Feri a hegyről

Mayerffy Xavér Ferenc alias Feri

A Mayerffy família befolyásos családja volt a XIX. századi Pest-Budának. A család tekintélyének megalapozója tulajdonképpen még az apa, az a bizonyos Franz Mayer volt, aki a németországi Landsberget odahagyván serfőzőmesterként telepedett le Budán, a Tabánban, a XVIII. század második felében. Szolgálataiért és nagylelkű adományozásaiért nemesi rangot kapott, így lett a család neve Mayerffy. Franz a vagyonát szőlőbirtokokba fektette. Vett földterületet Szentlőrinc-pusztán is, melynek egy része az a domb volt, ahol a mai Ferihegy található. Halála után ez a birtok Xavér Ferenc nevű fiáé lett, aki tehát a Ferihegy névadója. A vecsési térképek szerint a területet nevezték Ferimajornak, Feri-szőlőnek, Feri-szőlőhegynek, majd Ferihegynek is – magyarázza Gábor Mihályné, Pesterzsébeten élő nyugdíjas pedagógus, aki a Mayerffy és a Pilvax család emlékezetének gondos ápolója. Ő egyébként a névadó testvérének, Károlynak a leszármazottja. Xavér Ferencnek nem volt gyermeke. Viszont országos hírű gazdálkodó volt és híres mecénás. A szentlőrinci határban mintagazdaságot hozott létre. Gazdasági felfogásában Széchenyi ideáljait követte, akivel jó barátságot ápolt. Wesselényivel és Széchenyivel együtt jelölte ki saját földterületéből az első pesti lóversenypályát, részt vett a Városliget fásításában, főlövészmestere volt a pesti lövészegyletnek. Arisztokrata barátai, akik kijártak hozzá vendégségbe, őmiatta kezdték „Feri”-hegynek nevezni a szentlőrinci magaslaton lévő szőlőbirtokát. A leszármazott mutatja Surányi Miklós Egyedül vagyunk című Széchenyi-életregényét, melyben vagy tíz helyen látható jelölés azoknál a részeknél, ahol Mayerffy szóba kerül. Surányi különben a Mayerffyakról is írt regényt Nemesi címer címmel.

Gábor Mihályné bevallja: bármennyire tiszteli és szereti is Liszt Ferencet, a névváltoztatás nem esett jól a családnak, főleg, amikor a névcsere kapcsán a Feri névvel viccelődtek az egyik kereskedelmi rádión. Másik fájdalmuk, hogy a Pilvax étteremből az édesanyja (Mayerffy Katalin) által adományozott Pilvax-relikviákat visszavitték a múzeumi raktárba, és hogy ma már semmi sem emlékeztet az étteremben rájuk. Gábor Mihályné ugyanis nemcsak Mayerffy leszármazott, de Pilvax Károlynak is ükunokája. Ami úgy lehetséges, hogy a hajdani Mayerffy fiú (Mayerffy Béla) Pilvax Károly lányát, Máriát vette feleségül.

Megkérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát is: ki és miért kezdeményezte a repülőtér névváltoztatását. „A repülőtér átnevezését Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kezdeményezte” – kaptuk a választ. „A lépéssel elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi köztudatban is egyértelművé váljon az, amit Liszt Ferenc egész életében hangoztatott, és amihez nagyon ragaszkodott: »Je suis Hongrois«, azaz »Magyar vagyok«. Erre különösen jó alkalmat szolgáltat az idei Liszt-évforduló (…). A Liszt Ferenc nevet az országimázs szempontjából mindenképpen kedvezőnek tartjuk, és egy repülőtér társítása egy világhírű alkotóval Európában sem példa nélkül álló. A varsói repülőtér Fryderyk Chopin, a római Leonardo da Vinci, a belgrádi Nikola Tesla, a veronai pedig Catullus nevét viseli. A kérdésben jelenleg egyeztetések zajlanak. Más intézmény átnevezését az ágazat nem tervezi.”

Forrás:
http://nol.hu/archivum/20110204-feri_a_hegyrol