Az Atlantic Airways a Nagy-Britannia és Izland közt kb. félúton fekvő, a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület, Feröer (vagy ismertebb nevén Feröer-szigetek) nemzeti légitársasága. A társaság bázisa a 18 tagból álló szigetcsoport Vágar nevű szigetén található, s nem csak a nemzetközi utasforgalomban vesz részt, de helikopterflottája révén, vész esetén, kutató-mentő feladatot is ellát.
Dánia 1940-es német megszállását követően britek vonultak be a Feröer-szigetekre, ekkor készült el a vágari repülőtér, melyet a brit hadsereg épített az utánpótlások ellátására. A helyszínválasztás azért esett Vágarra, mert a környező vizekről ill. ellenséges hadihajókról nem lehetett rálátni a repülőtérre. 1942 őszén szállt le itt az első repülőgép az akkor még csak mindössze 1250m-es futópályán. Ahogy a britek a háború végével elhagyták a szigetet, a légiforgalom szinte teljesen megszűnt. Rendszeres légiösszeköttetés csak jóval később, 1963-ban jött létre a szigetek és a dán főváros között, melyet az izlandi Icelandair indított be egy DC-3-assal, majd a kereslet növekedtével egyre nagyobb, egyúttal újabb gépekkel. Rövidesen a Faroe Airways is járatot indított, majd 1971-től a Maersk Air dán légicég repülte ezt az útvonalat B737-eseivel.
Dánia 1940-es német megszállását követően britek vonultak be a Feröer-szigetekre, ekkor készült el a vágari repülőtér, melyet a brit hadsereg épített az utánpótlások ellátására. A helyszínválasztás azért esett Vágarra, mert a környező vizekről ill. ellenséges hadihajókról nem lehetett rálátni a repülőtérre. 1942 őszén szállt le itt az első repülőgép az akkor még csak mindössze 1250m-es futópályán. Ahogy a britek a háború végével elhagyták a szigetet, a légiforgalom szinte teljesen megszűnt. Rendszeres légiösszeköttetés csak jóval később, 1963-ban jött létre a szigetek és a dán főváros között, melyet az izlandi Icelandair indított be egy DC-3-assal, majd a kereslet növekedtével egyre nagyobb, egyúttal újabb gépekkel. Rövidesen a Faroe Airways is járatot indított, majd 1971-től a Maersk Air dán légicég repülte ezt az útvonalat B737-eseivel.
Egy feröeri légiközlekedési vállalat létrehozásának ötlete csak a 80-as évek elején vetődött fel. Az Atlantic Airways 1987-ben azzal a céllal alapult, hogy Feröer elszigeteltségét megszüntetendő összeköttetést biztosítson a szárazfölddel. 1988-ban indultak meg a Vágar és Koppenhága közti járatok BAe 146-ossal, s hangár is épült a javítási-karbantartási igények ellátására.
Bár a járatok népszerűek, s töltöttségük magas volt, a cég a '90-es évek elején kritikus pénzügyi helyzetbe került, s 1992-ben a feröeri kormányzat kénytelen volt 75 millió dán korona értékben segítséget nyújtani neki. 3 év alatt a cég konszolidálódott, s új izlandi, grönlandi, dán és skót célállomások kerültek be a menetrendbe. Az utasok növekvő száma szükségessé tette, hogy 2000-től újabb BAe-146-osok érkezzenek a flottába. Újabb járatok indultak, s a légicég 2006-ban belépett a brit belföldi piacra. Az Atlantic Airways lett az első légicég, mely közvetlen összeköttetést kínált London és a Feröertől mindössze 300km-re fekvő Shetland-szigetek között. A cégben jelentős tőkeemelést hajtottak végre, majd 2007. decemberében bevitték az izlandi tőzsdére.
Ekkor már 7db BAe-146-os repült az Atlantic Airways színeiben. 2008-ban a feröeri kormányzat a cég privatizációja mellett döntött, s első körben meg is váltak annak 33%-ától. Egy további 33%-os tulajdonrész eladása az akkor kitörőben lévő világválság miatt azonban már meghiúsult.
A vágari kifutópálya hosszát 2011-ben 1800m-esre növelték, ezzel lehetővé vált, hogy 2012. márciusában hadrendbe álljon a cég első és mindmáig egyetlen Airbusa. Az OY-RCG lajstromú, 144 személyes, 6000km hatótávolságú A319-100-as a közeljövőre tervezett kelet-amerikai desztinációk kiszolgálására is alkalmas lehet. Jelenleg rajta kívül még 2 RJ-85-ös és 1 RJ-100-as Avro képezi az Atlantic Airways flottáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése