéri Rendőrség között. A Budapest Airport folytatja erőfeszítéseit, hogy ezt a vitát a két érintett fél minél rövidebb idő alatt sikeresen meg tudja oldani. Az ügyben érintett utasoknak kérdéseikkel közvetlenül a Ryanairhez kell fordulniuk.”

Utóbbi mondat már csak azért is lényeges,

mert a március 1-jei járattörlés miatt az utasoknak elküldött levélben Michael O'Leary a Ferihegyre hárítja át a felelősséget. Mi több, azt javasolja, hogy forduljon mindenki a vezérigazgató Jost Lammers-hez, akinek  telefonszámát és e-mail címét is megadták a levélben. A kényelmetlenségekre utalva a légitársaság ekképp fogalmaz: „Mivel ezen körülmények teljesen kívül esnek a Ryanair befolyásán, Önök jogosulttá válnak a megfizetett jegy ár teljes visszatérítésére, mely a napokban feldolgozásra is kerül.” Az is kiderül, nem O'Leary vált bőkezűvé, hanem „bármely, a törlésből származó költség” megtérítését a Budapest Airporttól várja.

A törölt járatok:

• március 3., szombat
  FR 8355 / 8356
  Budapest-Memmingen-Budapest
   
• március 4., vasárnap
  FR 8513 / 8514
  Budapest-Thessaloniki-Budapest
   
• március 5., hétfő
  FR 8553 / 8554
  Budapest-Baden-Budapest
   
• március 6., kedd
  FR 8355 / 8356
  Budapest-Memmingen-Budapest
   
• március 7., szerda
  FR 8513 / 8514
  Budapest-Thessaloniki-Budapest
   
• március 8., csütörtök
  FR 8357 / 8358
  Budapest-Manchester-Budapest
   
• március 9., péntek
  FR 8553 / 8554
  Budapest-Memmingen-Budapest
   
• március 11., vasárnap
  FR 8513 / 8514
  Budapest-Thessaloniki-Budapest
   
• március 12., hétfő
  FR 8553 / 8554
  Budapest-Baden-Budapest
   
• március 13., kedd
  FR 8355 / 8356
  Budapest-Memmingen-Budapest
   
• március 14., szerda
  FR 8513 / 8514
  Budapest-Thessaloniki-Budapest
   
• március 15., csütörtök
  FR 8357 / 8358
  Budapest-Manchester-Budapest
   
• március 16., péntek
  FR 8553 / 8554
  Budapest-Baden-Budapest

Forrás:
http://hvg.hu/gazdasag/20120302_ryanair_torles
http://www.turizmusonline.hu/cikk/he__mar_vonul_is_ki_a_ryanair
http://travelo.hu/kozel/2012/03/02/jaratokat_torol_a_ryanair/

[Hirdetés]

Ki gondolta volna, hogy 1985-ben már létezett a Ryanair?! És, hogy egy turbopropos Embraerrel kezdtek?! Azóta persze kinőtték magukat az írek, és Európa legnagyobb fapados légitársaságává lettek...

Krokodil a fedélzeten!

2007 novemberében történt, hogy a Ryanair Bergamóból Rómába tartó járatára az egyik utas egy plüsskrokodillal érkezett, amit annak nagy mérete miatt tulajdonosa a poggyásztartó helyett a földön helyezett el. A személyzet figyelmeztette, hogy az "állat" ott nem maradhat, mire olyan heves szóváltás alakult ki, hogy a végén rendőrt kellett hívni. A disputa miatt kígyózó sor alakult ki a gép ajtajában, minek következtében a járat csak 2 órával később indulhatott el úticélja felé - az ominózus utas és kézipoggyásza nélkül...

2009 júliusában az Egyptair Kairóból Abu Dabhiba tartó 916-os járatán utazó utasok számára ellenben egy 30 cm hosszúságú élő kölyökkrokodil feltűnése okozott riadalmat. A személyzet valóságos Crocodile Dundee-ként lépett fel, és befogta az állatot, így a járat gond nélkül folytathatta útját úticélja felé. A leszállást követően a házi kedvencet visszajuttatták a kairói állatkertbe...

FR 4102

Ryanair B737 megilletődötten, kificamodott bokával

2008. nov. 10-én a Ryanair EI-DYG lajstromjelű, Frankfurtból érkező Boeing 737-800-asát Róma-Ciampino repterére való megközelítés során súlyos, madarakkal történő ütközés érte. A személyzet sikeres kényszerleszállást hajtott végre annak ellenére, hogy a mintegy 90 madárból álló raj nem csak mindkét hajtóművet, de az egyik futóművet is megrongálta. A fedélzeten tartózkodó 172 ember közül mindössze 8 utast és a személyzet 2 tagját szállítottak kórházba könnyebb sérülésekkel, a többiek sértetlenek maradtak. Nem úgy a repülőgép, melyet leírtak a törzset és a hajtóműveket ért nagyfokú megrongálódás miatt...

Képek:

http://airliners.net