Feri a hegyről

Mayerffy Xavér Ferenc alias Feri

A Mayerffy família befolyásos családja volt a XIX. századi Pest-Budának. A család tekintélyének megalapozója tulajdonképpen még az apa, az a bizonyos Franz Mayer volt, aki a németországi Landsberget odahagyván serfőzőmesterként telepedett le Budán, a Tabánban, a XVIII. század második felében. Szolgálataiért és nagylelkű adományozásaiért nemesi rangot kapott, így lett a család neve Mayerffy. Franz a vagyonát szőlőbirtokokba fektette. Vett földterületet Szentlőrinc-pusztán is, melynek egy része az a domb volt, ahol a mai Ferihegy található. Halála után ez a birtok Xavér Ferenc nevű fiáé lett, aki tehát a Ferihegy névadója. A vecsési térképek szerint a területet nevezték Ferimajornak, Feri-szőlőnek, Feri-szőlőhegynek, majd Ferihegynek is – magyarázza Gábor Mihályné, Pesterzsébeten élő nyugdíjas pedagógus, aki a Mayerffy és a Pilvax család emlékezetének gondos ápolója. Ő egyébként a névadó testvérének, Károlynak a leszármazottja. Xavér Ferencnek nem volt gyermeke. Viszont országos hírű gazdálkodó volt és híres mecénás. A szentlőrinci határban mintagazdaságot hozott létre. Gazdasági felfogásában Széchenyi ideáljait követte, akivel jó barátságot ápolt. Wesselényivel és Széchenyivel együtt jelölte ki saját földterületéből az első pesti lóversenypályát, részt vett a Városliget fásításában, főlövészmestere volt a pesti lövészegyletnek. Arisztokrata barátai, akik kijártak hozzá vendégségbe, őmiatta kezdték „Feri”-hegynek nevezni a szentlőrinci magaslaton lévő szőlőbirtokát. A leszármazott mutatja Surányi Miklós Egyedül vagyunk című Széchenyi-életregényét, melyben vagy tíz helyen látható jelölés azoknál a részeknél, ahol Mayerffy szóba kerül. Surányi különben a Mayerffyakról is írt regényt Nemesi címer címmel.

Gábor Mihályné bevallja: bármennyire tiszteli és szereti is Liszt Ferencet, a névváltoztatás nem esett jól a családnak, főleg, amikor a névcsere kapcsán a Feri névvel viccelődtek az egyik kereskedelmi rádión. Másik fájdalmuk, hogy a Pilvax étteremből az édesanyja (Mayerffy Katalin) által adományozott Pilvax-relikviákat visszavitték a múzeumi raktárba, és hogy ma már semmi sem emlékeztet az étteremben rájuk. Gábor Mihályné ugyanis nemcsak Mayerffy leszármazott, de Pilvax Károlynak is ükunokája. Ami úgy lehetséges, hogy a hajdani Mayerffy fiú (Mayerffy Béla) Pilvax Károly lányát, Máriát vette feleségül.

Megkérdeztük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát is: ki és miért kezdeményezte a repülőtér névváltoztatását. „A repülőtér átnevezését Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kezdeményezte” – kaptuk a választ. „A lépéssel elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi köztudatban is egyértelművé váljon az, amit Liszt Ferenc egész életében hangoztatott, és amihez nagyon ragaszkodott: »Je suis Hongrois«, azaz »Magyar vagyok«. Erre különösen jó alkalmat szolgáltat az idei Liszt-évforduló (…). A Liszt Ferenc nevet az országimázs szempontjából mindenképpen kedvezőnek tartjuk, és egy repülőtér társítása egy világhírű alkotóval Európában sem példa nélkül álló. A varsói repülőtér Fryderyk Chopin, a római Leonardo da Vinci, a belgrádi Nikola Tesla, a veronai pedig Catullus nevét viseli. A kérdésben jelenleg egyeztetések zajlanak. Más intézmény átnevezését az ágazat nem tervezi.”

Forrás:
http://nol.hu/archivum/20110204-feri_a_hegyrol

[Tudtad-e?]

Boeing 747-es először 1985-ben szállt le a 13L/31R pályára, de megfordult már rajta Concorde ill. An-225 Mrija is...

Ferihegy végnapjai

Már semmi sem a régi...
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre keresztelték az országgyűlési képviselők a Ferihegyi repülőteret. Bár a döntés csak este született meg, a Ferihegy feliratokat már délelőtt eltávolították. A képviselők az energetikai tárgyú törvények módosításával, 231 igen és 71 nem szavazattal határoztak a névváltoztatásról. Fónagy János és Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium két államtitkára a világhírű magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményezte a repülőtér nevének megváltoztatását. Indoklásuk szerint ezzel a lépéssel is emléket kívánnak állítani minden idők egyik leghíresebb zongoraművészének, a XIX. század legjelentősebb romantikus zeneszerzőjének. Érdekesség, hogy a Ferihegy feliratokat már délelőtt eltávolították a budapesti nemzetközi repülőtér terminálépületeiről, noha a kérdésben csak este hozott döntést a parlament...

Forrás:
http://www.nol.hu/archivum/liszt_ferenc_lett_ferihegybol

"A lehetőségek reptere"



A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a magyar állam (25% +1 szavazat) és a HOCHTIEF Concessions által vezetett német, kanadai, amerikai és szingapúri befektetőkből álló konzorcium (75% -1 szavazat) közös tulajdonában áll. A repülőtér két terminálja jelenleg 34 légitársaságnak ad otthont, amelyek 2010-ben közel 8,2 millió utast szállítottak 40 ország több mint 90 célállomására. A Budapest Airport Zrt. célja, hogy Közép-Kelet Európa vezető légikikötőjévé váljon mind a forgalomnövekedés, mind a szolgáltatások minősége terén. Ennek érdekében a vállalat jelentős beruházásokat végez kapacitásának bővítése céljából és 2011 végéig összesen 261 millió euró (kb. 75 mrd. HUF) értékű fejlesztésre vállalt kötelezettséget. Ezek közül a legkiemelkedőbb a 2-es Terminál A és B épületeit összekötő SkyCourt (Égi Udvar) felépítése. Az elegáns, magas színvonalú SkyCourt egyszerre nyújt felejthetetlen építészeti és utazási élményt, valamint gazdag vásárlási és éttermi kínálatot. Az új terminál egyszerűbbé és kényelmesebbé teszi az utazást a repülőtéren, bővíti a repülőtér áteresztőképességét. A Budapest Airport 2011-ben megkezdte a 2-es terminál mellett új beruházásként a Cargo City fejlesztését. Ennek első lépcsőjében 26 000 négyzetméternyi alapterületű légi fuvaráru raktár és logisztikai park épül. Ugyancsak 2011-ben a Budapest Airport hozzákezd egy új hajtómű próbázó hely megtervezéséhez és építéséhez a Lufthansa Technik hangár tőszomszédságában. A régóta várt jelentős környezetvédelmi beruházást számos további fejlesztés kíséri, amelyek révén a Budapest Airport hozzájárul a fenntartható légiforgalmi modell megvalósításához.

Forrás:
http://bud.hu

Útinapló a halál torkából



Kényelmes, egyúttal eseménytelen útnak ígérkezett. A sötétítőt lehúzva egy 25 millió dollárt érő vállalati jet fedélzetén ültem 37.000 láb magasan az amazonasi esőerdő felett. A 13 személyes jeten csak 7-en tudhattuk a magunkénak ezt a remek érzést. Ám egyszer csak, minden előzetes bejelentés nélkül, egy óriási lökést éreztem, majd egy hangos csattanás hallatszott, melyet a hajtóművek zúgását leszámítva síri csend követett. Majd a szavak, melyeket sohasem felejtek el: valami eltalált minket - mondta az Embraer Legacy 600-as pilótafülkéje tövében álló utastársam, Henry Yandle. Eltalált minket? ..De micsoda? tűnődtem el. Felhúztam a sötétítőt. Az ég tiszta volt, a nap alacsonyan járt az égbolton. Az esőerdőt esőerdő váltotta odalent. De a szárny végében, ott, ahol az öt láb magas wingletnek kellett volna lennie, csak egy megtépázott szárnyvégcsonk meredezett... Szóval így kezdődött életem egyik leghátborzongatóbb félórája. Az elkövetkezendő néhány napban újra és újra meghallgatjuk: egy levegőben történő ütközést nem lehet túlélni. Szerencsés voltam, hogy nekem sikerült - bárcsak késbb tudtam volna meg, hogy a gép, mellyel ütköztünk, nem volt ilyen szerencsés. A nyomozók még mindig azt próbálják kideríteni, mi is történhetett - hogy fordulhatott elő, hogy a mi kis jetünknek igen, míg a majd' háromszor akkora 737-esnek nem sikerült a levegőben maradnia. Ám akkor, múlt pénteken, délután 4 előtt egy perccel, minden amit tudtam annyi volt, hogy a szárny egy részét elvesztettük, és hogy a helyzet egyre rosszabb... -folyt. köv.-

Napi kreatív

Nyugalmat árasztó poggyászfelvevő ill. winglet, mint hirdetési felület

Wingletes Airbus? Nem, sharkletes!

2012 végén az Air New Zealand lesz az első légitársaság, mely átveheti az Airbus-gyár új, úgyn. sharkletekkel szerelt A320-asát. Az Aviation Partners hajlított szárnyvégeivel szerelt gépek a tervek szerint 3,5%-nyi üzemanyagot spórolnak meg a légitársaság számára az 1500 mérföldnél hosszabb utakon. A belföldi járatait jelenleg kiszolgáló B737-300-asok lecserélésére a cég mindeddig 14db A320-ast rendelt, további 11 darabra pedig opciós ajánlatot tett. Az Airbus 2013-ban sharkletes A319- és A321-esével is meg kíván jelenni a piacon, míg az A318-as típuson egyelőre még fontolgatja a technológia bevezetését...

[Hírsarok] Magyarok építik be a wifit a Norwegian gépeibe

A Norwegian Air Shuttle vezetősége bejelentette, hogy 2012-ig valamennyi B-737-800-as típusú repülőgépén bevezetik a Row44 műholdas internetes szolgáltatást, mely idén januárban szerezte meg az amerikai FCC (Federal Communications Commission - Szövetségi Kommunikációs Bizottság) jóváhagyását arra, hogy az USA után a transzatlanti légijáratokon is használhassák az utasok.

Row44-féle kopoltyú a Southwest gépén
Időközben a szolgáltató megkapta az EASA, az Európai Légügyi Hatóság Boeing B-737NG gépekre szóló STC (Supplemental Type Certificate) alkalmassági bizonyítványát is, mely nyomán kontinensünkön elsőként a norvég fapados utasai élvezhetik a Row44 előnyeit. A Malév műszaki leányvállalata, a Ferihegyen működő Aeroplex of Central Europe (ACE) már eddig is rendszeresen végzett karbantartásokat a Norwegian Air Shuttle gépein, melyeken mostanáig már 24 úgynevezett „C-check” ellenőrzést hajtottak végre. Mivel a légitársaság elégedett volt a magyarok munkájával, úgy döntött, hogy rájuk bízza az új wifi technika beépítését is. Ehhez az ACE a Boeing gyár és a wifit szállító Row44 mérnökeivel együtt dolgozta ki a szükséges technológiát, a kész terveket pedig - az amerikai hatósági jóváhagyás alapján - az EASA szakemberei engedélyezték. A munkálatok során többek között egy olyan különleges, áramvonalas burkolattal ellátott antennát kell a gépek törzsének tetejére építeni, amelyik vízszintesen 360, függőlegesen pedig 180 fokban állítható annak érdekében, hogy folyamatosan érzékelni tudja repülés közben a műholdak jeleit. Az ACE olyan megállapodást kötött, mely alapján az első két gép magyarországi módosítása után, a többi munkát – az itteni hangárkapacitás hiányában - a Norwegian hazájában, a Sola városka melletti Stavanger repülőtéren végzik majd el. Ezért az ACE 570 munkatársából 20 most is Norvégiában dolgozik, hogy a cég további gépeibe is beépítsék a Row44 rendszert. A Norwegian Air Shuttle azt tervezi, hogy az idei nyári főszezonra 11 darab Boeing B-737-800-ason, az év végéig 21 gépen, 2012-ben pedig már a teljes B-737-es flottán elérhető lesz a szolgáltatás. A gépeken két elkülönített hálózat működik majd, melyek közül az egyik az utasok rendelkezésére áll, míg a másikat a gép személyzete használhatja repülés közben.




Forrás:
http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/61153/

A víz az úr Sendaiban

TAY 325N

2006. június 15-én a TNT Airways B737-es cargo-gépe a belgiumi Liége-ből Stanstedre indult. London közelkörzetébe érve az előjelzett időjárási viszonyok romlottak, így holdingba mentek, hátha javul a látástávolság. Mindeközben egyeztettek a légitársasággal, hogy alternatívaként melyik repülőtér jöhet szóba. Mivel 30 perc múltán sem javult a helyzet Standsteden, úgy döntöttek, kitérnek a notthinghami East Midlands repülőtérre, ahol az ottani időjárási körülmények miatt CAT IIIA megközelítésre készültek föl. Az út eseménytelenül zajlott - egészen a küszöb előtti egy mérföldig. Ekkor ugyanis a notthinghami torony továbbított nekik egy üzenetet, melyben az állt, hogy az anyacég arra kéri a személyzetet, hogy Notthingham helyett Liverpoolba térjenek ki. A leszállással elfoglalt parancsnokot annyira meglepte az üzenet, hogy lányos zavarában egy pillanatra kikapcsolta a robotpilótát. Ez a néhány másodperc éppen elég volt ahhoz, hogy az ILS-siklópálya fölé kerüljenek. A parancsnok, miközben megpróbálta tisztázni a toronnyal a helyzetet, ugyan megpróbálta visszakapcsolni a robotpilótát, ám míg ezzel el volt foglalva, az ILS középvonalától is eltértek. Mire a földközelségjelző rendszer figyelmeztető jelzése megszólalt, és a parancsnok átstartolást rendelt el, már késő volt, a gép a küszöbbel egy vonalban, mintegy 90m-re a pálya középvonalától földet fogott. Azonnyomban kitört a jobb oldali főfutó, sérülések keletkeztek a szárnyon, és az "A" hidraulika-rendszert is elvesztették. A gép több tíz méteren keresztül csúszott a jobb oldali hajtóművén és szárnyvégén, mire újra a levegőbe emelkedtek. A kapitány vészhelyzetet rendelt el, minekutána kitértek Birminghambe, ahonnét kifejezetten jó időt jelentettek. A jobb oldali főfutó nélkül végrehajtott kényszerleszállás során a gép csak a jobb oldali hajtóműre és szárnyra "támaszkodhatott", mely csak a puszta szerencsének köszönhetően nem kapott lángra, így mind a személyzet, mind a szállított áru sértetlenül megúszta a kalandos repülőutat...

[Tudtad-e?]

Egy újgenerációs B737 építése 5500 munkaórát vesz igénybe, és 11 nap alatt készül el...

(2004-es adat)

[Hírsarok] Az Orbán-kormánynak repülőgép kell

Negyvenmillió eurós, vagyis tízmilliárd forintos repülőgépvásárlást, esetleg a Malév, illetve az OTP és a Mol által használt légi jármű több százmillió forintos bérlését fontolgatja a kormány – derül ki a hvg.hu birtokába került dokumentumból. A szándékot azzal indokolják, hogy "spórolni kell" az idei uniós feladatokkal kapcsolatos utazások költségein.

