A lényeg a háttérben... |
A francia Sud Aviation (akkori nevén SNCASE) repülőgépgyár első rövid-közepes hatótávolságú jet-je az 1955-ben megjelenő SE 210 'Carevelle' volt. Ez a típus az egyik legsikeresebb első generációs jetliner az európai kontinensen, olyannyira, hogy az Államok piacára betörve még a United Airlines is rendelt belőle 20 példányt. A Caravelle rendszeresítette a hátulsó hajtómű-elrendezését és az úgyn. clean-wing dizájnt, vagyis, hogy a hajtóművek nem a szárnyon helyezkednek el, mely azóta számos repülőgépcsaládban elterjedt.
1951-ben a francia ipari minisztérium polgári repülési tagozata pályázatot írt ki egy 2000 km hatótávolságú, átlagosan 600km/h utazósebességű, 55-65 utas, valamint 1000 kg áru szállítására alkalmas repülőgép tervezésére. A francia tervezőirodák válasza több mint 20 különböző dizájn volt. Tanulmányozva a beküldött anyagokat, 1952 márciusára 3 pályamű maradt versenyben. A tervek alapvetően az akkoriban legelterjedtebb hajtómű, a Rolls-Royce Avon különböző, törzsön való elhelyezésében ill. azok számában különböztek egymástól. Mivel épp ezidőtájt dobta piacra a cég új, 40kN teljesítményű Avon hajtóművét, a teljesítmény leadásához két hajtómű messze elegendőnek ígérkezett. A testület a három hajtóműves SNCASE-terv, az X-210 mellett tette le a voksát, ám előtte még átterveztette az irodával kéthajtóművesre. Két hónappal később elfogadták az újratervezett pályamunkát, majd 1953 júliusában két prototípusra ill. másik két, anyagfáradási tesztek céljára felhasználandó repülőgépre adtak le megrendelést. A Sud Aviation licensz-megállapodás keretében a Caravelle orr-részét és pilótafülke-elrendezését is a a brit de Havilland repülőgépgyár Comet típusától kapta, míg a gép többi része saját fejlesztés volt.
A 'Madame de Gaulle'-ra keresztelt első prototípus 1955 áprilisában gördült ki a gyárból, és egy hónapra rá emelkedett a levegőbe. Az első megrendelések 1956-ban érkeztek az Air France-tól, majd egy évvel később a SAS-tól. A Caravelle 1959 májusában kapta meg típusengedélyét, ezt követően állt szolgálatba az említett légitársaságoknál. Különböző altípusait számos légitársaság működtette világszerte. A két prototípussal együtt összesen 282 darabot építettek belőle. Európában 1996 októberéig, az afrikai kontinensen 2004 augusztusáig repült menetrendszerűen...
Általános jellemzők:
Személyzet: 3
Utasok száma: 80
Hasznos terhelés: 8,4t
Hossz: 31,01m
Fesztáv: 34,3m
Magasság: 8,72m
Szárnyfelület: 146.7 m²
Szárnyprofil: 20°
Üres tömeg: 22,2t
Max. felszállósúly: 46t
Erőforrás: 2 × Rolls-Royce Avon Mk.527; 50.7 kN / hajtómű
Teljesítmény:
Max. sebesség: 805 km/h (435 csomó)
Hatótávolság: 1,700 km
Max. utazómagasság: 12,000 m
Külön figyelmet érdemel a kapitányi kormányrúd a tillerrel! |
A Párizs melletti Athis-Paray Aviation múzeum kiállítási példánya |
A Lifetime Television Network promóciós célokat szolgáló Caravelle-je |
Hol vannak még azok a piros Boeingek?! |
Nagyobb a füstje, mint a... |
Az utolsó menetrendszerű járat (volt) - Ruanda, 2004 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése