Európában első légitársaságként tette fizetővé a
kézipoggyászt a Wizz Air, amelyet a Malév csődjét követően számos
politikai támadás ért. Váradi József vezérigazgató szerint a Ryanair-rel
folyó piaci harcuk fel lett fújva, és amiatt sem kell kombinálni, hogy
az első grúz járatuk földet érésének Orbán Viktor is a szemtanúja volt.
hvg.hu:
A Wizz Air októbertől a korábbinál jóval kisebb méret fölött fizetősé
tette a kézipoggyász felvitelét a fedélzetre, amiről a Tékozló Homár
fogyasztóvédő blogon többször is epés megjegyzések jelentek meg. Miért
pont ezt a módját választották az utazási díjak emelésének?
V. J.: Az ipar már régóta külön díjat kér a
feladott poggyászokért. Ennek megvan a logikája, hiszen minél nagyobb
súly utazik a repülőgépen, annál nagyobb a repülés költsége és annál
több kerozint fogyaszt a gép. Az olajár is tartósan magas maradt, ami
miatt minden légitársaságon óriási a kényszer, hogy a költségeit
optimalizálja. Eközben az utazási szokások is változtak: az utasok egyre
több csomagot hoznak magukkal, kis híján úgy jelennek meg a reptéren,
mint a karácsonyfák. Amikor felszállnak a fedélzetre, nem férnek el a
kézipoggyászaik, az utaskísérők kénytelenek pánikmegoldásokat
alkalmazni: leszedik a csomagokat egy részét, és leadják a gép aljába, a
többit pedig itt-ott próbálják eldugdosni. A vége az, hogy rendszeresen
késve indul egy járat.
hvg.hu: Nemcsak a kelet-közép-európaiakra jellemző, hogy a lehető legtöbbet próbálnak felvinni ingyen a fedélzetre?
V. J.: Szerintem ez globális jelenség. Amikor
ezeknek a repülőgépeknek az utasterét dizájnolták, még évtizedekkel
ezelőtt, alapvetően egy privilegizált körnek az utazásai kielégítésére
számítottak: üzletemberekére, akik kevés csomaggal utaznak. Ahogy a
jegyek egyre olcsóbbak lettek, sokkal többen kezdtek repülővel utazni,
amivel a probléma is egyre akutabbá vált. Mi úgy látjuk, hogy
költségeket érdemes aszerint csökkenteni, hogy közben ésszerűbb
magatartásformát ösztönzünk. Ezért választottuk a poggyászdíjat: ha
kevesebb a csomag és kisebb az összsúly, költséget tudunk csökkenteni,
gyorsabban fordulnak a repülőgépek, és ez jegyár-csökkentést is lehetővé
tesz. Mert nem mellékesen a kézipoggyászdíj bevezetésének köszönhetően
öt euróval egységesen engedni tudunk a jegyárainkból.
hvg.hu: Eleget tesztelték ezt a módszert? Az, hogy a jegyár fölött még a megszokott kézipoggyászért is fizetni kell, bosszantó.
V. J.: A módszert húszezer utason teszteltük egy
Katowice-London útvonalon. Az eredmények azt mutatják, hogy az utasok 75
százaléka olcsóbb jegyet fog vásárolni, és körülbelül 25 százalék fogja
felhozni a csomagot. Ne felejtsük, a legfontosabb fogyasztói igény,
hogy minél alacsonyabbak legyenek a jegyárak Minden ezután következik.
Európában mi vagyunk az elsők, akik ezt meglépik, Amerikában viszont már
vannak rá példák.
hvg.hu: Amikor a Malév beállt a földbe, sok politikai támadás
érte a Wizz Airt. Ez részben szólt annak, hogy a cég bejelentése nyomán
indult uniós eljárás a Malév tiltott állami támogatása miatt, majd Oszkó Péter igazgatósági tagságának kiteregetése keltette a hangulatot. Most azt látni, mintha a frontok befagytak volna, egy sor újabb városba kezdtek repülni, amiből úgy tűnhet, mintha a Wizz Airnek lapot osztottak volna a kormány keleti nyitás-politikájában.
V.J.: Nincsenek ilyen összefüggések, ez nagyon
kreatív fantáziára vall. De nézzük egyenként. Egy vállalat akkor megy
csődbe. ha elfogy a pénze, és a tulajdonosa vagy hitelezője nem képes
további pénzeszközöket felszabadítani a számára. Gondolom, ezt
elfogadva, nehéz kijelenteni, hogy a Malév csődjéért mi vagyunk
felelősek.
hvg.hu: A csődhöz hozzájárult, hogy az uniós ítélet miatt
legalább plusz százmilliárddal kellett volna többet beletennie a cégbe a
tulajdonosnak.
V. J. : De ha visszanézi, az faktum, hogy nem ezért
ment csődbe a Malév, hanem mert elfogyott a pénze. A Wizz Air élt a
jogával, ami minden természetes és jogi személyt megillet: ha sérülnek a
jogai, akkor a megfelelő fórumokon adhat ennek hangot. Ez a vizsgálat
egyébként is megtörtént volna, ahogy ilyen ügyben már zajlott eljárás
más légitársaságoknál is. (Néhány hete például az Európai Bizottság a cseh légitársasággal szemben fejezett be egy hasonló vizsgálatot, de ott más konklúzióra jutott. – szerk.) Mi nem politizálunk, tisztán gazdasági megfontolás alapján döntünk. Ha úgy tűnik, hogy összeérnek szálak, az a véletlen műve.
hvg.hu: A kormányfő azért ott volt Grúziában, amikor az első járatuk Ukrajnából megérkezett Kutaisziba.
V. J. : Grúzia most a legkeletibb határ, ahová
repülünk. Három-négy hónappal ezelőtt tettünk ezzel kapcsolatban
bejelentést, amikor elkezdtük értékesíteni a jegyeket. Az első járat
megérkezését a helyszínen figyeltem. Jó volt látni, hogy a
reptérberuházást egy magyar ember vezette, és hogy a magyar
kormánydelegáció megjelent egy ilyen eseményen. De ebben nem kell több
összefüggést látni, mint ami benne van, nincsenek szerepleosztások.
Nincsenek háttérmegállapodások semmilyen fronton.
hvg.hu: Amikor a Malév leállt, a kormány bizonyára folytatott
tárgyalásokat a piaci szereplőkkel arról, hogy a kieső, de fontos
viszonylatokat hogyan lehet gyorsan pótolni. Kapott megkeresést, hogy a
nemzetgazdasági szempontból fontos közvetlen járatok reparálásában
segítsen a Wizz Air?
V. J.: Nem voltak ilyen megbeszélések, de szerintem a
légi közlekedés nem is így működik. Ezt a szektort alapvetően privát
érdekeltségek működtetik. Ha piacilag értelmezhető egy-egy útvonal
üzemeltetése, akkor azt a piaci szereplők meg fogják tenni. Ne felejtsük
el, ha a Malév útvonalhálózata értelmes lett volna üzletileg, akkor a
légitársaság nem csődbe megy, hanem prosperál. Mi négy relációban
jelentkeztünk, kettőt kaptunk meg (Tel Aviv és Kijev), kettő még
folyamatban van (Isztambul és Moszkva). A folyamat teljesen
transzparens, bármely uniós légitársaság jelentkezhetett ezekre az
útvonalakra. Nagy kapkodás tudtommal nem volt értük. Az, hogy ezeknek a
kijelölési jogoknak komoly gazdasági súlya lenne, illúzió: azokban a
relációkban, amelyekben a kereskedelmi repülés üzletileg
értékelhetetlen, biztos, hogy az.
hvg.hu: Sokáig ellenálltak, de most már vidékről, Debrecenből is repülnek. Van, aki ezt is azzal köti össze, hogy itt is egy fideszes erős ember, Kósa Lajos a polgármester.
V. J.: Pedig igazából csak arról van szó, hogy
összeértek az egy irányba mutató folyamatok. Debrecen már régebb óta
akart nemzetközi repteret, megtörténtek a fejlesztések, és az üzleti
terv is ehhez igazodott. Időközben pedig mis is gyűjtöttünk
tapasztalatot kisebb regionális repterek üzemeltetésben, igaz, nem
Magyarországon. hanem Lengyelországban és Romániában (Katowice, Poznan,
illetve Temesvár és Marosvásárhely). Nem szabad elfelejteni,
Magyarország a repülésben is rendkívül Budapest központú: Debrecenen
kívül csak Sármellék reptere alkalmas nemzetközi járatok fogadására. De
míg Debrecen Észak- és Kelet-Magyarországról, és még a határon túli, nem
csak magyarlakta városokból is vonz utasokat, a balatoni reptér
utazóforgalma szűkebb merítésű.
hvg.hu: Mitől függ, hogy egy viszonylaton repülnek vagy sem? A Ryanairről terjedt el, hogy nem sokat hezitálnak egy járat indításán, és ugyanolyan gyorsan be is zárják, ha a kihasználtság alacsony.
VJ: Ennek egyetlen mérőszáma van: a járat eredménytermelő képessége. Ha a profit lehetőség benne van.
hvg.hu: De milyen időtávon?
VJ: Azt azért tudni kell, hogy olyan járat nem
nagyon létezik, hogy elindítjuk és első évben pénzt lehet rajta
csinálni. Hogyha látjuk azt, hogy 3-4 év távlatában eljutunk odáig, hogy
profitábilis legyen, akkor csináljuk. Ellenkező esetben nem.
hvg.hu: Milyen a viszony a Ryanairrel? Amikor újból megjelent
Ferihegyen, mindenki arra számított, hogy az addig a piacaikat
lehatároló, egymással nem igazán érintkező két társaság itt most véresen
összecsap. Voltak is üzengetések.
VJ: Ez sokkal normálisabb folyamat, mint ahogyan ezt
bemutatják. Nyilván van egy tiszta versenyhelyzet. Szerintem nekünk
Magyarországon megvannak azok az előnyös pozícióink, amelyek révén
sikeresek tudunk lenni. Úgy gondolom, hogy lényegesen jobban értjük a
helyi piaci viszonyokat, és jobban is tudunk alkalmazkodni hozzájuk.
Költségalapon pedig bárkivel versenyezni tudunk: ebben nehezen vagyunk
legyőzhetők, és nem is győzött le minket még senki.
hvg.hu: Mondja ön. Michael O’ Leary vezérigazgató szerint viszont csak egy valóban diszkont légitársaság van, és az az övé, a Ryanair.
V.J.: Az élet nem így működik. Nem csak egy
légitársaság van, hanem globálisan több ezer. És nincs olyan iparág,
melyben valaki egyedül tudta volna csak uralni az európai piacot.
hvg.hu: Ferihegy 1 bezárása hogyan érinti önöket?
V.J.: Ferihegy 2-ről repülünk, tehát arrébb mentünk
néhány kilométert. Egy ilyen helyzetben minden fél abba az irányba van
tolva, hogy megtalálja a hatékony költségmegoldásokat. Anélkül, hogy
kereskedelmi kondíciók nélkül nyilatkoznék, sikerült megtalálni azokat a
formulákat, ami alapján nem beszélünk akut költségproblémáról, csak
azért, mert átmentünk Ferihegy 1-ről 2-re.
hvg.hu: Hogyan látja a Budapest Airport (BA) jelenlegi helyzetét a Malév csődje után?
V.J.: Az Airportnak a gazdasági helyzetét alapvetően
a reptérprivatizáció határozza meg, nem a mostani gazdasági helyzet.
Akkor olyan pénzügyi terhek mellett finanszírozták a reptér megvételét
az új tulajdonosok, aminek a megtérülése a vállalat működéséből
kitermelhetetlen. A BA örökre veszteséges fog maradni, teljesen mindegy,
hogy ki üzemelteti vagy, hogy mi történik a forgalommal, egyszerűen
olyan szintű a pénzügyi költsége a vállalatnak.
hvg.hu: Egy civil kezdeményezés a Malév feltámasztásán is dolgozik. Erről mit gondol?
V.J.: Ez nagyjából 100 millió euró kérdése. Ha ezt valaki leteszi,
akkor lehet nemzeti légitársaságot csinálni, ellenkező esetben mindez
illúzió.
hvg.hu: Említette a kerozinköltségek emelkedését. Mondana
olyan példát, amivel plasztikusan leírható, hogy miképp változtak a
költségek az üzemanyag drágulásával az évekkel korábbi szinthez képest?
V. J.: Amikor elindultunk 2004-ben, az
üzemanyagköltség az összköltségeinken belül 12 százalék volt, ma már 42
százalék, ami azt jelenti, hogy fajlagosan háromszorosára drágult a
kerozin nyolc év távlatában.
hvg.hu: Ha egy fix költség ennyire megdrágul, hogyan kell erre reagálni költség-, illetve bevételoldalon?
V.J.: Érdemes megnézni, hogy ebben az iparágban
hogyan működnek a költségek és az árak. Az árakat a piac határozza meg,
az árazás ebben az iparágban nem költség-, hanem kompetitív alapú. Ez
azt jelenti, hogy mindkét irányban irreális árak érhetők el: ha nagy
verseny van, akkor irreálisan alacsonyak, ha alig van verseny,
irreálisan magasak. Ez utóbbit láttuk Magyarországon is: amikor bizonyos
útvonalakon egyes légitársaságok monopolhelyzetbe kerültek, akkor
2-3-szoros árakon is elkezdtek értékesíteni jegyeket. A költségeknek
csaknem a felét a légtársaságok nem tudják befolyásolni. Nem csak a
kerozin, hanem a különböző légi hatósági illetékek árát sem. Sajnos itt
az történt, hogy létrejött ugyan az európai légi irányítási rendszer, de
a várakozásokkal ellentétben ettől nem lett semmi hatékonyabb, mert
most már nem egyféle díj van csak, hanem megmaradtak a helyi országos
rendszerek is, és szinte a dupláját kérik el kétfelől. Ha hozzávesszük,
hogy a bevételek jelentős részét pedig a piac határozza meg, akkor
igazán keskeny mozgásterünk van a manőverezéshez, és mi minden általunk
befolyásolható költségnek a szintjét próbáltuk is csökkenteni.
hvg.hu: Nyilván emiatt van növekedési kényszer valamennyi
szereplőn, és emiatt van az, hogy aki nem tud növekedni, az csődbe megy.
V.J.: Ez a kényszer két oldalról táplálkozik:
egyrészt a költséghatékonyság megkívánja a növekedést, mert jelentős a
fix költség a rendszerben. Ha egy új gépet beállítok vagy személyzetet
veszek fel, máris óriási költséget veszek a nyakamba. Nekem az az
érdekem, hogy ezt a fix költséget terítsem minél szélesebb bázison.
Emellett van egy piaci nyomás is: ha én nem növekszem, akkor a
versenytársam fog növekedni. Ezért folyamatosan lábujjhegyen kell állni,
hogy partiban maradjunk.
hvg.hu: Sorra zárnak be
a hagyományos és diszkont légitársaságok, a piacon óriási koncentráció
zajlik, rendkívül kiélezett a verseny. Hol a helye ebben a történetben a
Wizz Airnek?
V.J.: Iparági szinten kétpólusúvá kezd válni a
világ: vannak a hálózati, network légitársaságok, melyek globális
csomópontokon, hubokon keresztül működnek, alapvetően hosszú távú
járatüzemelésre koncentrálnak,a regionális szerepvállalásuk leginkább
az, hogy összeszedik és elosztják ezen a rendszeren keresztül az
utasokat. És vannak a diszkont légitársaságok, melyek a rövid távú, ún.
point-to-point forgalomra koncentrálnak. Közte nem fér meg semmi. A
Wizzair helyzete üzleti modell tekintetében meghatározott: nem kívánunk
hálózati légitársaság lenni, továbbra is azt csinálnánk, amit eddig.
Alapvetően európai, azon belül is inkább közép-kelet európai fókusszal
üzemelő rövid távú forgalmat kívánunk lebonyolítani. Ha látunk benne
fantáziát, további célpontok vonunk be. Nyereséges vállalkozás vagyunk,
képesek voltunk növekedni minden évben mind utasforgalomban, mind
árbevételben. Tőkét emelni nem kellett már öt éve. Gyakorlatilag
önhatékony a rendszer: a működési cash flow-ból képesek vagyunk
finanszírozni a likviditásunkat és a növekedésünket. Kiszámíthatóvá,
szoliddá vált a pénzügyi teljesítményünk, és ezen nem is várható
változás.
hvg.hu: Amikor támadták a Wizz Airt, az is megjelent, hogy nem is magyar, csak visszaél ezzel, nem is Magyarországon adózik.
V. J.: Ez filozófiailag messzire vezet: el lehet
akkor gondolkodni azon, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatoknak kik a
tulajdonosai vagy, hogy kik finanszírozzák a magyar államkötvényeket. A
tény az, hogy a Wizz Air Hungary egy magyar légitársaság, Magyarországon
bejegyzett jogi entitás, a magyar légügyi hatóság által
engedélyeztetett , és magyar felségjel alatt repül. Ami az adózást
illeti, egyetlen adót nem fizetünk Magyarországon: ez a társasági
jövedelmadó. A HIPA-t, a tb-t, az szja-t az itteniek alkalmazottak után,
mind itt fizetjük. 8 év alatt 10 milliárd forint körüli nagyságrendnél
vagyunk, nagyon tisztességes adózói vagyunk ennek az országnak.
Forrás:
http://hvg.hu/interjuk_gazdasag/20121015_Varadi_Jozsef_Wizz_Air_interju
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése