[Rampás szemmel] Járatfordítás

Az alábbi leírás külső állóhelyre érkező tetszőleges fapados légitársaság kiszolgálását próbálja meg időrendi fázisokra bontva ábrázolni,  figyelembe véve a hatályos ferihegyi repülőtérrend rendelkezéseit...

A ránk bízott járat becsült érkezési ideje előtt 15-20 perccel összekészítjük a járathoz szükséges okmányokat, lekérjük a repülési tervére vonatkozó meteorológiai jelentéseket, felkapjuk a géptípusnak megfelelő safety pint, sztornó(rádió)t, headsetet, láthatósági mellényt, kocsikulcsot, és irány a kitűzött állóhely. Üdvözöljük a normális esetben már ott várakozó eszközkezelőket, szemrevételezéssel ellenőrizzük, hogy munkavégzésre alkalmas állapotban vannak-e, ill. hogy a szükséges eszközök mind jelen vannak-e a szükséges darabszámban. Ha igen, végigjárjuk az állóhelyet idegen tárgyak (FOD) után kutatva a földön. Ha jól időzítettünk, már érkezik is járatunk a gurulóúton, és az időköben mögöttünk felbukkanó marshaller már integeti is be a gépet az állóhelyre. Befékezés után még megvárjuk, míg az anti-collision fényeket kikapcsolja a személyzet ill. a légcsavarok/hajtóművek megállnak/lepörögnek, csak aztán jelzünk kézjelekkel a rakodóknak, hogy féktuskózhatnak, bójázhatnak. Jelzünk a személyzetnek, hogy a féktuskózás megtörtént, kiengedhetik a féket. Míg az eszközösök az utaslépcsők géphez gurításával bíbelődnek, megejtünk egy go-around check-et. Ha rendelt a járat ilyen szolgáltatást, már jelzünk is a GPU kezelőjének, hogy beállhat a gép orrához, és rákötheti arra az áramot. Csatlakoztatjuk a safety pin-t az orrfutónál. Mire az óramutató járásával megegyezően körbejárjuk a gépet (hozott sérülés után kutatva), és visszatérünk az elülső kabinajtóhoz, a lépcsők már a helyükön is vannak, mehetünk fel, hogy jelt adjunk a crewnak az ajtónyitáshoz. Behúzzuk a lépcső korlátait, bekopogunk az ajtón, és már nyitja is azt a vezető utaskísérő, a purser. Ha minden jól megy, nem ér minket meglepetés, és egy utas sem találta ki út közben, hogy különleges elbánást (pl.: kerekesszék) kér majd a fogadó repülőtéren. Még az utasok áradata előtt leszaladunk a gépről, eközben a rakodók már kinyitották a raktereket, a belly loaderrel pedig már pakolják is ki a csomagokat a gép hasából a dollyra. A biztonság kedvéért ellenőrizzük, hogy a megfelelő célállomás csomagjait pakolják-e le a gépről. Az utasok már szállnak is be az időközben megérkezett buszokba, ami a terminálra viszi őket. Közben megjelenik a tankerkocsi, és ha az előre meghívott tűzoltó is feltűnik, megkezdhetjük a tankolást a személyzet által kért értékre. Megkérdezzük a check-in-t, megvan-e a zárás, ha szerencsénk van, már mondják is az utasok és a feladott poggyászok számát. Felkészítjük a személyzetet, lesz-e különleges elbánást igénylő utas, és ha készen állnak az utasok utáni takarítással, akár szólhatunk is, hogy jöhetnek a buszok az induló utasokkal. A kimenő poggyászok már el is fogytak, már érkeznek is a bemenők a dollyval. Egyeztetjük, hogy a dolly-n lévő poggyászokat azonosító címkék (bingo card-ok) stimmelnek-e, bingók száma egyezik-e a várt poggyászszámmal, és a biztonság kedvéért minden dolly-kocsiról ellenőrzünk 3-3 darab pogyót, hogy a megfelelő járatszámmal a megfelelő desztinációra tart-e. Míg a tankolás folyik, csak az első ajtón szállhatnak fel az időközben megérkező utasok, annak befejeztével hátul is. Mivel poggyász nem utazhaz utasa nélkül, reménykedünk, hogy nem szól utánunk a check-in, hogy keresnek egy utast. Ha minden rendben megy, dolguk végeztével begyűjtjük az eszkökezelők okmányait, és a sajátainkkal együtt a cockpitba sietünk. Odaadjuk a kapitánynak a nálunk lévő okmányokat, tudatjuk a purserrel is, hány utast kell számoljanak. Ha ugyanannyit számolnak, sietünk le a rakterekhez, egy utolsó pillantást vetni rájuk, mindent oda tettek-e a rakodók, ahová kell, kellően rögzítettek-e mindent. Ha igen, csukhatják a raktérajtókat, elvehetik a szalagot. A GPU-t már leválasztották a gépről, a tankerkocsi is már egy másik gépet tölt. Felszaladunk a fedélzetre, csukhatják az ajtókat. Elköszönünk a személyzettől, az eszközkezelők már vihetik is el a lépcsőket. Teszünk egy utolsó kört a gép körül, be van-e zárva, aminek zárva kell lennie, nem okoztak-e sérülést rajta az eszközösök. Közben megjön a push-back traktor, és ha a személyzet befékezte a repülőgépet, ráakasztják a vonórudat. Felvesszük a head-setet, és várjuk, hogy a személyzet jelezze, melyik kilépési pontot kapta meg az előtéren. Mutatjuk az irányt a traktor vezetőjének, aki az ezzel ellentétes irányba fogja kitolni a gépet. Igyekszünk a külső íven maradni, ha netán eltörne a vonórúd! Engedélyt (másodlagos) adunk a hajtóműindításra. Ha a traktor kitolta a gépet a leválasztási pontig, újra befékeztetjük a repülőgépet, majd leválasztjuk a vonórudat, és ráakasztjuk a traktorra. Közöljük a személyzettel, hogy részünkről nincs akadálya az indulásnak, majd elköszönünk tőlük. Kivesszük a safety pint, leválasztjuk a head-setet, és kellő mértékben, mindazonáltal a személyzet által jól látható helyre távolodunk a géptől. Ha ránk néznek, meglobogtatjuk a safety pint, hüvelykujjunkat a magasba tartva jelezzük, hogy "all clear", majd jó utat kívánva integetünk...

Alább egy Easyjet-gép newcastle-i járatfordítását tekinthetjük meg felgyorsítva..:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése