[Lapszemle] Demján, a kínaiak és a Malév

Részlet az Origo.hu Demján Sándorral készített 2012.10.01-jén készített interjújából:

(...) Mi a helyzet a Budapestre érkező kínai turistákkal? Idén áprilisban volt egy bejelentése, miszerint a "kínai IBUSZ-szal" közösen, 2015-re 50 ezer kínai turistát hoznak Magyarországra. Akkor azt mondták, hogy akár már a nyáron megjöhet az első csoport. Megjött?

Nem jött meg. Ebben az ügyben várjuk az állami bürokrácia döntését, de még nem született meg, annak ellenére, hogy már többször megfogalmaztuk a kritikánkat. Pedig a modell ideális, hisz a legnagyobb kínai kiutaztató cég a partnerünk. Arra lenne szükség, hogy a vízumkérelem teljes körű előzetes ügyintézése - szakszóval külső és kereskedelmi szolgáltatóként is - hozzájuk kerüljön. Ugyanakkor két olyan repteret is megjelöltek, amelyekhez 5 millió dollár támogatást nyújtottak volna, hogy beinduljon egy közvetlen járat. A légitársaság pedig garantálta volna, hogy a gépek 80 százalékban tele lesznek.

A kínai partnerünkkel történt szerződés aláírása óta már eltelt fél év, de az államnak szemmel láthatóan nem sürgős az ügy. Úgy elbírálni egy kínai turistát, mint ha Pakisztánból vagy Iránból érkezne, nem normális, de a papír elbírja ezt is. A probléma a vezetésnél és az irányításnál a hangsúlyokkal van, ugyanis ezzel sok-sok milliárd forint kár éri a magyar költségvetést és gazdaságot. Közben a lengyelek és németek elviszik előlünk a kínai beutazókat, pedig turistát fogadni a legnagyobb üzlet.

Egy korábbi üzlete egy új Malév indítása lett volna, a kínai Hainan légitársasággal. Az [origo] cikke akkor arra jutott, hogy kormányban úgy látták, hogy önök miatt, az ön cégénél viszont úgy, hogy a kormány miatt bukott el a terv. Volt, aki azt mondta, hogy nem is tudta volna miből finanszírozni az üzletet. Így volt?

Mi sose gondoltuk, hogy olyan mértékben fogjuk finanszírozni az új céget, mint az állam vagy a Hainan. A sikerhez kellett volna egy jól elfogadott program és az állam segítsége. Ezt a Hainan is kérte, és valószínűleg más országban majd meg is kapja.

Egyértelmű támogatásra és gyorsaságra lett volna szükség az állam részéről. A Malév egy kicsit olyan, mint a borászatról szóló vicc: "Tudja, hogy lesz valaki milliomos a borászatból? Úgy, hogy ha előtte már milliárdos volt."

Nekem semmiféle üzleti affinitásom nincs a légi közlekedéshez. De azt tudom, hogy az az ország, amelyik nem tudja megszervezni a saját légi közlekedését, az lekerül a térképről. Ami régen a vasút volt, az ma a repülés. Megengedhettem volna magamnak, hogy idézőjelben kirándulok egyet erre a területre, és befektettem volna egy meghatározott összeget, de többet nem. Úgy gondoltam, hogy a Hainan és a magyar állam biztosítsa a többségi finanszírozást.

Tudja az ulti nemhiába magyar nemzeti játék, szabályai sajnos jól tükrözik a magyar társadalmat. Ha valaki vállal valamit, ketten összefognak, hogy megakadályozzák annak teljesítésében.

De ha nem érdekli a légi közlekedés, akkor miért vágott bele a Malév-üzletbe?

Mert hazánkba érkezhetett volna évente egymillió kínai turista, akik legendásan sokat költenek. Szállást foglalnak, étkeznek, vásárolnak, szórakoznak. Ez pedig hatalmas lökést adott volna a hazai gazdaságnak, további fejlesztési lehetőséget biztosított volna több szektorban is.(...)

Forrás:
http://www.origo.hu/gazdasag/20120928-szegenyekre-es-muveszekre-hagyom-a-vagyonom-interju-demjan-sandorral.html