Vitorlázórepülő-képzés itthon

A kiképzés elkezdésének feltétele:

-betöltött 16. életév a kiképzés elkezdésének feltétele (az egyedülrepülés feltétele a betöltött 17. életév)

-orvosi alkalmasság: ez egy repülőorvosi vizsgálatot takar a Sportkórházban vagy a Repülőorvosi Központban a Merényi Gusztáv Kórházban. Ennek keretén belül a köv. vizsgálatokat végzik el: vérvétel, vizeletvizsgálat, tüdőszűrő, EKG, belgyógyászat, szemészet, fül- orr- gégészet, sebészet, neurológia

A pilótaképzés menete:

A sikeres orvosi vizsgálat után elkezdődhet az elméleti tanfolyam, melyet általában tél elején indítanak, és tavaszig tart. A gyakorlati repülés megkezdésének feltétele a sikeres elméleti vizsga. A kezdő tananyag alapvető ismereteket foglal magában:  szerkezettan, aerodinamika, meteorológiai alapismeretek, gyakorlati repülés, szabályzatok, repülőtérrend, elsősegélynyújtás.

Az egyedülrepüléshez számos dolgot el kell sajátítanod, a biztonságos fel- és leszálláson kívül az esetlegesen adódó vészhelyzetek gyors és ésszerû megoldását, a repülési adatok megsaccolását mûszerek nélkül, az elrontott leszállások javítását, stb., ezek tanulása a felszállások során meghatározott sorrendben zajlik. A gyakorlat azt mutatja, hogy csörléses üzem esetén a növendékek körülbelül 65- 70 felszállásból érik el ezt a vizsgaszintet, azaz kb. ennyivel kalkulálj! A gyakorlati kiképzés előrehaladtával különböző vizsgákat kell letennie a növendéknek. Az első megmérettetés a típusvizsga. Ez az első egyedülrepülést megelőző elméleti vizsga, melynek során a repülőgép szerkezetének és üzemeltetési ismereteiről kell számot adni. Ennek sikeres letétele és a gyakorlati kiképzés feladatainak végrehajtása után következik az egyik vezető oktatóval repült ellenőrző repülés, majd a "B" vizsga, mely az első egyedülrepülés, és 5 iskolakört jelent. A növendék tudása ekkor kb. arra elég, hogy behatárolt meteorológiai és forgalmi viszonyok mellett (gyenge szél, nincsenek erős emelések-merülések és nincs nagy forgalom, ahol sok egyszerre leszálló gép között kéne "befűznie" magát) az iskolakört biztonsággal megrepüli. A vizsga után következik kb. 20-25 felszállás részben egyedül, részben oktatóval. Célja a manuális rutin erősítése és a vitorlázás alapelemeinek megtanulása. A "C" vizsga már kicsit közelebb áll az "igazi" vitorlázórepüléshez: minimum 10 perc egyedüli vitorlázás, ekkor már termikelni vagy lejtővitorlázni is kell. Ez alapozza meg azt a tudást, amely később lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig levegőben maradhass, vagy nagyobb távolságokra is elrepülhess. A vizsga után meghatározott kiképzési terv szerint kezdõdik a teljesítményrepülés, azaz repülsz elõször kétszer fél órát, kétszer egy órát, egy három órát, egy öt órát, majd elmész távot repülni - az 1000 m emelkedés Magyarországon általában minden gond nélkül megvan, mire eljutsz az 50 km-es távrepülésig. Ha összegyűlt a vizsga után min. 5 óra össz. repült idő, elkezdhető a repülőgépes vontatás tanulása, ez általában egy egyhetes táborban teljesíthető. A vontathatói kiképzés minimum 19 vontatásos felszállásból áll, de általános tapasztalat itt is, hogy a növendékeknek általában 1-2 plusz felszállásra szükségük van a megfelelõ gyakorlat megszerzéséhez. (Erre a szintre általában a második év vége felé jutnak el a növendékek, bár van, aki egy szezon alatt teljesíti ezt a szakaszt.)

A "D" vizsga, más néven Ezüstkoszorú már egy komplexebb vizsga, itt már több feladatot kell végrehajtani: 5 órát kell repülni egy felszállásból, 1000 m relatív magasságot kell nyerni, és 50 km távot kell lerepülni. (A "D" vizsga feltételei között szereplő 5 óra teljesítése alól mentesül, aki a kiképzési tematikában    meghatározott 2 db egyedüli 1 órás feladatot repült, amelybõl legalább az egyik repülés a 60 percet         meghaladta, valamint 3 db 3 órás feladatot repült, amelybol legalább az egyik a 180 percet meghaladta. A paragrafushoz annyi magyarázat tartozik, hogy a félórás, egyórás, stb repülések sikeres teljesítéséhez nem kell a teljes 30, 60, stb. percet kirepülni, bizonyos engedmények tehetõk a feladat sikeres teljesítése mellett.) Amíg a szakszolgálati engedély nincs a zsebedben, addig végig növendéknek minõsülsz és csak az oktatóid felügyelete alatt repülhetsz. A vizsga sikeres letételével azonban a növendékből végül igazi pilóta válik: immáron elmehetsz más repterekre és bérelhetsz repülogépet magadnak, vihetsz utast, stb. A tanulás folytatódik, immár "saját jogon" - nem az oktató felügyelete mellett ill. felelősségére - lehet gyakorlatot gyűjteni, újabb és újabb típusokra jogosultságot szerezni, és fokozatosan növekvő távokkal a távrepülést gyakorolni, versenyzésbe bekapcsolódni. Gyűlik a repülési és meteorológiai tapasztalat, csiszolódik a tudás.
Az Aranykoszorú ("E" vizsga) már a távrepülők teljesítményét ismeri el. Teljesítéséhez 5 óra időtartam alatt 300 km távrepülés és 3000 m relatív magasságnyerés szükséges. Az aranykoszorúra három gyémántot lehet gyûjteni, ezek teljesítése után jár a Gyémántkoszorú ("F" vizsga), a legfelső vitorlázó teljesítmény elérésének bizonyítéka. Teljesítéséhez 300 km zárt pályás távrepülés, 500 km távrepülés és 5000 m relatív magasságnyerés szükséges. E fölött az egyéni teljesítmények diplomái vannak: 750 km, 1000 km, stb. távrepülések, ezek a sportrepülők gyakran rekorddöntögető teljesítményei...
80 repült óra tapasztalat után el lehet kezdeni műszerrepülést ("vakrepülést") tanulni, kétgépes vontatást végezni, 250 óra után oktatói tanfolyamot végezni...

Forrás:
http://www.acfh.eu/node/4
http://mavrepuloklub.hu/pilota-szeretnek-lenni
http://www.solidcad.hu/kikepzes.htm