Sokak dédelgetett álma...
Az idén február 11-én megtartott kormányülésen Előterjesztés egyes állami protokollfeladatok és nemzetközi kötelezettségek elősegítésével kapcsolatos kérdésekről címmel szerepelt az állami protokollcélokat szolgáló repülőgép megvásárlásának vagy bérlésének terve. Ez annak kapcsán merült fel, hogy – mint írják a dokumentumban – „a magyar EU-elnökség, majd az azt követő lengyel elnökségi időszak alatt jelentősen emelkedik a közjogi méltóságok és a kormánytagok külföldi utazásainak száma. Egy folyamatosan rendelkezésre álló repülőgéppel a fenti utazások költséghatékonyabbá válnak, az eseményekhez történő pontos időzítés miatt minimalizálhatóak a járulékos költségek.” Hozzáteszik: „a kormánygép használata – amennyiben annak kapacitása lehetővé teszi – az EU-elnökségi vidéki helyszínekre történő delegációk eljuttatását (Debrecen, Balatonfüred) is megoldaná”. A repülőgép „beszerzésére” három variáció szerepel az előterjesztésben. Az egyik szerint a Malév tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívüli Bombardier CRJ-200-at vennék igénybe. Ez a gép 48 fő szállítására alkalmas. A nyolc éves légi jármű jelenleg a Budapesti Nemzetközi Repülőtér hangárában parkol. A Bombardier-n a „megfelelő javítások legfeljebb 6-8 hét alatt elvégezhetőek, összköltségük körülbelül 240 millió forint”. Emellett a működésnek is vannak kiadásai, ami Budapest-Brüsszel viszonylatban 3 millió forintra tehető. Az anyagiakat a központi költségvetés terhére számolnák el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül.
Az előterjesztésben szereplő „B” változat egy magántulajdonú repülőgép bérlése. Az ad hoc bérlést valamelyik nemzetközi cégtől, például a Netjets-től drágának tartják, mivel a szolgáltatás ára 4500 euró/órától 500 ezer euró/óráig terjedhet. Lehetőségként még felvetették a TriGránit Ferihegyen állomásozó, 14 ember szállítására alkalmas Gulfstream V típusú gépének vagy az Air-Invest Kft. Falcon 900-ának bérlését. Az utóbbi légi járművet, amelynek a „társtulajdonosa a Mol, és az OTP használja”, állami vezetők már többször igénybe vették, és jelenleg is leköthet rá a kormány meghatározott éves órakeretet. A kiadások ebben az esetben az óránkénti díjból – 6-7000 euró –, a személyzet szállás- és egyéb költségeiből tevődnek össze. (Az OTP-Mol gépet nemcsak Orbán Viktor, hanem Gyurcsány Ferenc is igénybe vette utazásaihoz – a szerk.) Ugyanakkor ennek a gépnek a használatát – mint arra az előterjesztés készítői felhívták a figyelmet – minden esetben „polemizáló sajtómegjelenés követte”. E változatot egyébként is költségesebbnek találták az „A” tervnél, azzal együtt, hogy a légi jármű nagyobb delegációk utaztatására nem alkalmas. Hátrány még, hogy „igénybevételét korlátozza tulajdonosainak fennálló használati joga és üzleti érdeke”, ami állandó egyeztetéseket igényel. Harmadik lehetőségként a kormány új vagy használt repülőgépet venne, illetve lízingelne a kormánytagok utaztatásához. Az erre a célra alkalmasnak tartott Falcon 900 gép 40 millió euróba, vagyis mintegy 10 milliárd forintba kerül. Hangsúlyozzák, hogy a gép működtethető lenne a Malév személyzetével is, illetve, hogy az elhelyezését meg tudnák oldani – bérleti díj ellenében – a Budapesti Nemzetközi Repülőtéren. A felsorolt elgondolások közül az előterjesztés készítői a Malév Bombardier CRJ-200-ának igénybevételét javasolják az állami protokollcélokra.


Tényleg spórolnánk?

A repülőgép vásárlása vagy bérlése azonban a költségek szempontjából nem biztos, hogy megtakarítással jár. Amennyiben a kormány tagjai extra kiszolgálást szeretnének utazásaikon, most is igénybe vehetik a Malév VIP szolgáltatását. Repülőjegyüket pedig a Malév járataira időben lefoglalhatják, hiszen az EU-események időpontjait, helyszíneit jó előre, több hónappal korábban meghatározzák. Ráadásul az utazási költségeket Brüsszel vissza is téríti, mégpedig negyedévenként az úgynevezett nemzeti borítékban. Amennyiben valamilyen váratlan program lép fel, és menetrend szerinti járattal nem oldható meg az utazás, akkor igénybe vehető légitaxi-szolgáltatás, amelyet az utazás előtt egy-két nappal meg lehet rendelni. Ezt az előterjesztés is megemlíti, sokallva a bérleti díjat. Ha pedig országon belüli utazásról van szó, akkor a debreceni vagy a balatonfüredi út repülővel valószínűleg lényegesen többe kerülne, mintha autóval menne a delegáció. Egy repülőgép önmagában is hatalmas összeg, de jelentős kiadás a személyzet, az üzemanyag, valamint a repülőtereken való leszállás és várakozási engedély díja is. Akad olyan légitársaság, amely például éppen azért nem indít járatokat Velencébe a karnevál idején, mert a magas repülőtéri díjakat nem tudja megfizetni. Akár a vásárlás, akár a bérlés mellett döntenek, a repülőgép beszerzése és használatba vétele – a számítások szerint – április végén esedékes. Amire a magyar EU-elnökség nagy része el is telik. A hvg.hu-nak Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, nem lesz kormánygép. Arra a kérdésre, hogy akkor miért készült az előterjesztés, a szóvivő megismételte: a kormány utazásait szeretnék költségtakarékosabbá tenni. Információink szerint az előterjesztésről még nem született döntés.

Forrás:
http://hvg.hu/itthon/20110224_orban_repulo_kell_megtudtuk_mit_ajanlanak

Windshear, windshear!


Nem úszták meg olyan olcsón, mint az 1997-es 14-es járat - az eredmény: két halott...

NG 004

Nem sejthette...
1991. május 26-án 213 utassal és tízfőnyi személyzettel a fedélzetén Bécsbe indult Bangkok Don Mueang repülőteréről a Lauda Air NG 004-es járata. Mintegy 5 perccel a felszállást követően a B767-es EICAS-monitorján megjelent a "REV ISLN" (Reverse Isolation) figyelmeztetés, ami a sugárfordító rendszer hibájára utalt. Az ezt követő percekben az elsőtiszt fellapozta az üzemeltetési kézikönyvet, melyben azt olvasta, hogy "további hibák fellépése esetén akár repülés közben is működésbe léphet a sugárfordító". A kézikönyv szerint ennek ellenére különösebb teendőjük nem volt, leszálláskor ilyen esetben is a szokásos módon használható a sugárfék. Az elsőtiszt felhívta a kapitány figyelmét, hogy az előírt útvonal tartásához szükség van egy kis trimmelésre. Alighogy balra fordították az oldalkormányt, a bal oldali hajtómű sugárfékje hirtelen működésbe lépett. A teljesítményt hiába vették le azonnal "idle"-re, a kívánt hatás eléréséig súlyos másodpercek teltek el, mialatt az épp emelkedőben lévő gép szárnyain máris 25%-os felhajtóerő-csökkenés keletkezett. Az ellentétes irányú hajtóműteljesítmények és az épp trimmelés alatt álló oldalkormány hatására a gép átesett, és 24.700 láb magasságból irányíthatatlan zuhanásba kezdett. A repülőgép darabokra tört, felrobbant, lángoló darabjai egy dzsungelre zuhantak...