A repülőgépek hajtóművei üzemanyagot égetnek el, az égéstermékek különböző mennyiségű oxidok, kén, nitrogén, szén-dioxid, víz, koromszemcsék. A hajtóművekből kiáramló égéstermékek a légkörben lévő vízpára számára kondenzációs magként szolgálnak. Ha a repülési magasságban jelen van kellő mennyiségű víz, akkor a kis, mikroméretű szemcsékre, amelyek a repülőgépből kiáramlanak, ez a víz kicsapódik, kifagy - ahogy normál felhőképződés során is a levegőben lebegő kis porszemcsék szolgálnak kondenzmagként. 9-11 ezer méter magasságban, ahol a repülőgépek közlekednek, jóval hidegebb van (-40Cº – 55Cº), mint a földfelszínen, a légnyomás pedig alacsony, a földi légnyomás kb. 10%-a, így a levegő képes könnyen vízpárával túltelítetté válni. A levegő többnyire mindig tartalmaz több-kevesebb gáz halmazállapotú nedvességet, vízgőzt. A harmatpont felett a vízgőz „feloldódik” a levegőben. Amikor a levegő hőmérséklete csökken, egyre kevesebb vízpárát képes feloldani, majd ha lehűl a harmatpont alá, akkor telítetté válik, és a vízpára kicsapódhat egy szilárd tárgyon.
 |
| Kondenzáció Németország felett |
A kondenzcsíkok úgy viselkednek, mint a normál felhők. Magassági elhelyezkedésük alapján a fátyolfelhők közé lehet sorolni őket, leginkább azokhoz is hasonlítanak, mivel miniatűr jégkristályokból állnak. Az, hogy mennyire láthatóak a kondenzcsíkok, milyen sokáig maradnak fenn, és mennyire terjednek szét, attól függ, hogy az adott légréteg páratartalma, hőmérsékleti és szélviszonyai mit tesznek lehetővé. Sok esetben egészen rövidke csíkot látunk -például egy hidegfront átvonulta utáni száraz levegőben-, melegfront előtti nedves légtömegekben azonban nagyon sokáig, hosszú órákig is, fennmaradnak a csíkok, kiszélesednek, a magaslati szelek meg-megcsavarják, feldarabolják őket.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kondenzcs%C3%ADk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése